Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1906-12-05 / 23. szám

1906. deczember 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 F. M. K. E. Szántói savanyúviz Honi termék, legkiválóbb termésietes szénsavas savanyúviz. Ne igyunk idegen vizet, hanem pártoljuk a magyar terméket, szállodák, vendéqlők és kávéházakban fogyasszuk a FMKE fröcscsöt. c£> c£> c£> Kizárólagos főraktára : PÉCZELY és GEBNRRD, Budapest, II. kér., Batthyány-utcza 3. sz. Telefon 40—97. <6 % £ Kapható mindenütt. H <& <6 Telefon 40—97 fl boritaladóra vonatkozó adatok. Vége. Tehát, aki gyakran fejt, sűrűn töltöget, tisztán kezeli a bort, szűr, dérit, pásztörizál, az azzal az első évi 10, és további 2o/0-os leírással ki nem jöhet: vagyis még külön adót fizet azért, hogy okszerűen kezeli a borát. Vannak oly esetek is, amikor kétszer kell ugyanazon bor után az adót meg­fizetni. Köztudomású dolog, hogy a ter­melő 50 literen alul nincs jogosítva bort el­adni, (ez maga is erős korlátozása a szőlős­gazdák szabad cselekvőképességének, külö­nösen ott, ahol linóm borok teremnek, pél­dául a Tokaj-Hegyalján!), ennélfogva az 50 liieren alól való borszállítást a szemleivből nem Írják le s igy ezért az adót a régi helyen is, az uj helyen is meg kell fizetni. Romlott bor után, ha az emberi élve­zetre többé nem alkalmas és megsemmisit- fetik, vagy pálinkafőzésre lesz felhasználva, adóleirásnak van helye, kivéve éppen a leg­gyakoribb esetet, ha a bor megeczete- s e d i k. Az ilyen bor után meg kell fizetni a teljes adót. Minden bortermelő anyagi veszteség­nek tekinti, ha egyik, vagy másik hordó bora megeczetesedik, csak a fiskus nem vesz erről a csapásról tudomást és kérlelhetetlenül be­szedi azoin a jóformán értéktelenné vált boron éppen úgy az adót, mintha az ötputtonyos tokaji aszú volna. A legerősebben hívja azonban ki a kriti­kát a boritala ó behajtásának módja. Ott, ahol ezt a nagy körültekintést, jól be­rendezett hivatalnoki apparátust és gyakran méltányos elbirá ást igénylő munkát állami vagy törvényhatósági közegek teljesítik, ott legalább rosszakat, zsaro á i szándék vagy szekatúra nincsenek napirenden, csakhogy a fogyasztási adók — sajnos! •— még ma is, akárcsak a középkorban, bérbe adhatók. Azt a nagy rendőri és diszkreczionális ha­talmat, mely a bosita-adó beszedésére jogo­sított egyén kénye-kedvének a pinczetulaj- donosokat kiszolgálhatja, a községek nyilvá­nos árverésen kiadják a legtöbbet ígérőnek. A következmények könnyen érthetők. Az adó beszedésére jogosított bérlőknek joguk van a felekkel pausálékban kiegyezni, hogy pedig a felek gyakran inkább magasabb átalányokat hajlandók fizetni, csakhogy a bér­lők zaklatásaitól megszabaduljanak, az ter­mészetes. A szedett többletből persze az államnak semmi haszna sincs. * Mindezek előrebocsátása után a magyar szőlőmiv-eliés fenmaradásának, a borkereske­delem és vendéglősipar prosperálásának, de a fogyasztók millióinak érdekében is, köve­telni kell, hogy a boritaladó lehetőleg szüntettessék be, vagy ha ez nem volna lehetséges, úgy valami cseké’y forgalmi adó színvonalára leszá littassék és ugynakkor a törvény egyéb in ézkedéseit is az érdekeltek jogos igényeinek megfelelően módosíttas­sanak. A boritaladó nem képez oly fontos tételt állami háztartásunkban, hogy annak törlése pótolhatlan zavart idézhetne elő, főleg, ha meggondoljuk, hogy szőlőművelésünk és az­zal összefüggésben levő ipar és kereskede­lem fellendülése, a földadó, jövedelmi adó, kereseti adó s egyéb illetékek révén sokszo­rosan megtérülne. Boritaladó czimen az utolsó években 16 millió korona irányoztatok elő, vagyis az ösz- szes állami bevételeknek alig 1 o/0 esik erre a tételre, ha a felmerült kiadásokat leszá­mítjuk. Az ország bortermelése az utolsó években körülbelül 4 millió hektolitert tett ki. Ha a házifogyasztást (az egész termés egy negyed részét) teljesen adómentesitenék és csak az képezné adózás tárgyát, amit a termelő for­galomba hoz, úgy maradna adózásra 3 mil­lió hl. Hogyha pedig a bor adóját, mint forgalmi adót kezelnék és 2 koronára szá li- tanák le, úgy még az egész veszteség 10 millió koronát tenne ki a jelenben. Ha pedig1 termelésünk elérné azt a magas­ságot, melyre minden valószínűség szerint tiz év múlva számíthatunk: a 8 millió hl.-t, ebből a 8 millió hl,-bő! 2 millió hl.-t házi italra leszámítva, jutna 6 mi dió hl, adó alá, ami hl.