Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1907-06-05 / 11. szám

4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1907. junius 7. 99 Saia COMSUM” PINCZÉREK RÉSZVÉNYTÁRSASÁGA Kávésok, vendéglősök és pinczérek bevásárláéi helye. RlinAPFQTPPü v/ii 1/FRTFQ7 II dft Saját szipkagyárában mindennemű csinos kivitelű, jó minő DUUAr to I LN,, ¥11., IVtn I toL-U. íto. ségü szivarszipkák készülnek, kivánságra czégnyomással Jaját gyártmányú szivarkahüvelyek nagy választékban. Állandóan raktáron: „CONSUM“ svéd gyújtó, azonkívül minden más fajta gyufa is: kréták táblák, szivacsok, fogvájók, gyertyák, kénlap, fémtisztitó szerek és tekeasztal-kellekek legnagyobb választéka. Játékkártya gyár raktara ß^F Árjegyzék ingyen és bérmentve. Telefon-saám 80—14« Herczeg Testvérek a Játra* budai keserűviz vezérképviselete és főraktára BUDAPEST, V., SZABADSÁG-TER 15. TELEFON 53-66. Ásványvíz nagykereskedő szbllit legjtrtányo- sabb árak és pontos Kiszolgálás mellett mlndenneal hazai és külföldi ásványvizeket« gyárakat létesítene, melyek azután megked­velteinél megismertetnék a néppel, a se­lyemhernyótenyésztést, a tenyésztés fejlődé­sével és terjedésével beváltanák a magáno­sok által termelt nyersselymet (a fent em­lített háziipar és gyáriipar telep közötti kap­csolatos viszony mintájára). Eredményt le­hetne elérni azáltal is, ha a selyemhernyó- tenvésztéssel foglalkozó tanyai és kisvárosi tanítókat kellő felügyelet gyakorlásával anyagi támogatásban részesítené az állam, hogy ezáltal alkalmuk nyílhassák munkakö­rüket, tudásukat, szerzett tapasztalataikat mi­nél szélesebb körben kiterjeszteni, megked­velteim, hogy a selyemhernyótenyésztéssel járó szép munkás szorgalom — mely bizo­nyára meghozza a maga gyümölcsét — mi­nél több követőre találjon. Vessünk egy pillantást Japánba, ahol a selyemszövészet oly nagy nívón áll, mint sehol e világon. Áz eperfatenyésztés igen el lévén terjedve Japánban, a selyemhernyó­tenyésztés a japán földmivesnek legkedve­sebb foglalkozásává vált. Belföldi óriási se­lyem szükséglete csak fokozza a selyemter­melésnek házi iparként való fejlesztését. A belföldi fogyasztáson kívül még óriási meny- nyiség termeltetik selyemben, mely azonban már kivitelre jut. A szövő háziipáruknak azon ága, mely a százféle szinü selyemszövetek szövésével, to­vábbá a selyemszöveteknek arany és ezüst­szálakkal való átszövésével (ezek a szövetek képezik a női ruházatok legszebb ékességét, helyettesítve az ékszert, a vagyonosabbak néha egész vagyont áldoznak ezen övként al­kalmazható drága és művészi kéz hímezte se­lyem ruhadarabra) a selyem szálak művészi számba menő hímzésével, gyönyörű és bá­mulatos kézi munkák előállításával foglalko­zik, már a müipar számba megy. A kender helyett gyapotot termelnek, de a nagy termelésen kivül még óriási mennyi­ségű nyers gyapotot is hoznak be az or­szágba; amely gyárilag feldolgozott nyers gyapotból azután a szövő- és fonó-háziipar óriási termelést produkál. Ezen téren óriási kivitelük is van. A legkülönbözőbb színekben háziiparilag és gyárilag is előállított egyszerű és olcsó gyapotszőnyegekkel a világpiaczon már is nagy versenyre keltek a japániak a többi ilyfajta külföldi gyártmányokkal. Az élelmes és vállalkozó kedvű japán nép a háziiparnak eme ágait meghonosította és ezen házi iparágakból (úgy belföldi, mint kül­földi piaczokra) évente milliókat termelve, számos szegény családot, Sőt egész vidékek lakosságát — anyagi jólétüket biztositó in­tézmények létesítésével — keresethez juttatta. A háziipar előnye a gyáriparral szemben az olcsó termelés és hogy termékei ál­talános használati értéküknél fogva könnyen értékesíthetők. Háziiparunk előmozdítása ér­dekében legtöbbet várhatunk az államtól, mert annak van legjobban módjában — is­merve a lakosság munkabíró természetét, műveltségi állapotát, helyi viszonyait, felhasz­nálatlan, értéktelenül heverő természeti kin­cseit — tudni, hogy mindezek figyelembe vételével, mely háziiparág volna arra leg­alkalmasabb, hogy a szegényebb sorsú la­kosság között meghonosítva, terjesztve, an­nak üzésére serkentve, az állam tulajdonát képező természet szolgáltatta nyersanyagok díjtalan vagy csekély árért történendő ki­osztásával anyagilag is támogatva őket, ezzel anyagi jólétüket, megélhetésüket biztosítsák. Nincs egy negyed esztendeje, hogy a mág­nás asszonyaink, élükön gróf Batthyány La- josnéval megalakították: «Tulipán szövetség Magyar védő egyesületüket» és ezzel egy­idejűleg az iparvédelmi szakosztályukat, czé- lul tűzve ki hazánk házi iparának védelmét, felkarolását és fejlesztését. Adja Isten, hogy melőbb siker koronázza nemes törekvésüket. 