Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-11-20 / 22. szám
1906. november 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 F. M. K. E. Szántói savanyúviz Honi termék, legkiválóbb természetes szénsavas savanyúviz. Ne igyunk idegen vizet, hanem pártoljuk a magyar terméket, szállodák, vendéglők és kávéházakban fogyasszuk a FMKE fröcscsöt, c&> <#> c&> Kizárólagos főraktára : PÉCZELY és QEBHRRD, Budapest, II. kér., Batthyány-utcza 3. sz. Telefon 40—97. 4 <4 Kapható mindenütt. <6 <6 Telefon 40—97 Védjük a gyermeket! Azt mondják, hogy nagy szive van ennek a századnak; de ez csak a papiroson látszik igy. Az élet vajmi másképpen fest. Hányszor látunk téli fagyban utszéli árusító asszonyok mellett rongyokban didergő gyermeket; pedig legtöbbször az a gyermek nem is az övé, hanem csak bérbe vette egy lelketlen vagy végnyomorral küzdő anyától, hogy a járókelők szánalomból vásároljanak tőle. Hányszor látunk serdülő gyermeket megrakott targoncát vonszolni, súlyos terhet cipelni s hányszor látunk a pékmühelyek- ből s nyomdákból álmos gyermekeket kimerültén vánszorogni. Hányszor láthatjuk, hogy a vendéglőkben és kávéházakban halálra fáradt borfiuk és pikolók szinte felébreszthetetlenül elalszanak egy-egy sötét zugban. Nem vagyunk mi könyörületesek a gyermekhez, a természet e kedves csemetéjéhez; nem szólunk hozzájuk az Üdvözítővel: „Jöjjetek hozzánk szeretetre és örömre, mert tiétek a mennyek országa!“ Könyörtelenek vagyunk a gyermekekhez, sőt igen gyakran az a szülők szive is, a mint ezt Agadh berlini szakiró egy felolvasásában kimutatta. Arról beszélt, hogy mennyire elharapódzott a gyermekek időelőtti foglalkoztatása. Ez pedig nemcsak egészségi okokból káros a nemzetre, hanem közgazdaságilag is. A statisztika szerint minden nyolcadik német gyereket kereső munkára fognak. Számszerint 1898-ban például 544.285 ilyen fiatalkorút % számláltak meg. Egyes vidékeken az iskolaköteleseknek 50—70 százaléka vesz részt szüleinek otthon végzett ipari munkájában. Voltak esetek, amikor kiderült, hogy a gyermekek hosszú időn át éjszakákon keresztül is dolgoztak. Föltétien hátrány ez az ipari produkcióra is, mivel a gyermek minden finomabb érzékét eltompitja és 10—20 év múltán képtelenné teszi minőségénél fogva értékesebb munkára. A munkásvédelmi törvények tettek ugyan valamit a javítás érdekében, de az otthon való munka lehetetlenné tesz minden ellenőrzést. Ezért a felolvasó a „sitzmunkások“ kötelező nyilvántartását, lakásellenőrző hivatalokat kíván és sürgeti az otthon dolgozók kötelező biztosítását. A gyermekmunkát pedig feltétlenül eltiltaná a műhelyen kívül. Már ebből is kétségtelen, hogy a gyermek testi és szellemi fejlődése, fizikai és erkölcsi egészsége éppen nincs biztosítva, sőt igen sokszor még a szülői házban is fenyegetve van. Ezért mindinkább szükségesnek mutatkozik, hogy a gyermekek védelméről közintézményekkel keil gondoskodnunk. Meg kell tennie a magáét úgy az államnak, mint a társadalomnak. A gyermekvédelmi intézmények között a kapzsiságból történő építkezések s a nyomor miatt rossz építkezések folytán első sorban állanak az internátusok. Az internátusok, amelyek kis tőkével létesíthetők s fokozatosan fejleszthetők, egészséges otthont, nyugalmat, tisztaságot és erkölcsi felügyeletet, sőt nevelést biztosítanak a gyermeknek. Ebből az okból vetettük föl minap azt az eszmét, hogy a mi borfiuink és pikolóink számára szintén kellene internátust létesítenünk. Hiszen ha valahol, a mi üzletünknél forog a gyermek a legtöbb veszélyben erkölcsileg is, fizikailag is. A mi gyermekeinknek van legnagyobb szükségük kellő és zavartalan nyugalomra, tisztaságra s erkölcsi ellenőrzésre. Az internátussal mindezt megadhatnék nekik, sőt az ellenőrzést kiterjeszthetnék az üzletre is, hogy ottani foglalkoztatásukkal nem történik-e visszaélés. Az internátust a szállósok, vendéglősök és kávésok hamarosan és könnyen létesíthetnék, annál is inkább; mert filléreivel hathatósan támogatná az egész pinczér- kar is. Nincs tehát másra szükség, minthogy hivatott nyomatékos férfiú vegye kezébe az ügyet. Erre pedig senki sem lehet illetékesebb férfiú Glück Frigyesnél, aki eddig is annyit tett, áldozott gyermekeinkért s a ki — mint bizton tudjuk — szivén melengeti a jövő nemzedéknek ezt a megváltó eszméjét. Mondja ki a megvalósítására hivó igét s nyomban hallani fogja az egész társadalom hálaszavát s szaktársainak lelkes csatlakozását. Steiner Pál. — Mai képünkhez. — Vendéglős szaktársaink körében alakult „Jó barátok“ társasága tiszteletreméltó elnökének Steiner Pálnak jól sikerült arcz- képét mutatjuk be mai számunkkal tisztelt olvasóinknak. Steiner Pál a Baross-utcza 117. szám alatt levő „Első józsefvárosi steinfeldi sörcsarnok“ derék tulajdonosa, egyike ama derék szaktársainknak, kik iparunk érdekeit szivükön viselik, iparunk felvirágoztatását nem a széthúzásban, hanem az összetartásban keresik. Belátta, hogy a vendéglősöknek, korcstnárosoknak nincsen szükségük külön ipartársulatra, hanem igen is szükségük van az ' anyaipartársulat körül való csoportulásra, egyetértésre és összetartásra. Steiner Pál jó lélekkel és ambiczióval buzditgatja jó barátait és ismerőseit; hogy milyen siker koronázta eddigi nemes törekvéseit, azt a mai számunk más helyén feltüntetett belépő uj tagok hosszú névsora élénken bemutatja. Steiner Pál a közügyek terén is sokat ténykedik ; számos jótékony egyesületnek és intézménynek pártoló tagja. Egyházának az ág. evang. egyháznak is áldozatkész hithü tagja, mint ilyen, a társadalom minden rétegében köztiszteletben és becsülésben részesülő jó magyar hazafi. Sokat várunk ezért a nem mindennapi intellektuális erőnél fogva, melylyel meg- áldatott, mozgalmainkban előkelő helyre hivatott, hogy azt immár el is foglalta s a köz javára derekasan betölti, annál is inkább örvendezünk, mert életének legszebb idejében van s igy még sokáig dolgozhat velünk és érettünk. Isten éltesse soká ! Gyorsfényképek. Elő József. Elő József ifjú szaktársunk az utóbbi hetekben vette át Budapesten a Teréz- körut 43. szám alatt levő díszes vendéglőhelyiséget. Hogy a kényes és jóizlésü vendégek jól érzik magukat ezen szép vendéglőben s felőle elismerőleg szólhatnak, ebben nagy érdeme van Elő József barátunknak, ki igazi szakértelemmel és ambiczióval vezeti előkelő üzletét s mindent elkövet, hogy a közönség finom Ízlését és kényelemszeretetét kielégítse. Élő József 1876-ban Csornán született. Iskoláit Győrött végezte s a pinczéri pályára Sopronban lépett, hol a „Pannónia“ szállodában sok évekig, majd mint főpin- czér Budapesten a Lipótvárosi kaszinóban, Drechslernél, Szűts és Balikánál, utóbb Kass Bélánál a közönség teljes megelégedésére működött. Nem régen megnősülvén, nőül vette a kedves és jó gazdaasz- szonyi tulajdonokkal megáldott Bedi Emma Szállodások figyelmébe! IX., Liliom-utcza 8, sz (saját házban.) Ajánicm dúsan felszerelt raktáromat vas- és rézbutorban olcsó árban és kedvező fizetési feltétellel. PRtlQK J. HENRIK «... __'Vm"_ VI • AiMaj-it a a. _____ BUDAJrÜjbl -------
