Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1906-12-05 / 23. szám

XXII-ik évfolyam.

23. szám.

Budapest, 1906. deczember 5.

(„PINCZÉREK LAPJA“)

A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY.

„Az első magy. érsz. pínczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „Budapesti kávéházi segédek egylete“, a „Szatraár-Németi pinczér-egvlet a Székes- fejérvari pinczér-egylet“, a Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a Győri pinczér-egylet“, a Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipártársulata“ az „Aradi pinczer-egylet“-nek, a „Szabadkai pmczér-3gylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások vendéglősök es kávésok ipartarsulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek a „Székesfejérvári vendéglősök, kávésok és italmérők ipartársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulata“-nak és’az Országos pinczér-egyesület budapesti központi mozgalmi bizottságának, a „Budapesti főpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet“ a Gvőri vendéglősök, kávésok, italmérők ipartársulatá“-nak, a „Temesvári kávés és vendéglős ipartársulat“-nak a „Magyar szakácsok köre“, a „Londoni Magyar Pinczér-Kör“

a „Pozsonyi pinczérek és markőrök Egyesületéinek

13" H8VAYALOS KÖZLÖNYE.

Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án.

Előfizetési ár:

Egész évre ... 12 kor. II Félévre .... 6 kor. Háromnegyed évre 9 „ |j Évnegyedre . . 3 ,,

Laptulajdonos és feielős szerkesztő : j

IHÁSZ GYÖRGY. !

i

Szerkesztőség es kiadóhivatal:

VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ík szám.

Kéziratok és előfizetések ide íntézendők.

Czim és jelleg.

Mint századokon át annyiszor, nemzetünk legutóbb ismét oly szomorú időket élt át, amikor elnyomás fenyegette. Ilyen időkben kétszeres szükség volt arra, hogy a nemzeti érzület mindenkiben eleven legyen, s hogy a mindnyájunk boldogulására, szabadságára induló veszedelem ellen egysziviien küzdjünk.

Hogy a nemzet érzése mentői hatalmasabban nyilvánuljon, erre minden alkalmat meg kell ragadnunk, minden teret el kell foglalnunk.

Magyarországunkkal, a nemzeti törekvésekért való buzgóságunkkal mindenképpen tüntetnünk kell s nem szabad engednünk, hogy legyen bármily jelentéktelen terület, ahol a nemzeti érzületnek hiánya, foltja lehessen.

Ez ugyan misjden öntudatos nemzetnek normális törvénye; de úgy a veszedelem, mint a szebb jövő napjaiban nyoxnatékosabban, kötelezőbben egyaránt kell hangoztatnunk.

Éppen ezért örömmel üdvözöljük azt a mozgalmat, amely a nemzeti viseletét akarja divattá tenni; örömmel azt, amely a hazai ipar pártolását, illetőleg az osztrák kizárását czé- lozza; mert ezzel a nemzeti érzés foglal teret s a nemzeti vagyonosodéi mozdittatik elő.

Ez nem is lehet másképp, mert minden szellemi áramlat hatása a gyakorlati élet nyilvánulásaiban láttatja eredményeit.

A korszellem befolyása ellen mi sem zárkózhatik el, sőt nem is szabad elzárkóznia ; mert ettől válik termékenyebbé.

Föieg áll ez az iparra, különösen a mi szakmánkra.

Mindjárt szembeszökővé válik ennek az állításunknak az igazsága, ha egy kevéssé gondolkodunk a vendéglősök czimén és jellegén.

Meddő, színtelen időkben keletkeztek az ilyen czimek: Vörös ökör“, „Fehér farkas“, Arany bárány“.

A nemzeti érzés hanyatlásának, a meghunyászkodás, hizelkedés szégyenletes napjaiban jött divatba a „Római császár“, „Hét választó“, „Radetzky“, „Windischgrätz“, „Császárvadász“ stb.

Amikor a nemzetet az önkény eltiporta s vérbefojtani iparkodott, üldözve a nemzeti vonatkozásokat minden vonalon, ekkor nyilatkozott meg a nemzeti szellem ily félénken : „Makra pipa“, „Csikóbőrös kulacs“, „Két huszár“, „Csikós“, „Tűri süveg“.

Majd amikor leráztuk lánczainkat, rohamosan szaporodtak a nemzeti jogok diadalmaként az ilyen czégek: „Rákóczi“, „Zrínyi“, „Kossuth“, „Széchenyi“, „Szabadság“, „Kurucz“.

A vendéglők czimeinek megválasztásában tehát a korszellem, a viszonyok befolyása kétségtelen. Nem is lehet ez máskép, mert a vendéglő akkor igazán vendéglő, ha nemcsak üzlet, hanem a társadalmi élet színhelye.

Ahol ez az élet lüktet, ott a keretnek, a külsőségnek is ennek az életnek a szelleméhez kell idomulnia. Ha voltak és vannak politikai divatok, úgy ezeknek a divatoknak a jellege vendéglőinkben domborodik ki leginkább.

Éppen a jellegről akarunk szólni,

arról, hogy vendéglőink czimiiknek megfelelő jelleggel bírjanak.

Ha egy vendéglő „Rákóczihoz“ van czimezve, úgy abban minden kép Rákóczi idejének történetét ábrázolja, falain dicsőségét zengő költemények legyenek olvashatók, tárogatós zenénk az ő korának dalait kultiválja ; sőt ünnepélyeink is az ő emlékezetére j kuruczos szokásokkal rendezgessenek.

Szóval a vendéglő czime jellegének kifejezője legyen; mert nem furcsa-e, ha egy „Kossuth“-hoz czimzett vendéglőben idegen katonaképek vigyorognak ránk, a falakról német feliratok biztatnak a trinkolásra s a „Schrammel“ ländlerekkel gyötör bennünket.

Mily szép volna, ha vendéglőink a kegyelet ébresztői volnának, ha egy- egy asztalnál márványtáblán olvashatnék : „Itt ült Vörösmarty.“ „Itt Szilágyi Dezső“. „Ott Vajda János“.

Mindnyájan könnyen beláthatjuk, hogy egy-egy vendéglőnknek mily vonzóerőt adna a jellegzetesség s történelmi érdekű emlékeinek megőrzése.

A czim és jelleg megfelelősége, illetőleg vendéglőinknél a specziális jellegzetességre való törekvés kétségtelen hasznot igér, mert a mai napság nyakra-főre engedélyezett vendéglők minden karakter híján vannak s legtöbbször ezért lesznek kárbaveszett vállalkozások.

Hogy a jellegzetességre való törekvés mindenben a nemzeti vonatkozásokat keresse, ez nemcsak a mai idők követelménye, nemcsak hazafiui kötelesség, hanem üzleti érdek is az idegenforgalomra való tekintetből.

Telefons 63—90.

FANBA ÁGOSTON HRLRSZMESTER

BUDAPEST (Központi Vásárcsarnok).

Első budapesti mindennemű élő és jegelt halak nagy raktára.

8zállit a legmagasabb királyi udvar, valamint József főherczeg Ö fensége udvara számára. — Budapest székesfőváros összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója.