Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-03-05 / 5. szám
6 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1906. márczius 5. dóan van fokhagymájuk, s a nyereg-kápán ott csüng a kulacs-bor is. A fokhagymát kü- lömben orvosságnak is használják. Német Miklós mellénk rendelt szolgánk pl. egyszer beteg lett; ekkor honfitársai egész testét fokhagymával kenték meg. Meg is gyógyult ettől az orvosságtól. Szolgáink kissé más vendégelésben részesültek, mint mi. Ők az ételeket mind hidegen kapták, se tányérjuk, se pedig asztalkendőjük nem volt. A bor is úgy nézett ki sokszor, mintha moslék volna; megjegyzem, hogy a bort mi is, szolgáink is, mázolatlan fazekakból ittuk. Ha a mi magyar szakácsunk sült libát, tyúkot, csirkét küldött asztalunkra, kis fahidra helyezte, nehogy a zsírban feküdjék a sült állat. A sültre aztán apró almaszeletkék voltak szórva stb. stb.» Ebből a követségi jelentésből kiderül, hogy 1659-ben Rákóczi György fejedelem udvaránál Erdélyben csakis magyar konyha, magyar szakács volt. Hogy azonban ez a régebbi századokban is igy volt, kitűnik a már felhozottakon kívül abból is, hogy azok a szakácskönyvek, amelyek a XVI. és XVII. századból reánk maradtak s amelyeket báró Radvánszky Béla koronaőr adott ki, mind magyar nyelven vannak irva. Hogy hazánkban a szakácsi tudománynak mily nagy becse volt, kitűnik továbbá azon emlékekből, amelyek a szerencsétlen kimenetelű mohácsi vész előtti időkből, tehát 1526 előttről származnak. Az 1526. év előtt- ről kelt oklevelek latin nyelven vannak irva; e latin iratokban nagyon sokszor van szó olyan emberekről, akiket szakács-nak hívnak; igy 1385-ben szó van Kis szakács Jakabról, 1405-ben Nagy szak ács Lászlóról, 1414-ben Szakács Domokosról, 1426- ban Szakács Györgyről, 1468-ban Szakács Lőrinczről, 1478-ban Szakács Ka- kas-ról stb. Hogy ezek az emberek foglalkozásukra szakácsok voltak, következtethetjük abból, hogy a XIV—XV. században hazánkban az embereknek nem volt vezetéknevük, hanem csak keresztnevük. Nálunk tehát csak János, Pál, Lőrincz, György stb. nevű emberek voltak. Ha már most egy faluban pl. két György kereszt- nevű férfi volt, úgy különböztették meg őket, hogy azt mondták: a kovács György, a szíjgyártó György, ami azt jelentette, hogy az egyik kovács-, a másik szíjgyártó- mester. Ha tehát valakiről azt mondták, hogy szakács György, biztos dolog, hogy ez a György mesterségére szakács volt. A szakács jelzővel ellátott neveken kívül azonban vannak hazánkban Szakács, Szaká- c s i nevű falvak, puszták. Ilyen helyek vannak Arad, Bihar, Borsod megyében. A XII—XV. században egy-egy faluban 4—5 család lakott; ha ezeknek a családoknak a foglalkozása a kovács- vagy a fazekas-mesterség volt, akkor a falunak Kovácsfalva, Kovácsi, Fazekasfalva volt a neve. Ugyanez az eset van Szakács és Szakácsi nevű helyeknél is. Ezeket is azért hívták igy, mert lakosaik szakácsok voltak, vagy pedig a falu valamely királyi szakács tulajdona volt. S ennek bizonyítására történetünkben egy nagyon szép példánk van. (Folyt, köv.) Értesítés. A Magyar Szakácsok Köre tisztelettel meghívja az összes kartársakat folyó hó 12-én délután 1/24 órakor az Uránia színházban Glück Frigyes ur által tartandó szakfelolvasásra, mely a legmagasabb művészi kivitelű vetett