Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-05-20 / 10. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1907. május 20. A mélyen tisztelt vendéglős uraknak közvetlen szállít asztalnemfleket, törülközőket, törlőruhákat, pinczérkendőket, vászonárukat, sifonokat, ágyhuzatokat, paplanokat, lepedőket, matraczokat valamint teljes vászon és fehérnemű berendezéseket a hírneves WEISZ és HEIMLER-féle pozsonyi ipartelep. Árjegyzékek,köttséflvetéaeké8 minták bérmentve küldetnek. Utánvételesmegrendeléseknél2% engedmény vendéglős barátunk rimánkodott, hogy a nagyurak belátnák, hogy nyomtatványuk tartalma ellenkezik a természetessel és viaskodik a lehetőséggel. Hiába! A vállalat urai ridegen, hidegen, érzésnélkül a holt betűkhöz ragaszkodnak. Ha ezreknek bármely kára származik, az nem az ő zsebüket bántja; a Kristály csak a monopólium czikke lehessen. A vállalat urai amerikai trösztöt terveznek minden vizükből. így rontanak neki a nemrég vásárolt Igmándi keserüvizükkel is a lehetetlenségeknek és amiként ezt a Schmiedthauer-féle esetből sajnosán halljuk, ott is a mások kezeiből kikapart, keserüvizzel főzött krumplit akarják elfogyasztani. No dehát a keserüviz, hála Istennek nem vendéglőshöz tartozik. A vállalat urai a Kristály-vizhez hasonló vizekre, azoknak megsemmi- sitésére inkább fordítanak gondot. Nekik hekuba, hogy a margitszigeti ő előttük volt vizeladó vállalat; az „Ilona“ artézi-viz és a többi vizet szolgáltató forrásoknak is lehet lét- jogosultsága. Hogy ezek is iparvállalatok, amelyek emebereket foglalkoztatnak és fizetnek; sőt tán jobban, mint ők. A vállalat urai mindenkit megfojtanának, ki kezükbe kerül, egy kanál Kristály-vizben. A jelenkor legnagyobb szenzácziója hogy meglévő iparvállalatokat, szerződés alakjába öntött holt betűkkel akarjon egy hatalmas vállalat a föld felszínéről elsöpörni. A holt betűk mind megelevenedhetnek és arra kérjük vendéglős és korcsmáros barátainkat, hogy monopóliumba ne ugorjának, mert vendéglőnkben mi vagyunk az urak addig, amíg a vendég nem parancsol. Akinek hozzászólni valója van e tárgyhoz, Írja meg baját, keservét, véleményét; nálunk nyitva van a kapu! Nem lesz hiába! Mi nem vagyunk ,,Palotay“-ék. A „Magyar Szakácsok Köre“ t. tagjaihoz! Schubert János késmüves (Budapest, IV., Városház-utcza 20) minden, a körünk tagjai által nála vásárolt áru után a vételár 10°/o-át fej ajánlotta körünknek. Ezt az ajánlatot elfogadva, nevezett czéget tagjaink figyelmébe ajánljuk azzal, hogy vársárlásaik alkalmával a vételárt, nevük bejegyzésével a nevezett czégnek erre a czélra nyitott könyvébe beírni szíveskedjenek Palkovics Ede, elnök. A szakiskola. Jól eső érzéssel vesszük tudomásul, hogy szakiskolánk vezetősége ismét élénk tanu- jelét adta annak, hogy a tanuló ifjúságnak előrehaladását minden célszerű eszközzel kész elősegíteni. Igen helyesen járt el az iskola vezetősége akkor, midőn a tanulók ismereteinek gyarapítására nem idegenkedett a szemléltető oktatás meghonosításától. Jelen esetben ugyanis örömmel számolhatunk be arról, hogy a tanuló ifjúság Török István és László Albert szakiskolai tanárok vezetésével olyan természetű kirándulást tettek, amelynek üdvös hatását semmiképen sem lehet kicsinyelni. Ismerjük mindnyájan a „Szandrik“ magyar ezüst-nemü gyárt. Nevezett gyár a vendéglős és kávés iparban használatos eszközökből kiállítást rendezett. Szebbnél szebb dolgok voltak ott láthatók s a kiszolgálásnak összes eszközeit meglehetett találni e kiállításon. Kétségtelen, hogy a vendéglős és kávésipar eszközei is állandóan változnak a modern élet célszerűsége által diktált alapon. Ezen a kiállításon pedig megismerkedhetett a tanuló ifjúság mind azokkal az eszközökkel, amelyeket elméletileg ismertek meg előzőleg az iskolában. A kiállító gyár helyes érzékkel állította össze a tárgyakat, nem hiányzott azok közül a legmodernebb dolog sem. Alapos és érdekes magyarázattal kisérte az egyes tárgyak jelentőségét Török I. szaktanár s valóban lelkesedéssel s a tudás után való vágygyal kisérte figyelemmel a tanulóság a magyarázó., minden egyes szavát. Talán mondanunk sem kell, hogy e szemléltető oktatás mily hathatósan segíti elő a tanulók ismereteinek gyarapodását. Jól tudjuk, hogy nem mindegyik tanuló részesül ama kiváló szerencsében, hogy nagyobb üzletben nyerjen alkalmazást. Már most az iskolában tanul egyes dolgokat, amiknek a színét sem látja soha az életben. Ezt a hiányt megszünteti egy-egy ilyen kiállítás megtekintése és a tanuló saját szemével győződhetik meg a csak hallomásból ismert tárgyak jelentőségéről. De hasznára van az ilyen kiállítás megtekintése azoknak is, akik egyébként a felszolgálás eszközeit ismerik. Majdnem egész határozottsággal állíthatjuk, hogy a vendéglős és kávés urak egy-egy célszerű újabb eszközt nem alkalmaznak azonnal, hanem előbb hosszú kísérletezés után iparkodnak meggyőződést szerezni a kérdéses dolgok használhatóságáról. Ellenben a kiállító gyár minden néven nevezendő s használható, célszerű eszközt felhalmoz kiállításában s igy alkalmat nyújt az érdeklődőknek arra is, hogy a tegnap- ról-mára készült legújabb eszközt is megtekinthessék s annak gyakorlati hasznáról meggyőződhessenek. Kétségtelen, hogy a tanuló ifjúság az ilyen szemléltető oktatást különösen megjegyzi magának s az élet számára igen hasznos ismereteket visz magával a szak-kiállitásról. Minthogy a szemléltető oktatás üdvös voltához szó sem férhet, épen azért az iskola vezetőségének figyelmét a tanulók érdekében még a következőkre bátorkodunk felhívni: A főváros területén, vagy közvetlenül a főváros szomszédságában mintaszerű sör és pezsgőbor gyárat találhatunk. Úgy a sörgyár vezetősége, mint a pezsgőbor gyár tulajdonosai több Ízben adták már tanujelét annak, hogy a szakiskola érdekében még áldozatra is készek. Igen üdvös dolog volna, ha a most nevezett gyárak tulajdonosait a szakiskola vezetősége megkérné arra, hogy engedjék meg, miszerint a tanuló ifjúság a gyárak berendezését, a termékek előállításának módozatait megtekinthessék. Tudjuk, hogy már az előző években ilyen szakszerű tanulmányi kirándulásban részesült az ifjúság. Nézetünk szerint azonban az ily tanulmány utat állandósítani kellene s minden évben legalább egyszer ki kellene vezetni az ifjúságot a gyárakba s ott a vezető, vagy a szaktanár kisérje magyarázattal a látottakat. Sokszor nagyobb haszna van egy ily szemléltető előadásnak, mint ha akár fél éven keresztül iparkodunk megtölteni az ifjúság fejét elmélettel. Végezetül még valamit. Néha azt vagyunk kénytelenek hallani, hogy az iskola barátai nem igen vannak megelégedve az évben elért eredménynyel. Igen sokszor a tanári kart érinti ez a kritika. Pedig ha igazságosak s méltányosak akarunk lenni, egész más eredményre jutunk. Ugyanis köztudomású, hogy a tanulók nem minden évben egyenlő képzettségűek. Ismeretes, hogy igen gyakran egy bizonyos generáció sokkal gyengébb úgy szellemileg mint testileg. Ha már most ily gyenge generáció kerül be az iskolába, mi sem természetesebb, mint hogy ezekkel a tanulókkal nem érhetni el azt a sikert, ami az erősebb s szellemileg is kifejlődöttebb if jakkal elérhető. Ez a körülmény pedig minden pedagógus előtt ismeretes és nem is lehet azon megütközni, ha egyik évben nem érhető el oly szép siker, mint a másikban. Csak arra utalok, hogy némelyik évben oly erők kerülnek az iskolába, akiknek nehány középiskolai előképzettségük van. S ilyeneket elég szép számmal találhatunk egyes években, legalább is elenyésző csekélység ezeknek a száma s a túlnyomó rész a legcsekélyebb előzékenységgel kerül az iskolába. Már pedig a tanárnak és tanulónak is sokkal köny- nyebb haladni akkor, ha már bizonyos előképzetséggel rendelkező ifjaknak kell előadnia az évi tananyagot. De tudjuk azt is, hogy az elvégzendő Xriíll IcÍA/áncs és fcir. szab. forgat- 1 Uül lolV&ll hatótekeasztaigyára Budapest, VII., Nefelejts-u. 12. (Saját ház.) Ajánlja ebédlő-asztalait mint fordítható tekeasztal; úgyszintén gyermek-biliárdok minden nágyságban. Telefon: 60—55. Diszokmány: Páris. Magyarország legrégibb tekeasztalgyára Alapittatott 1858-ban.
