Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-06-05 / 11. szám
1907. junius 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 Aki igazán jó és Ízletes szalámit akar venni, az kérjen Herz szalámit! Ezen legjobb hírnévnek örvendő magyar szalámi a legtisztább kezeles mellett k zárólag elsőrendű húsból készül. Csak az a valódi Herz-féle szalámi, melynek rudja ólompecséttel van ellátva, melyen a gyár védjegye. látható, amire úgy a rudakban, mint mint a ~ , p> • n J x IX. K^r., SoroKsári-ut 16. SZ. M* Herz Armin Fiai, Budapest magyar. *, 0i,.i s»»mi-gy*r. Hiszen Janura Károlynak már egy jéggyára is befucscsolt, melynél egy részvényesnek sem jövedelmezett az ötven koronája. Mi az «Artéziát» nem féltjük ettől a konkurrencziától. A magyar vendéglős-testület nem fogja az «Art és iát» elhagyni, hanem támogatja teljes erővel. Azt is tudjuk, hogy a «kis» vendéglősök sem fognak J a- n u r a Károlynak felülni és elhagyni egy meglévő, virágzó szikvizgyárat, csak azért, hogy Janura Károly ur spekuláczióinak meggörbült hátukkal lépcsőül szolgáljanak. Csak éppen jellemzésül emlékezünk meg a legújabb spekuláczióról, mely alól, amellett, hogy ismét egy uj támadás a budapesti vendéglős ipar egységessége ellen, alaposan kijátszik a lóláb! Nagy borhamisítás a fővárosban. Nagyarányú borhamisítást fedezett fel a napokban a rendőrség. A méregkeverő egy ferenczvárosi vendéglős, akinek hat vendéglője van a fővárosban. Spirituszszal s vízzel, gliczerinnel és kátrányanyagu festékkel keverte a borát, s mint a vegyvizs- gálat megállapította, egy liter bor háromnegyedrésze idegen anyag és csak negyedrésze a valódi bor. A hamisitást egy névtelen feljelentés hozta a hatóságok tudomására. A múlt hónapban a székesfővárosi pénzügyigazgatóság névtelen levelet kapott, amely a következőket tartalmazza: «Tekintetes pénzügy igazgatós ág! Van szerencsém tudomására hozni, hogy Bernstein Izidor vendéglős, akinek a Gyep- utcza 10. szám alatt van a korcsmája, rendszeresen hamisitja a bort. Festéket, vizet, spirituszt kever bele. A közönség érdekében kérem, hogy leplezzék le a hamisítót.» A pénzügyigazgatóság a levelet elkül- dötte a főkapitányságnak, amely a kilen- czedik kerületi kapitányságot bízta meg a nyomozással. A nyomozás során a rendőrség házkutatást tartott Bernstein Izidor gyep-utczai pinczéjében. A házkutatást Németh Béla rendőrfogalmazó vezette. A tágas, nagy borpinczében meglepő felfedezést tettek a rendőrség emberei. A pinczében külön vízvezeték volt bevezetve. Nagy üvegekben festéket, gliczerint találtak. A borhamisításhoz alkalmas anyagokat lefoglalták és valamennyi hordóból bormintát vettek. Azután a hordókat lepecsételték. A Gyep-utcza 10. számú pinczéjében kétezer liter bort helyeztek bűnügyi zárlat alá. A rendőrség kinyomozta, hogy Bernstein- nek a gyep-utczai korcsmán kívül még öt korcsmája van. Nevezetesen a Soroksári- ut 10., a Ferencz-utcza 11., a József-körut 38., az István-tér 14. és a Mátyás-tér 16. száma alatt. A kapitányság valamennyi korcsmában házkutatást tartott és mindenütt lefoglalta a borokat, amelyből mintát vett. Összesen tizenötezer liter bort pecsételt le a rendőrség. A bormintákat fel- küldötték az országos vegykisérleti állomásnak, amely csütörtökön hosszú jegyzőkönyvben számolt be a vegyelmezés eredményéről. E szerint Bernstein minden bora hamisított. Találtak benne nagymennyiségben vizet, szaliczilt, gliczerint és kátrányanyagu festéket. A vélemény alapján a ki- lenczedik kerületi kapitányság vád alá helyezte Bernstein Izidort s kihágási ügyének tárgyalását a jövő héten tartja meg Kalmár Béla rendőrfogalmazó. Bernstein büntetése rendkívül szigorú lesz. Az összes költségeket neki kell fizetnie, amely több ezer korona lesz. Ezenkívül a törvény értelmében szabadságvesztés jár a borhamisításért. Hazánk közgazdasága terén észlelt újabb társulási irányokról és azoknak gazdasági életünk fejlődésére kiható fontosságáról. A szalmakalap, szatyor, gyékény, ponyva, czirokseprü és kosárfonással, kaskötéssel foglalkozók már az ország minden vidékén találhatók. Akáczfaerdők, virágos kertek és rétek közelében előszeretettel foglalkoznak a méhészettek, tudva, hogy az összegyűjtött méz úgy egészségi, mint a könnyű értékesítés szempontjából kiváló élelmi czikknek és jövedelmi forrásnak bizonyul. Jó agyagban, sárga és porczellán földben gazdag vidékeken kifejlődött a fazekas házi ipar, mely főzőedények és különböző dísztárgyak készítésével foglalkozik. Már az őskori népek is ismerték az' agyagnak azon sajátságát, hogy vízzel feláztatva, gyurha- tóvá és formálhatóvá lesz, az igy formált tárgy szárítva megtartja alakját és égetve annyira megkeményedik, hogy a vízben többé fel nem ázik. Egyszerű, edényeket és dísztárgyakat a nép maga is készít, a fazekasság ,|mint népipar az egyes vidékek házi ipari foglalkozásához tartozik; ilyen vidékeken a fazekas mesterség apáról fiúra száll- ván, majdnem minden egyes vidéknek alakra és díszítésre elütő jellemző népipari készítményei vannak. Az agyagmüvesség fejlődésével a technikailag tökéletesített kész formába gyúrás által készített edényeket, használati árukat, dísztárgyakat, az égetés előtt ónmázzal bevonva díszítettek, innen indul ki a faience ipar továbbfejlődése. A mai korban a müizlés már egész inü- iparrá fejlesztette ki ezen régi eredetű népipari foglalkozást. Az égetés előtt nemcsak mázolják a dísztárgyakat, hanem az alapmázra változatos és Ízléses rajzokat alkalmaznak, amit azután művészi tökéletességgel készítenek, illetve kifestenek. Az égető- kemenczében, az alapmáz megolvadásával a máz és festék-diszek egygyé forrva fényük egyformává lesz. Ezen müipari foglalkozás tökéletesítésével kifejlődik a majolika ipar. A faience és majolika müipar föllendülésének nagy hátrányára van hazánkban, hogy nincs kellőleg felkarolva, szóval nem pártolják; ez a körülmény okozza azután azt, hogy a hazai faience és majolika-készitmé- nyeket oly drágán kell megfizetni, hogy csak a vagyonos körökben jöhet használatba. Pedig ezen müipar felkarolásával szép eredményeket érhetnénk el hazánkban, mert ezen a tére;n a kézügyességnek és müizlésnek szabad versenyt engedve, egy egészen uj háziiparág (gyárteleppel kapcsolatos) fejlődhetne ki hazánkban. Nézzük meg a kis Japánt, hogy ezen mü- ípara, amely számos családnak, mondhatjuk, főkeresetét képezi, amelyből megélhetését, anyagi jólétét biztosítja, mily páratlan tökélyre vitték az agyag és a fémes edények technikáját. A japánok felismerték a porczellánföld kitűnő voltát és primitiv gépekkel készítik elő a porczellán-földet, finomabb edények gyártására. Az edényeket oly módon formálják, mint a mi fazekasaink (lábbal rúgott korongkerekeken). A formált edényekre szabadkézzel csodás ízlésű és finomságú díszítéseket festenek és azután kerül az égető- kemenczébe, ahonnan mint kész házi ipari termék kerül ki, amely a japánoknak egyik világhírű házi ipari termékét képezi. Hazánk faience és majolika iparának felkarolására talán legtöbbet tehetnének a szállodások és vendéglősök, mert a magyar stylü edények és dísztárgyak használatba vételével üzletük külső formájának is magyar jellegzetességet kölcsönözve, kettős eredménnyel járna: 1. saját bevásárlásaik nyomán némi föllendülés mutatkozna e müipar terén, 2. a .náluk megforduló • idegeneknek (külföldiek) állandó kiállításul szolgálnának e specziális magyar készítmények. A díszítésül szolgáló tárgyak esetleg eladhatók is volnának, erre mintegy direkt felhiva az idegenek figyelmét. Ilyen eljárással mint eredeti magyar müipar emlékek az idegenek között szép keresletnek örvendhetnének. (Az 1900. évi párisi világkiállítás végeztével a Miskolczi «durva faience» magyar stylü kulacsokat, tányérokat, vázákat és egyéb magyar jellegű dísztárgyakat, amelyeknek egyrésze a kiállítás magyar vendéglőjének falát és oszlopait díszítette, 3 óra leforgása alatt, nyílt árverés utján a írancziák a képzelhető legmagasabb árak mellett valósággal elkapkodták.) Nagy területeknek és hosszú útszegélyeknek eperfával való befásitásával igen üdvös volna a selyemhernyótenyésztést eddiginél jobban fejleszteni hazánkban. Tudva azt, hogy a selyem jelenleg milyen nagy értéket képvisel, tudva azt, hogy a selyemhernyó gondozását betanított gyermekek is köny- nyen elvégezhetik, nem okozna sem nagy gondot, sem nagy tőkebefektetést ez a kis — de jól jövedelmező — fáradtság. Az állam eperfaültetvény telepei teljesen díjtalanul adnak útbaigazítást a selyemhernyótenyésztésre vonatkozólag; sőt még selyemhernyópetéket is szolgáltatnak bármily kívánt mennyiségben, azonfelül még jó pénzen be is váltják a termelt nyers selymet. Ajánlatos volna, ha az állam eperfák elültetésére alkalmas vidékeken nagy eperfa ültetvénytelepeket és ezzel kapcsolatos több kisebb selyemhernyótenyésztési telepet a későbbi továbbfejlődéssel idővel selyemszövőSzállodások figyelmébe! Ajánlóra dúsan felszerelt raktáromat vas- és rézbutorban olcsó árban és kedvező fizetési feltétellel. Gyár: IX., Liliom-atcza 8. sz. (saját házban.) DRUCK J. HENRIK vas- és rézbutor-gyára zz= BUDAPEST == Minta raktár és iroda: VI, Andrássy-n. 32. sz.
