Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-12-20 / 24. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1906. deczember 20. HERRMANN J. L cs. és kir. fémáru-gyár. Budapest, IV., Eskü-ut 6. Ajánlja a legszolidabbnak elismert gyártmányait alpacca-ezüst chinai ezüst s alpaccából szálloda, káveház es vendéglő felszerelések. Árjegyzékek, költségv. díjmentesen. Álapitási év 1819, úgy lesz, ha mi is s érzünk magunknak betolyásos érdektársakat. Ha a szeszgyárosok, borkereskedők és sörösök a butikusok mellé állottak, mi forduljunk a bortermelőkhöz, akiknek szükségük van ránk, akik szívesen közelednének felénk s örömest kötnének velünk véd- és dacz-szövetséget. Ha ezt elmulasztjuk, úgy mielőbb kivernek bennünket saját sánczainkból, s örülhetünk, ha valamelyik but.k-korcsmába befogadnak csaposnak, vitriolmérő pálinkáslegénynek. Rz osztrák Dortör.ény. Az osztrák bortörvény előadói tervezete elkészült. Minthogy a még fenná 15 közgazdasági kapcsolatnál fogva a mi törvényünket vele összhan^zásba kell hoznunk, szükséges, hogy az osztrák tervezetet mi is eleve és alaposan ismerjük; ezért emitt egész terjedelmében közöljük: Törvény a bor forgalmazása tárgyában. Az országgyűlés mindkét házának hozzájárulásával elrendelem a következőket: Meghatározás. 1. §. Szőlőmust (bormust) a friss szőlők kisajtolása ábal nyert folyadék. Bor a bormust vagy a zúzott (taposott) friss szőlő (szőlőczefre) szeszes erjedése által előá litott ital. Törkölybor olyan ital, mely lesajtolt törkölyre (friss törkölyre vagy a megerjedt czefrében volt törkölyre) va ó vizfelöntés által más hozzátétel nélkül készíttetik. Más módon nyert bornemü italok — kivéve az édes (csemege) borokat és pezsgőborokat, gyümölcs- vagy bogyóborokat és az aromatikus, diaetetikus és gyógyborokat — müboroknak vagy félboroknak tekintetnek. Borkezelés. 2. §. Szőlőczefrét, szőlőmustot és bort szabad az okszerű pinczekezelés elveinek megfelelő kezelés alá venni. De a kezelésnél tilos minden olyan eljárás, melynek közvetlen vagy közvetett czélja a mennyiség szaporítása lehetne. Erről bővebb határozm ányok rendeleti utón fognak kibocsáttatni. Ez a rendelet és annak minden módod ása a kiboc átás előtt a birodalmi tanács elé terjesztendő. Megengedett hozzátételek 3. §. A borczefréhez, a bormusthoz és a borhoz erjedés előtt vagy után hozzáadható megengedett anyagok a következők: Friss szőlő, friss szőlőből való czefre és must, bor (házasitás), élesztő, tiszta szénsavas mész hektoliterenkint legfeljebb 250 gramm erejéig a bor savtalannásához, ti:zta szénsav, tiszta növényi vagy állati szén a szintelenités czéljából, karamel a fehér bor festéséhez, az egészségre nézve nem ártalmas deritőszerek minők a tannin, tojás fehérje, gelatine, vizaholyag, kaolin (deritő- föld), továbbá nátriumbiszulit kisebb meny- nyiségben beteg borok kezelésére, casein; mérsékelt mennyiségben mirenymentes kén is használható a hordók kénezéséhez. Tiltott hozzátételek. 4. §. Más hozzátétel a szőlöczefréhez, a szőlőmusthoz, vagy a borhoz az erjedés előtt vagy után tilos. Tilos nevezetesen: baryum, strondum és magnesium ve^yülékek, oldható aluminiumsók, gipsz, savak és savtartalmu anyagok, kátrányfestékek, valamint idegen festőányagok általában (kivéve a karamell), mesterséges bouqueteanyagok, mestcr_éges édesítő szerek, minők a sacharin, dulcin és más effélék, viz, mindennemű aszalt gyümölcsök, nevezetesen bel- és külföldi aprószőlők (kivéve az édes és aszuborokhoz) tamarinda sűrített mustok és eszencziák (u. n. mustanyagok), czukor, glyczerin és mind az oly anyagok, melyeknek czélja a vonatanyag — sav- vagy ásványi any gck (hamu) tartalmát szaporítani, továbbá szesz és az összes konzerváló szerek, minők a salicylsav, borsav, fluorvegyülékek, szulfitek slb., ki/éve a nát- riumbiszuhitet és a ként, ha a 3. §-ban említett célokra valók, végül tilos minden oly anyag, mely az egészségre ártalmas. Tilos a borkészítéshez való olyan anyagok hirdetése, kiná.ása és árusi.ása, amelyek fel- használása a borkészítéshez vagy hozzá étele czefréhez, szőlőmusthoz vagy borhoz tiltva van. Mü - és félbor. 5. §. Nem szabad készíteni, hirdetni és árusítani az olyan bornemü és bortartalmu italokat, melyek az 1. § szerint a mü- és fál- bor meghatározásának meg eleinek, továbbá olyan italokat, melyek a jelen törvényben megtiltott módon készülnek, vagy a jelen törvény 4. §-ában tilosaknak mondott hozzátételeket tartalmazzák; tilos nevezetesen a czefrét és bormustot vízzel vagy czukros- vizzel keverni (gallizálni), vagy friss törkölyre a kapott must vagy bor mennyiségének szaporítása czéljából vizet vagy czukros vizet feltölteni, vagy feltöltött vizet vagy czukros vizet a törkölyön erjeszteni (petiotizálni) és a nyert folyadékot forgalomba hozni. A törkölyborból készített házi italra nézve a 10. § mérvadó. Egy vendég gondolatai.*) Magányos, vendéglőben élő ember vagyok. Itt étkezem s itt vagyok kényt.lm szabadulást keresni a napi gondoktól. Otthon kicsiny szobámban kényelmetlenség, dermesztő hideg és lehangoló csend fogad. Egy kis figyelem, bizalmasság, a miből a családos embereknek oly bőven kijut, némi részben itt jár ki nekem ebben a kicsiny, tiszta vendéglőben, a hol a korcsmárosék családtagként tekintenek, kedveskednek Ízlésemnek; sőt még apró szeszélyeim iránt is kímélettel vannak. Néhány ismerős baráti köre, a fölengedett kedély derűje, néhány vidám óra, mindmegannyi kedves emlék, itt rajozza körül a szivemet. Hát bizony szomorú volna a magamfajta agglegény élete, ha ilyen közös kis otthon melege nem fogadná. Szóval azt akarom mondani, hogy a vendéglőre, különösen a városokban, szükség van úgy a táplálkozás, mint a társasélet okából. *) Ezt a czikkelyt, amely közéletünk egyik jelesétől származik, minden kommentár nélkül közöljük, felkérvén olvasóinkat a hozzászólásra. Szerkesztő. És — mint már régi, megőszült vendég — tapasztalataim alapján lelkiismeretesen állíthatom, hogy a vendéglői életnek semmi köze sincs a társadalom erkölcste'lenedéséhez. Ha a vendéglőben egyszer-másszor szélesebbre hangolódik is a kedv, minthogy a mulatságnak véget vet az éjféli záróra, hát kipihenhetik magukat a feltüzelt idegek s a tiszta, egyenlő borital után tiszta fővel talál bennünket a reggel. Hát hiszen ha u^.y voina, hogy a vendéglőből szépen hazaballagnánk s álomra hajtanok a fejünket, hát nem is volna annyi eladósodott, testileg, lelkileg roncsolt ember, mint most van; csakhogy van egy bibi s ez a kávéház. Ez az árok, ez a gát, amelynél aztán any- nyian elbuknak. Hogy a mámort egy kissé eloszlassuk agyunkról, hogy az összeforrt szivü társasággal még egy kevéssé cseveghessünk, hát elmaradhaílan a fekete. A feketét aztán lenyomtatni a társaságból valaki elmaradhallannak véli a schlcfmunkot; ezután a másik testedzőnek egy karambolt vagy egy partié kalabriászt indítványoz, miközben nélkülözhetetlenné válik, egy kis hűsítő: több-kevesebb palaczk sör s igen gyakran pezsgő. A társaság végre is azon veszi észre magát, hogy a kávéház tükörablakain leskelő- dik a hajnal s hogy rettenetesen nehéz a fejük és fizetés után szörnyen üres a tár- czájuk. Émelygő gyomorral s kóválygó fejjel a méregdrága s gyilkosán rossz italoktól rohan haza mindenki hamarost megmosdani s egyik a műhelyében, másik a hivatalában csikorogva végzi a kötelességét iszonyú phisi- kai és erkölcsi katzenjammer között. Mindezt pedig azért mondottam el s közlésére azért kérem fel a tek. szerkesztő urat, mert erős az a meggyőződésem, hogy kevesebb tönkre ment, kevesebb elnyavalyá- sodott ember volna a világon, ha a kávé- üázakra és a vendéglőkre egyenlőn volna megszabva a záróra. Este tiz órakor végződnek a színházak előadásai, 11-ig mindenki megvacsorázhat s ejtőzésre, zenehallgatásra még mindig marad elég idő, majdnem két óra. Miért vannak a kávéházak tovább nyitva a vendéglőknél? — Én ezt a körülményt tartom a nép enervátiója s elszegényedése és ezzel erkölcsi elajjasodása legfőbb okául. A mennyiben a nagyobb városokban az idegenekre, u asokra v 15 tek ntetből s a sajátos munkaviszonyoknál tém leg szükség van arra, hogy legyenek egész éjen át nyitott kávéházak, ezekben ne szabadjon szeszes italokat árusítani és semmiféle játékot megengedni. Ha a mi kormányunkat a nép üdve vezetné, úgy ezek szerint rendezné az uj ipartör- vénvnyel a vendéglősipart s csakhamar meglátná, hogy rohamosan megfogyna az anyagilag és erkölcsileg elzüllöttek száma. De hát a mai modern államban az erkölcsi tekintetek nem ponderálnak, a mint ezt a pálinkás butikok szaporodása, a bordélyok s a zugszállodák engedélyezése bizonyítja. Dixi et animam salvavi meam! Hazafias üdvözlettel Egy tanár. „Asbestoid“ A legszebb és legtartósabb1 — Prospektus, minta és árlapok kívánatra ingyen és bérmentve. SÁTORI, FRANK, VÖLKER flSBESTOlb dombormű és épü.et-diszitmeny^k gyára Budapest, VI., Hungária-körut 72. sz. Menyezet és faldiszitések, valamint falburkolatok (lambériák) szab. Asbestoid- ből, dombormű™ kivitelben, szállodán, vendéglői és kávéházi helyiségek részére.