7. Léteznek hazánkban oly egyesületek, a melyek gyárak létesítését szorgalmazzák, utalva arra is, hogy Magyarország mely ré­szén és milyen anyagot feldolgozó építendő gyárak volnának azok, amelyek — mezőgaz­dasági és ipari szempontból — a legsür­gősebb feladat tárgyát képezik. Az eredeti vág} nyers állapotban lévő állati, növényi és ásványi anyagok átalakítására és feldol­gozására a kisipar tere igen szűk, azért is a sűrűsödő népesedéssel gyárak alakulnak, melyek hivatva vannak olyan czikkeket elő­állítani, mely a szükségletek kiegészítésére teljesen alkalmas és olyan gépeket előállí­tani, mely úgy a mezőgazdasági, valamint a kisipar terén sikerrel és eredményesen hasz­nálhatók. 8. Mindinkább nagyobb számmal alakul­nak oly szövetkezetek, melyek az áruknak egyik helyről a másik helyre való átvitelével annak értékesítésével foglalkoznak. Czéljuk, hogy a mezőgazdaság és az ipar által termelt anyagok és áruk értékesítés czéljából azon helyről, ahol bőségben vannak, minél több helyre kerüljenek, ahol az uralkodó szük­séget kiegyenlítve, ezzel a nép minden osz­tályának jobb megélhetést biztosítanak. 9. Vannak hazánkban oly egyesületek is, amelyek a mezőgazdák, iparosok és keres­kedők közötti baráti békés viszony fentar- tására, annak fejlesztésére, áz egymás ér­dekeiért folytatott küzdelemben felmerült vi­tás kérdések, viszálykodások békés elinté­zésére törekszenek. A fejlődő üzleti életnek óriási előnyei vannak, a termelés tényezői kell, hogy elismeréssel legyenek a forga­lom tényezőivel szemben és viszont. Az or­szágra csak úgy fejlődhet egy áldásos köz­gazdaság, ha úgy a földművelők, valamint az iparosok és kereskedők egymással jó vi­szonyban vannak. (Folyt, köv.) Társas reggeli: Junius 7-én: özv. Schárhánn Jánosné vendéglőjében VII., Akáczfa-utcza 12. Junius 14-én: Délután Mehringer Rezső vendéglőjében Péczelen, ozsonna. Indulás a keleti pályaudvartól délután 2 óra 25 perczkor és 5 óra 20 perczkor. Junius 21-én: Ebner Ferencz „Kémény­seprődhez czimzett vendéglőjében VI., Aréna-ut 106. Junius 28-ikán: Hruska János vendéglő­jében VI., Kmetty-utcza 13. sz. Mátyásföld. Krajcsovits Rezső vendéglős kartársunk park-vendéglőjét ajánljuk a nagyérdemű közönség szives figyelmébe. A mátyásföldi park-vendéglő és szálloda majálisokra, társaskirándulásokra legalkal­masabb és legkedveltebb hely. Családok és magánosok részére szobák olcsón bé­relhetők. Krajcsovits Rezső park-vendég­lője a fővárosi közönség legkedveltebb ki­ránduló helye. Nagy fedett tekepálya, tánczterem, színpad, gyönyörű erdőség áll a t. közönség szórakozására. Kitűnő konyha. Saját termésű borok. A czinkotai helyiérdekű vonat reggel 5-től este 11-ig negyedóránként közlekedik. „Jó barátok“ összejövetelei. (Utánnyomás tilos). Junius 12-én: Homor Gyula vendéglő­jében Erzsébet királyné-ut 34. sz. Junius 19-én: Zsámboky Konrád ven­déglőjében VI., Lomb-u cza 13. Höcker- gyár háta mögött. Közlekedés a váczi-uti villamossal. Junius 26-án: Schlotter Antal vendéglő­jében Üllői-ut 81. sz. Julius 3 án: Winkler József vendéglő­jében Hungária-ut 297. Julius 10-én: Csuti Gyula vendéglőjében V., Váczi-ut 34. szám, a Ferdinánd-hiddal szemben. Julius 17-én: Mohos Ferenc vendéglő­jében Hungária-ut 289. Szakácsok összejövetelei. A Magyar Szakácsok Körének tagjai minden kedden délután Márk Károly kávé­házában, IX., Sütő-utcza 5. szám alatt tart­ják társas összejöveteleiket. Minden hónap utolsó kedd napján pedig rendes választ­mányi ülés tartatik a kör hivatalos helyi­ségében ugyanott. Szakácsok elhelyezését a „Kör“ ingyen intézi. Ez irányban való megkeresések ide intézendők. Budapesti föpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet Tudatjuk úgy a fővárosi, mint vidéki t. Kartárs urakkal, hogy eddigi rendszerünket teljesen megváltoztatva, teljesen uj alapon — melynél a kamat, díj és részjegy mindig csak egy heti időtartamra számittatik, — oly előnyös és couláns módozatot hoztunk be az óva­dékok folyósításánál, mely az eddigi összes módokat előnyök tekintetében jóval felülmúlja. • , Ajánljuk t Kartársainknak, hogy mielőtt óvadékot folyósittatnak győződjenek meg előnyös feltételeinkről. Felvilágosítással minden ‘rányban szolgál a társulat vezetősége.

Next

/
Thumbnails
Contents