-jét 2 koronával számítva 12 millió koronát tenne. Vagyis mindössze évi 4 mil­lió koronáról kellene az államnak ezen a czimen lemondani. Nem szólva arról, hogy ugyanakkor ital­mérési illeték czimen az á'lam a mostani 3 és fél millió korona helyett könnyen 7—8 millió korona bevételre tehetne szert s igy vesztesége egészen kiegyenlí­tő d n é k. Van azonban módja az államháztartásnak a boritaladó csökkenő bevételét más módon pótolni és pedig a szeszadó feleme­lése által. Úgy tudjuk, hegy a pénzügyi kormánynak szándékában is van a szeszadót 22—30o/0-kal emelni. Jogosan mutathatunk rá, hogy az igy remélhető bevételi többlet a boritaladó törlésére vagy lényeges leszállítására fordí­tandók. * Már előzetes fejtegetésünkben mutattunk rá arra az anomáliára, hogy a termelők házifogyasztása nem adómentes. Ez oly méltányos, oly szinte magától érte­tődő kívánsága szőlősgazdáinknak, hogy ezt bővebben kifejteni szinte fölöslegesnek tart­juk. így van ez minden nyugoteuró- pai szőlőtermelő országban s igy volt ez nálunk is 1875-ig, mig csak az 1868: XXXV. t.-cz. erre vonatkozó intézkedését az 1875: XXVIII. t.-cz.-kel hatályon kívül nem helyezték. Nemkülönben megsemmisítette ezen tör­vény az 1868:XXIIL i.-cz. azon rendelke­zését is, hogy a szőlőtörkölyre öntött víz­ből készült lőre adózás tárgyát ne képezze. Ha már magára a természetes borra kivetett adó aránytalanul magas az értékéhez, illetve annak szesztartalmához képest, mennyivel inkább áll ez a törkö yborra nézve, melynek szesztartalma rendesen csak */*—Va-része annak, forgalmi értéke pedig úgyszólván nincs. Az 1893: XXIII. t.-cz. úgyis tiltja, hogy ily törkölybort más mint termelő készíthessen, akadályoziassék annak forgalombahozatala is> ugy, hogy a szőlősgazda ilyent csak is a saját háznépének, cselédjeinek és napszámo­sainak adhasson, de mentessék fel ezen ital is teljesen az adófizetés alól. Végül néhány szót azon korlátozásról, mely a termelőnek megtiltja, hogy borát tetszés szerinti mennyiségben hozhassa for­galomba. Jelenleg úgy áll a dolog, hogy a termelő csakis 50 literen felüli mennyiségben adhat el bort, vagyis nyilvántartott borkész­letéből leírásnak helye csak akkor van, ha 50 literen felüli bormennyiséget szákit el bor- pinczéjéből. Ennél kisebb mennyiség után az adót neki kell megfizetnie. Ez azonban a forgalmat, illetve azt, hogy a fogyasztó lehetőleg termelőtől szerezhesse be borát, megnehezíti. A fogyasztó közön­ség nagy része nincs abban a helyzetben, hogy — főleg drágább boroknál -- egy na­gyobb összeget fektessen borba, avagy nem tud egyszerre 50 liternél nagyobb bormenv- nyiséget romlás veszélye nélkül otthon el­helyezni. Ez a fogyasztó közönség nagy része ennélfogva vagy nem fogyaszt bort, vagv pe­dig méregdrágán kénytelen közvetítőktől be­szerezni, ami szőlőtermelésünknek semmi esetre sem válik előnyére. Ezért adunk itt szintén kifejezést azon kí­vánságunknak is, hogy a b o r e 1 a d á s mér­tékegysége vagy egyáltalán ne korlátoztassék, vagy tetemesen leszáljittassék. Kívánságainkat ezekután a következőkben összegezzük: L A boritaladó fizetésének kötelezettsége alól a termelők úgy a saját, mint a családjuk és háznép ők által el­fogyasztott bor és lőre után oldas­sanak fel. 2. A boritaladó helyébe forgalmi adó lép­jen és hektoliterenként 2 koronánál többet ne tegyen ki. 3. Helyeztessék hatályon kívül az a tör­vény, mely a városoknak és egyes községek­nek jogot ad a bor után külön községi pótlékot is kivetni. 4. Szállittassék le azon mértékegység, melyen alul a termelőnek bort elárusítania nem szabad, a jelenlegi 50 literről 20 literre (esetleg 2 koronás literáron felül 10 literre). 5. Mindazon törvények és rendeletek, melyek a boritaladó beszedése és igy a bor­készlet ellenőrzése czimen, aborolíszerü kezelését megnehezítik és megdrá­gítják, töröltessenek el. 6. A boritaladó beszedése, valamint a fo­gyasztási adóké ne legyen b é r b e a d- h a t ó. 7. A pénzügyi kormány egyes városokkal tárgyalásokat folytat aziránt, hogy a városok­nak az állam helyett teljesített szolgálatok ellenében a fogyasztási adók szedési Szállodások figyelmébe I Ajánlom dúsan felszerelt raktáromat o vas- és rázbutorban olcsó árban w és kedvező fizetési feltétellel. IX., Liliom-utcza 8. sz (saját házban.) DRUCK J. HENRIK vas- és rézbutor-gyára — BUDAPEST — Minta raktár: VI, Andrássy-ut 32. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents