Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-05-20 / 10. szám
XXIII-ik évfolyam. 10. szám. Budapest, 1907. május 20. („PINCZÉREK LAPJA“) A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. „Az első magy. érsz. pínczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „Budapest: kávéházi segédek egylete“, a „Szatmár-Németi pinczér-egylet, a „Székes- fejérvári pinczér-egylet“, a Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a Győri pinczér-egylet“, a Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“, az „Aradi pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-3gyiet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületé“-nek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a „Székesfejérvári vendéglősök, kávésok és italmérők ipartársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és'az Országos pinczér-egyesület budapesti központi mozgalmi bizottságának, a „Budapesti főpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet“, a „Győri vendéglősök, kávésok, italmérők ipartársulatá“-nak, a „Temesvári kávés és vendéglős ipartársulat“-nak a „Magyar szakácsok köre“, a „Londoni Magyar Pinczér-Kör“ a „Pozsonyi pinczérek és markőrök Egyesületéinek K3“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 kor. II Félévre .... 6 kor. ; Háromnegyed évre 9 „ || Évnegyedre . . 3 „ ij Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség es kiadóhivatal: Vli., kerület. Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide íntézendők. Pünkösdi áhitat. Magasztos Istenség! Óh bocsáss meg kérlek, De sokat is estem kétségbe fölötted! Mikor latolgattam, moaern bölcselemmel, Ezt a nagy világűrt, ezt a mindenséget! Mi ez a világűr? S mi ez a föld rajtad Egy apró kis bolygó, egy nyomorult porszem... 5én eme porszemen egy hitvány kis pondró... Millió földgolyó forg, kering fölöttem. Nézem a szentirást és mosolygok rajta, Jól tudom, valótlan sok jámbor meséje : Oaldei, Laplas és más bölcs tudósok Ráciáfoltak számos avult tételére, Tudom, hogy Józsue, ott Oébeon felett A ragyogó napot meg nem állíthatta, Mert örökké áll már a teremtés óta . . . 5 a jöld, e kis bolygó körül, mintrabforgja. Oh, de mikor eljösz piros pünkösd napja, A szent írás szavát áhítattal hiszem, Keresztyéni szívvel bűnbánóan érzem, Hogy mikor nem hiszek, rettetőn vétkezem. Mert csak az ihletett szentlélek tehette, Hogy apostolaink szerte minden tájon, A Krisztusi igét, a szeretet hitét El tudták hinteni az egész világon. Hiszem a szentirást, hiszem áhítattal, Hiszem erősen, hogy isteni sugallat, Mit emberi gyarló bölcselem nem ér föl, Küldte szét a földön apostolainkat. Adott tüzes nyelvet, szónoki ihletet, Hogy vigyék az igét, vért ontsanak érte, S minden népek szivét betöltse a szózat: „Krisztusi szeretet /“ pünkösd szent igéje. fi Kristály-viz szerződéseiről. Bucsujáró hely naponta az az iroda, ahol mindazon panaszokat, megütköző elégedetlenséget és lázongó megnyilvánulását a megbotránkozásnak végigélvezi az ember, ha vendéglős, korcsmáros barátaink megjelennek és a Kristály viz részvénytársaság monopólium létesítéséről egyetmást elbeszélnek. Mi, akik folyton küzdünk a függetlenség kivívásáért, akik minél nagyobb teret akarunk szerezni iparvállalatok részére, akik örülünk annak, ha nem amerikai rendszerű trösztök verik kezünkre béklyóikat, akik eleget sínylődünk, a már meglevő kartellek hátrányai miatt, nem engedjük szó nélkül, hogy éppen csak a Kristály- viz lehessen azzá, ami a dohány, a szivar, a czigeretta: egy kézben összefogott monopol czikk, amelynek gyártói, miként az állam, az előbbié, Palotayék az utóbbié! Mi akik vendéglői, korcsmái helyiségeinkben vendégeket fogadunk, akik eljönnek hozzánk, hogy pénzükért szabadon választhassanak ételek és italokban; mi akik nem magunk isz- szuk meg sem borunkat, sem az ahhoz szükségelt vizeket, nem engedhetjük meg, hogy lehessen egy czég is, amelyik reánk parancsol, hogy csak Kristály-vizet vásárolhatunk. Mi, akik készpénzért vásárolunk és azt vesszük, ami éppen vendégeinknek tetszik, akik az ételek elkészítésénél, a vendégek ízlését keressük, a borok, a sörök kiválasztásában elővigyázatosak vagyunk, nem engedhetjük meg, hogy éppen a Kristály-viznél tegyük ki zaklatásoknak azon vendégeinket, akik különben velünk meg vannak elégedve. Minden vendégünknek jogában áll azt szeretni, amit akar. Mindenkinek szabad a választás, hogy borát melyik vízzel vegyíthesse. Logikus következménye tehát ezen tényeknek, hogy nekünk vendégeket fogadóknak kötelességünk, a szabad választás jogát érintetlenül hagyni és semmiféle Kristály-viznek ráerőszakolását megengedhetőnek nem tarthatjuk. ' ,,De gustibus non est disputandum.“ Kinek a pap, kinek a papné! A Kristály szerződései, sürü sorokban megirt holt betűk, amelyek a türelmes papiroson egymáshoz vannak erőltetve. Czifra zöld asztal mellett dolgozó, a vendéglői asztalokhoz el nem látogató emberek diktálás után összeválogatott lehetetlenségeiből áll a szerződésnek csúfolt nyomtatvány, amely ellenkezik a természetessel, viaskodik a lehetőséggel és amilyen szépen van kigondolva az összeállítója javára, olyan hátrányos, ke- resztülvihetetlen az aláírója részére. Nem is gondolhatunk egyébre, mint meggondolatlanságra, ha bonczolgat- nók az észjárást, azoknál, akik ilyen szerződést terveztek és azoknál, akik ilyen szerződést aláírásukkal elfogadottnak jelentettek ki. A meggondolatlanság mindenkor jóvá tehető. Aki hibát követ el, lássa be hibáját és kerülje a módot, hogy azt mégegyszer elkövesse és ezzel vezekelt, bünbocsánatot nyert. A Kristály vállalatnál számtalan Telefons 63—90FANDA ÁGOSTON ^lAsTmester BUDAPEST (Központi Vásárcsarnok). Első budapesti mindennemű élő és jegelt halak nagy raktára. Szállít a legmagasabb királyi udvar, valamint József főherczeg Ö fensége udvara számára.— Budapest székesfőváros összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója. A „Balatoni Halászati Társaság“ budapesti föelárusitója.
