Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-11-20 / 22. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1906. november 20. A w i„a,án irt A, I,!.*« szalámit akar venni, az kérjen Herz szalámit! Ezen legjobb hírnévnek örvendő magyar szalámi a legtisztább kezelés mellett S. Csak az a valódi Herz-féle szalámi, melynek rudja ólompecséttel van ellátva, melyen a gyár vptiipnvp ■ latható amire ugv a rudakban, mint mint a ' ' T' ' D J X IX. kér., SoroKsári-ut 16. SZ. felvágott M, állapotban való bitorlásnál ügyeljünk. Kapható AmM Fiai, BudaDCSt majdnem ^ minden jobb csemege-, fűszer- es hentesüzletben. ______________________7_________F ma gyar- és olasz szalámi-gyár. kisasszonyt, ki most oldala mellett megmutatja, hogy igazán üzletre termett asz- szony, a ki nemcsak bánni tud a vendégekkel, de a konyhát, a házat is tudja vezetni. Élő József mint fiatal, törekvő szaktárs is megérdemli, hogy megemlékezzünk róla, mert várakozással tekintünk jövője elé s mert melegszívű kollégának s iparunk ügyei iránt érdeklődő férfiúnak bizonyult. Sok szerencsét és boldogságot kívánunk uj pályájához. P boritaladóra vonatkozó adatok, (Folytatás.) Ily nyomasztó adó példátlan a maga nemében. Hasonlítsuk össze a mi borital- adónkat a külföldével. Magyarországon a boritaladót a következő táblázat szerint szedik be : általán nem foglalkozik. Még kevesebbet fizetnék persze a bortermelő vidékek. így Stiria, Karinthia, Krajna és a Tengermellék — hl.-kint 4 K 46 Istna — — — „ 3 K 72 Zenta-Wien — „ 1 K 48 Tirol-------— „ 3 K 82 Vo rarlberg — „ 2 K 12 boradót fizet. A franczia bor adója jóformán már csak a múlté. Mikor az 1900. évben az óriásinak Ígérkező bortermés következtében a borok ára mindegyre esett, úgy, hogy a legnevezetesebb borvidékek katasztrófának néztek eléje, akkor megmozdult a törvény- hozás lelkiismerete és a városoktól a beviteli vám szedésének engedélyét megvonta, az állami adót pedig rövid vita után hl.-ként Vfa frankra (T50 K.-ra) szállította le és az 1900. augusztusban benyújtott javaslat már deczember 1-én törvényerőd emelkedett. A kísérlet fényesen bevált : a borfogyasztás óriási' mérveket öltött, magában Páris városában az amúgy is jelentékeny fogyasztás egy év alatt 1 lj2 millió hl.-rel emelkedett és mire az 1901. év szüretje elérkezett, az országban kisebb volt a borkészlet, mint bármikor az utolsó években. Nem hagyhatunk azonban még egy körülményt figyelmen kívül. Ami a mi bor- italadónkat még elviselhetetlenebbé teszi, az, hogy az 1899. évi VI. törvényczikk értelmében a városoknak, illetőleg egyes községeknek jogukban van a borra még külön 20 százalékig terjedhető adópótlékot kivetni. Sőt az oly városok, melyek a törvény életbeléptetése előtt ennél magasabb pótlékot szedtek, azoknak kivételesen megengedtetett tovább is a magasabb adószázaléknál megmaradni. így pl. Nagyváradon azelőtt 25 százalék volt a pótlék, ez a typus állandósittatott, ennek folytán ma Nagyváradon minden hl. bor után összesen 16 korona 60 fillér boritaladó fizetendő ! Vannak azonban a boritaladó-törvénynek egyéb hátrányai is. Az első és legfőbb hibája ezen törvénynek, hogy az okszerű borkczelésre hátrányosan hat ki. Mint ismeretes, boradó törvényeink értelmében a rendszeres pinczekezelés folytán a borban clkerülhetlenül előálló apadást és egyéb veszteségekre egy bizonyos százalék (első évben fehér borra 10 százalék, vörös borra 6 százalék, későbbi években évenkint 2 százalék) állapíttatott meg, mely levonásba jön és adózás tárgyát nem képezi. Ezen veszteség — a törvény betűje szerint — a tényleges állapotnak megfelelően veendő fel, de egy bizonyos határszámnál többet nem szabad kitennie. Vagyis, ha — valamely szerencsés körülmény folytán — az évi borveszteség ezen törvényileg megállapított százalékon alul marad, abból a