Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-12-05 / 23. szám
2 ' VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1906. deczember 5. HERRMANN J. L es. és kir. fémáru-gyár. Budapest, IV., Eskü-ut 6. Ajánlja a legszolidabbnak elismert gyártmányait alpacca-ezüst ■ chinai ezüst s alpaccából szálloda, káveház és vendéglő felszerelések. Árjegyzékek, költségv. díjmentesen. Alapítási év 1819* Dr. Barabás Béla a nőkről, Aradon az év tavaszán a vármegyei hölgyeknek a magyar ipar támogatása végett gróf Károlyi Gyuláné e’.nöklésével megtartott gyűlésen dr. Barabás Béla, az «Országgyűlési 48-as Függetlenségi Párt» gyújtó szavú alelnöke, akit ez a lap egy alkalommal méltán nevezett modern Bercsényi Miklósnak, hatalmas beszédet mondott ame'y úgy fenkölt tartalmára, mint irályának sajátos szépségeivel azok közé tartozik, amelyek mint műremekek íönmaradnak s Lányitól és élesztői lesznek az utódok gondolat- és érzelem-világának. Ebből az illatos virágokkal ékes szónoklatból a vendéglős-családok lelki épülésére egy kis csokrot kötünk, hadd lássák, mily szent a nő hivatása és hogy — «Magyar nőnek születni nagy és szép gondolat!» * «A magvar nő szivében lángoló hazaszeretet tüze ad erőt és tápot’ az apának, a férfiúnak az élet küzdelmeihez; ez ad világosságot, nemes érzést, becsvágyat és lelkesedését az ifjúnak s ennek maradandó nyoma a serdülő gyermek szivét hivatására ébreszti s vezérli a jövő nemzedéket. Jól mondja Vörösmarthy Mihály, a magyar nőkhöz intézve szózatát: Kezedben a gyermek álmai, lündérvilága lelkes ifjúnak, A férfi boldogsága, — játszani Ily drága kincsek nem adattanak! És ha igaz, hogy a magyar nő kezében a gyermek álma, a lelkes ifjúnak tündérvi- lága és a férfi boldogsága, akkor igaz az is, hogy ezekkel a magyar nő kezébe van letéve a magyar nemzet sorsa is. És ha igaz, hogy a magyar nőnek nem szabad játszani azokkal a drága kincsekkel, mik a gyermek álmában, a lelkes ifjú tündérvilágában s a férfi boldogságában vannak, akkor még kevésbbé szabad koczkára tennie azokat a drága kincseket, amelyekkel a magyar nemzet sorsát jóra változtatni s hazánk megerősödését biztosítania lehet.» * «Egymásra vagyunk utalva; nincs különbség közöttünk a jó szándékban, az erős akaratban, a becsületes törekvésben és szerencsétlen nemzetünk sorsa iránt táplált érzéseinkben; de ha van közöttünk különbség rangban, műveltségben, vagyonban és egyéb előnyökben, akkor ezek mind csak arra valók legyenek, hogy amennyiben az örök végzet ez anyagi és erkölcsi javakból némelyeknek többet juttatott osztályrészül, annál több és nagyobb legyen a honleányi köte'ességérzet, akarat és áldozatkészség nemzeti hivatásuk betöltéséhez.» * «Ne hozakodjék elő azzal senki, hogy a külföldi s első sorban az osztrák ipar kiszorítása a magyar-ipar támogatásával igen nehéz lesz, vagy hogy éppen leheteíen. Ennek a kijelentésnek a háta mögött csak a megszokott kényelem, vagy a kishitűség, vagy a nemzeti ieladatok iránti közömbösség húzódik meg. Dehogy nem lehet! De, hogy lehessen, ahhoz első sorban akarni kell, erősen akarni; mert ahol erős az akarat, ott biztos a siker. Senki se kicsinyelje az erejét, ha elhatározása erős, akarata szilárd.» * «A most megindult nemzeti mozgalomban nem anyagi áldozatokról, nem tagsági dijak befizetéséről, nem arról van szó, hogy a mindennapi szükségletek beszerzésén 1 kínálkozó előnyök a vásárló által indokolatlanul feláldozhassanak, hanem, igen is, arról, hogy a magyar gyári és kézműiparnak, sőt a háziiparnak is azon készítményei, amelyek nemcsak igényeinknek felelnek meg, de versenyképesek is, azok, mint hazai termelvé- nyek mélíánycltassanak, s minden egyéb ülf 1 i ár i fe etc el nyb.n részeott s.enek. Minden szükségletünket, kezdve a legapróbb, legigénytelenebb tárgyaktól egész a nagyértékü, legszebb dolgokig, csakis a hazai ipar készítményeiből szerezzük be. És csak olyan dolgoknál tegyünk kivételt, ahol ezt ama kényszerűség szabja elő, hogy magyar területen az illető iparczikket elő nem állítják, nem termelik. És itt is, ahol rá vagyunk utalva a külföldi készítményekre, azokat minden más egyéb ország ioarának igénybevét ti ével szerezzük be, csak Ausztriából ne, amely selejtes készítményeinek bcözönléséve! tartja lekötve iparunk fejlődését, haladását s e mellett gyűlöletes