Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-12-05 / 23. szám
1906. deczember 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 F. M. K. E. Szántói savanyúviz Honi termék, legkiválóbb termésietes szénsavas savanyúviz. Ne igyunk idegen vizet, hanem pártoljuk a magyar terméket, szállodák, vendéqlők és kávéházakban fogyasszuk a FMKE fröcscsöt. c£> c£> c£> Kizárólagos főraktára : PÉCZELY és GEBNRRD, Budapest, II. kér., Batthyány-utcza 3. sz. Telefon 40—97. <6 % £ Kapható mindenütt. H <& <6 Telefon 40—97 fl boritaladóra vonatkozó adatok. Vége. Tehát, aki gyakran fejt, sűrűn töltöget, tisztán kezeli a bort, szűr, dérit, pásztörizál, az azzal az első évi 10, és további 2o/0-os leírással ki nem jöhet: vagyis még külön adót fizet azért, hogy okszerűen kezeli a borát. Vannak oly esetek is, amikor kétszer kell ugyanazon bor után az adót megfizetni. Köztudomású dolog, hogy a termelő 50 literen alul nincs jogosítva bort eladni, (ez maga is erős korlátozása a szőlősgazdák szabad cselekvőképességének, különösen ott, ahol linóm borok teremnek, például a Tokaj-Hegyalján!), ennélfogva az 50 liieren alól való borszállítást a szemleivből nem Írják le s igy ezért az adót a régi helyen is, az uj helyen is meg kell fizetni. Romlott bor után, ha az emberi élvezetre többé nem alkalmas és megsemmisit- fetik, vagy pálinkafőzésre lesz felhasználva, adóleirásnak van helye, kivéve éppen a leggyakoribb esetet, ha a bor megeczete- s e d i k. Az ilyen bor után meg kell fizetni a teljes adót. Minden bortermelő anyagi veszteségnek tekinti, ha egyik, vagy másik hordó bora megeczetesedik, csak a fiskus nem vesz erről a csapásról tudomást és kérlelhetetlenül beszedi azoin a jóformán értéktelenné vált boron éppen úgy az adót, mintha az ötputtonyos tokaji aszú volna. A legerősebben hívja azonban ki a kritikát a boritala ó behajtásának módja. Ott, ahol ezt a nagy körültekintést, jól berendezett hivatalnoki apparátust és gyakran méltányos elbirá ást igénylő munkát állami vagy törvényhatósági közegek teljesítik, ott legalább rosszakat, zsaro á i szándék vagy szekatúra nincsenek napirenden, csakhogy a fogyasztási adók — sajnos! •— még ma is, akárcsak a középkorban, bérbe adhatók. Azt a nagy rendőri és diszkreczionális hatalmat, mely a bosita-adó beszedésére jogosított egyén kénye-kedvének a pinczetulaj- donosokat kiszolgálhatja, a községek nyilvános árverésen kiadják a legtöbbet ígérőnek. A következmények könnyen érthetők. Az adó beszedésére jogosított bérlőknek joguk van a felekkel pausálékban kiegyezni, hogy pedig a felek gyakran inkább magasabb átalányokat hajlandók fizetni, csakhogy a bérlők zaklatásaitól megszabaduljanak, az természetes. A szedett többletből persze az államnak semmi haszna sincs. * Mindezek előrebocsátása után a magyar szőlőmiv-eliés fenmaradásának, a borkereskedelem és vendéglősipar prosperálásának, de a fogyasztók millióinak érdekében is, követelni kell, hogy a boritaladó lehetőleg szüntettessék be, vagy ha ez nem volna lehetséges, úgy valami cseké’y forgalmi adó színvonalára leszá littassék és ugynakkor a törvény egyéb in ézkedéseit is az érdekeltek jogos igényeinek megfelelően módosíttassanak. A boritaladó nem képez oly fontos tételt állami háztartásunkban, hogy annak törlése pótolhatlan zavart idézhetne elő, főleg, ha meggondoljuk, hogy szőlőművelésünk és azzal összefüggésben levő ipar és kereskedelem fellendülése, a földadó, jövedelmi adó, kereseti adó s egyéb illetékek révén sokszorosan megtérülne. Boritaladó czimen az utolsó években 16 millió korona irányoztatok elő, vagyis az ösz- szes állami bevételeknek alig 1 o/0 esik erre a tételre, ha a felmerült kiadásokat leszámítjuk. Az ország bortermelése az utolsó években körülbelül 4 millió hektolitert tett ki. Ha a házifogyasztást (az egész termés egy negyed részét) teljesen adómentesitenék és csak az képezné adózás tárgyát, amit a termelő forgalomba hoz, úgy maradna adózásra 3 millió hl. Hogyha pedig a bor adóját, mint forgalmi adót kezelnék és 2 koronára szá li- tanák le, úgy még az egész veszteség 10 millió koronát tenne ki a jelenben. Ha pedig1 termelésünk elérné azt a magasságot, melyre minden valószínűség szerint tiz év múlva számíthatunk: a 8 millió hl.-t, ebből a 8 millió hl,-bő! 2 millió hl.-t házi italra leszámítva, jutna 6 mi dió hl, adó alá, ami hl.-jét 2 koronával számítva 12 millió koronát tenne. Vagyis mindössze évi 4 millió koronáról kellene az államnak ezen a czimen lemondani. Nem szólva arról, hogy ugyanakkor italmérési illeték czimen az á'lam a mostani 3 és fél millió korona helyett könnyen 7—8 millió korona bevételre tehetne szert s igy vesztesége egészen kiegyenlítő d n é k. Van azonban módja az államháztartásnak a boritaladó csökkenő bevételét más módon pótolni és pedig a szeszadó felemelése által. Úgy tudjuk, hegy a pénzügyi kormánynak szándékában is van a szeszadót 22—30o/0-kal emelni. Jogosan mutathatunk rá, hogy az igy remélhető bevételi többlet a boritaladó törlésére vagy lényeges leszállítására fordítandók. * Már előzetes fejtegetésünkben mutattunk rá arra az anomáliára, hogy a termelők házifogyasztása nem adómentes. Ez oly méltányos, oly szinte magától értetődő kívánsága szőlősgazdáinknak, hogy ezt bővebben kifejteni szinte fölöslegesnek tartjuk. így van ez minden nyugoteuró- pai szőlőtermelő országban s igy volt ez nálunk is 1875-ig, mig csak az 1868: XXXV. t.-cz. erre vonatkozó intézkedését az 1875: XXVIII. t.-cz.-kel hatályon kívül nem helyezték. Nemkülönben megsemmisítette ezen törvény az 1868:XXIIL i.-cz. azon rendelkezését is, hogy a szőlőtörkölyre öntött vízből készült lőre adózás tárgyát ne képezze. Ha már magára a természetes borra kivetett adó aránytalanul magas az értékéhez, illetve annak szesztartalmához képest, mennyivel inkább áll ez a törkö yborra nézve, melynek szesztartalma rendesen csak */*—Va-része annak, forgalmi értéke pedig úgyszólván nincs. Az 1893: XXIII. t.-cz. úgyis tiltja, hogy ily törkölybort más mint termelő készíthessen, akadályoziassék annak forgalombahozatala is> ugy, hogy a szőlősgazda ilyent csak is a saját háznépének, cselédjeinek és napszámosainak adhasson, de mentessék fel ezen ital is teljesen az adófizetés alól. Végül néhány szót azon korlátozásról, mely a termelőnek megtiltja, hogy borát tetszés szerinti mennyiségben hozhassa forgalomba. Jelenleg úgy áll a dolog, hogy a termelő csakis 50 literen felüli mennyiségben adhat el bort, vagyis nyilvántartott borkészletéből leírásnak helye csak akkor van, ha 50 literen felüli bormennyiséget szákit el bor- pinczéjéből. Ennél kisebb mennyiség után az adót neki kell megfizetnie. Ez azonban a forgalmat, illetve azt, hogy a fogyasztó lehetőleg termelőtől szerezhesse be borát, megnehezíti. A fogyasztó közönség nagy része nincs abban a helyzetben, hogy — főleg drágább boroknál -- egy nagyobb összeget fektessen borba, avagy nem tud egyszerre 50 liternél nagyobb bormenv- nyiséget romlás veszélye nélkül otthon elhelyezni. Ez a fogyasztó közönség nagy része ennélfogva vagy nem fogyaszt bort, vagv pedig méregdrágán kénytelen közvetítőktől beszerezni, ami szőlőtermelésünknek semmi esetre sem válik előnyére. Ezért adunk itt szintén kifejezést azon kívánságunknak is, hogy a b o r e 1 a d á s mértékegysége vagy egyáltalán ne korlátoztassék, vagy tetemesen leszáljittassék. Kívánságainkat ezekután a következőkben összegezzük: L A boritaladó fizetésének kötelezettsége alól a termelők úgy a saját, mint a családjuk és háznép ők által elfogyasztott bor és lőre után oldassanak fel. 2. A boritaladó helyébe forgalmi adó lépjen és hektoliterenként 2 koronánál többet ne tegyen ki. 3. Helyeztessék hatályon kívül az a törvény, mely a városoknak és egyes községeknek jogot ad a bor után külön községi pótlékot is kivetni. 4. Szállittassék le azon mértékegység, melyen alul a termelőnek bort elárusítania nem szabad, a jelenlegi 50 literről 20 literre (esetleg 2 koronás literáron felül 10 literre). 5. Mindazon törvények és rendeletek, melyek a boritaladó beszedése és igy a borkészlet ellenőrzése czimen, aborolíszerü kezelését megnehezítik és megdrágítják, töröltessenek el. 6. A boritaladó beszedése, valamint a fogyasztási adóké ne legyen b é r b e a d- h a t ó. 7. A pénzügyi kormány egyes városokkal tárgyalásokat folytat aziránt, hogy a városoknak az állam helyett teljesített szolgálatok ellenében a fogyasztási adók szedési Szállodások figyelmébe I Ajánlom dúsan felszerelt raktáromat o vas- és rázbutorban olcsó árban w és kedvező fizetési feltétellel. IX., Liliom-utcza 8. sz (saját házban.) DRUCK J. HENRIK vas- és rézbutor-gyára — BUDAPEST — Minta raktár: VI, Andrássy-ut 32. sz.