képekkel lesz kisérve. Jegyek az „Angol királyné“ - szálloda irodájában a kartársak részére ingyen szolgáltatnak ki. Kartársi tisztelettel a Magyar Szakácsok Köre. (Jj angol törvény a bevándorlókra. Egy Angliában élő derék szaktársunk küld figyelmeztetést azoknak, akik Angliába szándékoznak vándorolni. Ugyanis Angliában uj törvényt hoztak a bevándorlókra, amely megakadályozza azt, hogy oly elemek települhessenek oda, akik akár erkölcsileg, akár politikailag és anyagilag terhére válhatnának az államnak és a társadalomnak. Úgy látszik, minden állam, még a legszabadabb intézményeknek örvendő Anglia is szükségesnek látja a védekezést a káros elemek beözönlése ellen, egyedül a mi szegény hazánk őrizetlen menedéke a világ csavargóinak, akik nem hoznak magukkal egyebet, csak koldustarisznyát, erkölcstelenséget és nyavalyát. A mindenkit érdeklő levél igy hangzik: London, 1906. febr. 16. Tekintetes Szerkesztő Ur! Vagyok bátor tollat kezembe fogni és értesíteni az otthon levő kartársakat, akik Angliába szándékoznak utazni, hogy az uj angol törvény szerint mily akadályokat kell leküzdeni. Én január hónapban utaztam ide és bár tudtam már a törvényt, mégis nagy- nehezen jutottam át az angol földre. Először, midőn az illető hajóra akar szállni, szembe lesz állítva egy orvossal, aki, ha jónak látja, ráüti a pecsétet a hajójegyre és igy jut a hajóra. Éz azonban még semmi. Mielőtt a hajó Angliában kiköt, egy angol orvos és még többen megszállják a hajót, akik előtt egyenkint raportra kell menni. Az orvos tö- viről-hegyire megvizsgálja, a többiek pedig kikérdezik, hogy hova, kihez utazik, mennyi pénze van és van-e valakije Angliában. Legkevesebb öt font sterling pénznek kell lenni, de mennél több, annál jobb. Azonfelül határozott czimet kell tudnia, hogy hová megy. A czim pedig le legyen külön irva. Van eset, hogy visszatartják a hajón elzárva és utána néznek, azaz elmennek az illető czimre bizonyságot szerezni. Ha ezek közül csak egy tény is hiányzik, visszaviszik a kikötőbe, ahonnan hajóra szállt. Most pedig felkérem tekintetes Szerkesztő urat soraimnak b. lapjában helyet adni, hogy a kiutazni szándékozó kartársaim figyelmét mindezekre felhívjam és el legyenek rá készülve. Szívességét előre megköszönve Maradok teljes tisztelettel: Bállá István A társulási kényszer. A korcsmárosok ipartársulatában is általános óhajt képez a társulási kényszer, vagyis hogy a korlátlan italmérőket kötelezze a törvény az ipartársulatba való belépésre. Ezt mi is kívánatosnak jeleztük, mint olyan intézkedést, amely sokban orvosolni fogja azokat a bajokat, amelyek abból származnak, hogy iparunk nincs képesítéshez kötve. Annak idején jeleztük, hogy Szterényi az ipartörvény revíziójánál meg akarja valósítani iparunkban a társulási kényszert. Társas reggelik: Ipartársulatunk tagjai pénteki társas- reggelieiket a következő helyeken tartják: Márczius 9-én: Fejér Gyulánál „Continen- tal“-szálloda V., Nádor-utcza. Márczius 16-án: özv. Jáhn Edéné vendéglőjében VII., Király-utcza és Valeró-utcza sarok. Márczius 23-án: Wágner Vilmos vendéglőjében VI., Andrássy-ut és Gyár-utcza sarok: Márczius 30-án: özv. Pribitzer Sándornénál IV., „Korona“-vendéglő. KÜLÖNFÉLÉK. A Berndorfi fémáru-gyár. Krupp Arthur, világhírű alpakka- és alpakka-ezüst étszerek és asztalkészletekből, valamint tiszta nikkel főző edényekből gazdag raktárt tart Budapesten, IV., Váczi-utcza 4. sz. alatt. Ilyen czikkekben való szükségletnek beszerzése alkalmával ajánlatos az említett raktárt ajánlattételre felhívni. Közgyűlés. A Budapesti Korcsmárosok Ipartársulata» márczius 13-án, délután tartja évi közgyűlését az Újvárosháza termében. Az ipartársulatokból. A nagy várad i vendéglősök és kávésok ipartársulata feloszlott. Az ipartársulat 1898-ban alakult s utóbb oly közöny nyilvánult iránta, hogy három év óta közgyűlést sem tarthatott. — A s o - mogyvármegyei vendéglősök és korcsmárosok egyesülete január 29-én tartotta rendes évi közgyűlését. Miután a közgyűlés az évi jelentést tudomásul vette, a tiszt- ujitásra tértek át. Egyhangúlag a régi tisztikart választották meg. Elnök: G r ü n w a 1 d Mór, alelnök: Szabó Imre és Pittner György, pénztáros: Mautner József. Az 1906. évi költségelőirányzatot 1400 koronában állapították meg. Köszönetnyilvánítás. Szeretett fiam elhunyta alkalmából képtelen vagyok minden egyesnek részvétét külön-külön megköszönni, ezért fogadják ezen az utón magam és családom hálás köszönetét mindazok, akik lesújtó fájdalmunkat enyhíteni kegyesek voltak. Különösen fogadja köszönetem Horváth üzletvezető-főnököm, aki kartársaimat személyesen vezette a végtisztességre, valamint Huber Antal és Gebauer Ferencz urak és minden szaktársam, ismerősöm, kik részvétleveleikkel, avagy koszorú küldésével és a temetésen való megjelenésükkel vigasztalásunkra voltak. Áldja meg az Isten őket! Bauer Ferencz, a nyugati pályaudvari vendéglő főpinczére. Egy vendéglős halála. Székesfehérvárról azt a szomorú hirt kaptuk, hogy Mihályi Ferencz vendéglős elhunyt. Mihályi lelkes tagja volt a 80-as évek pinczérgárdájának s mint a «Budapesti Pinczéregylet» jegyzője több éven át ennek a kebelében is érdemesen munkálkodott. Székesfehérvárott, mint a Színházi Sörcsarnok és a lövölde bérlője, utóbb pedig mint saját vendéglőjének kezelője, köztiszteletnek örvendett s ottani ipartársulatunknak is huzamosabb ideig pénztárosa volt. Szerkesztőnkhöz kedves ifjúkori emlékek fűzték. Legyen áldott emlékezete! Gyász. Megrendítő csapás érte Bauer Ferenczet, a nyugati pályaudvari étterem fő- pinczérét. A könyörtelen halál szép reményekre jogosító fiát, Nándort, 20 éves korában elragadta tőle. A fájdalmas csapás alatt roskadozó szülők iránt meghatóan nyilvánult meg a részvét s a temetésen a szaktársak és ismerősök sokasága jelent meg. Testületileg volt ott a pályaudvari vendéglő személyzete Horvá.th üzletvezetővel. A korán elhunyt ifjú koporsóját a szebbnél- szebb koszorúk halmaza borította s a gyászolók fájdalmas szívvel kisérték ki a Ke- repesi-uti temetőbe. A közrészvét vigasztalja a megszomorodott szülőket! A Margitszigetről. A székesfővárosnak ez az igazgyöngye, ékessége már készülődik a tavasz fogadtatására. Már sürgölődnek a kertészek s a vendéglőkben is megkezdődtek az előkészületek. A felső vendéglő főpinczére az idén is Géczy Kálmán lesz, segítője pedig Fodor Károly. Üzleti hírek. Abbáziában az újonnan épült «Bristol»-szállót R u d o v i t s József budapesti vendéglős bérelte ki. — Az orsovai «Schwei- t z e r»-szállót J a k 1 i n i Vilmos komáromi kávés vette át.