viselkedésével állami létünk és önállóságunk lelkeden elnyomójaként jelentkezik mindenütt, széles e világon.» * «Hány gyermeknek van testi és szellemi hibája, hány gyermeket ragadnak magával rossz hajiami, hány gyermeknek nem sikerül a nevelése; de ez a gyermek az édes anyának mégis kedves, csak azért, mert az ő gyermeke. Ez a lélektani igazság az anyai szereteíen épül. Hát a hazaszeretetnek nincs lélektani igazsága? De van. Ez a lélektani igazság tegyen széppé, kedvessé előttünk mindent, ami magyar.» * «Minden magyar nő, ha betér akármelyik hazai üzletbe, bármire legyen is szüksége, első sorban azt jelentse ki, hogy csakis magyar készítményt akar beszerezni s követelje annak igazolását, hogy amit vesz, az csakugyan hazai termék.» * «Én a magyar ipar termékei alatt a magyar állam területén bárki által gyártott, házilag vagy kézműiparral létrehozott készítményeket értek, kerüljön ki az magyar, román, tót, szerb vagy német ember gyárából és műhelyéből; mert e kizárólag köz- gazdasági és kenyér-kérdésben nem szabad felállítani nemzetiségi, vallási vagy társadalmi különbséget.» * «Én ismerem a magyar iparost az ő szerénységében, az ő műhelyében is. Az ő lényegében van összeforrva a munka- és hazaszeretet. Emlékezem gyermekkoromból egy versre, amelynek az igazságát ma is tudom, ma is vallom, ma is büszkén hirdetem, így szól a magyar iparosról egyik ihletett költőnk: «Csókold meg azt a tiszta két kezet, Melyet a munka igy megkérgezett, E kéz az, mely fészket rak a családnak, Ez, amelyet a szegények áldva áldnak. Ez gyógyít, hol szenvedők sebe vérez, Ez fordul — összetéve — Istenéhez. E kéz, mikor veszélyben van a hon, Ott tapad meg a kardmarkolaton S az ellenségnek ez az ősi kard Vérrel írja fel: Ne bántsd a magyart!» * így szólt Barabás Béla, emelkedetten vázolva a nő örök, szene hivatását s lel-• késén szólva a magyar nő mai kötelességeiről. Véssék jól szivükbe a vendéglősök hölgyei ezeket az igéket, feleljenek meg nagy és szép kötelmeiknek, hogy híven teljesített kötelességeik jól eső érzetében büszkén fordulhassanak gyermekeikhez ezzel a magasztos intelemmel, amely 1847-ben gróf Károlyi Györgyné ajkairól hangzott el: «öv szivünkben élő honszerelem lángjának nem szabad kialudni, mert ennek a lángnak örök tüz- ként kell lobogni gyermekeink, unokáink s késő utódaink lelkében .is.» Ez a tűz világítson nekünk s ez melegítse föl az élet küzdelmeinek ridegségétől zsibbadó vérünket! Usendörfedezetért való kérvény bélyegmentes. A vendéglősök gyakran kerülnek abba a kínos helyzetbe, hogy üzletük és személyük megolta lmazásáérf rendőri v. csendőri segítségért kénytelenek folyamodni. Éppen ezért figyelmükbe ajánljuk a következő bírói határozatot: A magyar királyi közigazgatási bíróságnak 1903. évi 7870. P. szám alatt kelt határozata, Ö Felsége a király nevében a magyar királyi közigazga.ási bíróság dr. J. János b—i lakosnak bélyegbe.ékügyét, melyben a m—i magyar királyi adóhivatal az 1900. évi K J. 285. tételszám alatt 4 kor. illetéket szabott ki, s ezt a s—i m. kir. pénzügyigazgatóság 1901. évi áprdis hó 30. napján 823. sz. a. kelt végzésével 2 koronára leszállította, a nevezett fél által beadó t panasz folytán 1903. évi junius hó 12, napján tartott nyilvános ülésben tárgyalás alá vevén, következőleg Ítélt: A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet ad s ehhez képest panaszlót a tőle követelt i leték megfizetésének kötelezettsége alól felmenti. Indokok: A meglele- tezetf beadványban panaszló azt kérte a m—i szclgabiró hivataltól, hogy M-a leendő utazása alkalmával személyes biztonságának megóvása végett csendőri fedezet kiküldése iránt intézkedjék, miután M.-n ellene folyton uj bűncselekmények követhetnek el. Nyilván kitűnik ebből, hogy a kérelem rendőrségi eljárás körébe eső közbiztonsági intézkedés tételére irányult. Az ily tárgyú beadványok pedig az illetéki díjjegyzék 14. tétele 1) pontja értelmében bélyegmentesek. „Asbestoid“ A legszebb és legtartósabb- — Prospektus, minta és árlapok kívánatra ingyen és bérmentve. SÁTORI, FRANK, VÖLKER HSBESTOlb dombormű is épüíet-diszitmény^K gyára Budapest, ¥L, Hungária-körut 72. sz. Menyezet és faldiszitések, valamint falburkolatok (lambériák) szab. Asbestoid- ből, domborművű knitolhen, szállodák, vendéglői és kávéházi helyiségek részére.