pinczetulajdonosnak haszna nem lehet, ezt eltitkolnia nem szabad s igy az ekként megtakarított bor után is meg kell fizetnie az adót, ha azonban ez a veszteség többet tesz ki, úgy ezen többletért, — a mely tehát ipso facto már is kárát képezi a bortulajdonosnak, még az adót is meg kell fizetnie. (Vége köv.) dl § >> G u ii. UL '<X> Í-. V<D § 5 ti « s. Pozso bar osz tályú községekben k| f K i f K f K f K f Bor--------------l hl. 12 92 12 12 70 11 38 870 Bormust és szőlő- czefre 1) 9 70 9 9 52 85 4 6 52 Borseprő JJ 4 30 Ez a képtelenül magas adótarifa azonban csakis a szorosan vett Magyarországra szól, Morvát- és Szlávonországokbcin már ; ennél lényegesen alacsonyabb tételek állanak fenn. Ott ugyanis tekintet nélkül a fogyasztási hely lakóinak számára bor után hl.-kint----------------4 „ 50 borm ust és czefre után hl.-kint 4 K 50 fizetendő, mig a borseprő teljesen adómentes. Vagyis Horvátország fővárosában is egyharmadával kisebb az adó, mint nálunk a legalacsonyabb adóosztály oa tartozó kis községekben. Ausztriában, honnan ezt az adónemet ! egyébként átvettük, daczára, hogy ott a lakosság túlnyomó részének nemzeti itala 1 a sör, a boradó általánosságban is sokkal alacsonyabb, mint nálunk, de különösen a bői cermelő országokban. Becsre nézve igy állapíttatott meg a ! bor fogyasztási adója : Becs Budapest bor hl.-kint — 8 K 48 12 K 92 must és czefre 5 K 66 9 K 70 Tehát a magyar fővárosban körülbelül 40 százalékkal több adót szed az állam a bor után és ca 45 százalékkal több adót a must után, mint az osztrák fővárosban. A zárt városok (Prága, Brünn, Lemberg, Krakau, Linz, Grácz, Laibach és Trieszt) boradója a mi egyetlen zárt városunkéhoz (Pozsony) következőképen aránylik : Osztrák zárt városok Pozsony bor hl.-je után-------6 K 36 12 K bo rmust és czefre után 4 K 24 9 K Tehát Pozsonyban, melynek egyik legfontosabb kereseti ágát képezi a szőlő- mivelés, majd kétszer annyi adót szednek a bor után, mint az osztrák zárt városokban, a hol bortermeléssel a lakosság egyszegény tüdővészes betegekért. A József kir. herczeg szanatórium egyesület társelnökétől dr. Barabás Béla orsz. képviselőtől lapunk szerkesztője Ihász György, a következő levelet kapta : A legnagyobb boldogság abban rejlik, hogy szenvedő embertársaink kinjaii csillapítsuk és nyomorát enyhítsük. Auguszta főherczegnő. Mélyen tisztelt Uram ! Tisztelt Polgártársam! A mai nap folyamán a Vendéglősök Országos Szövetsége elnökétől, tek. Gundel János úrtól azt kértem, hogy a szegénysorsu tüdőbetegek javára a József kir. herczeg szanatóriumnak gyűjtést rendezni szíveskedjék. Arra kérem, hazafias magyar szívvel fogadja el ezt a gyüjtőivet és tekintélyével hasson közre egyrészt a kérelem keresztülviteléért, másrészt legyen kegyes lapjában a nyilvános gyűjtést rendezni és a szaktársak adományát átvenni, nyugtázni. Végtelen szép eszmét segít győzelemre. Én Gandel urnák azt Írtam, hogy a mit az ország vendéglősei gyűjtenek, azt elszegényedett tüdővészes szaktárs gyógyítására fogjuk használni, illetve adományukat erre a czélra fogjuk gyümölcsöztetni. Nagyon megtisztelne, ha értesíteni méltóztatnék, hogy az ügy sikere érdekében még kihez forduljak. Fogadja legmélyebb tiszteletem és hálám nyilvánítását. Budapest, 1906. október 30. Dr, Barabás Béla, egyesületi társelnök. Emberbaráti kötelességgel teszünk e humánus kérelemnek eleget. Kérjük tisztelt szaktársainkat, hogy támogassák ez üdvös és nemes czélt. Kegyes adományaikat esetről-esetre lapunkban fogjuk nyugtázni. Társas reggelik: Ipartársulatunk tagjai pénteki társasreggelijeiket a következő helyeken tartják meg : November 23-ikán : Hofjbauer Lipót vendéglőjében, VI., Váczi-körut 19. November 30-ikán ifj. Schuller Ferencz vendéglőjében, VI., Andrássy-ut 39. „Jó barátok“ összejövetelei. November 21-én: Podolecz Ferencz vendéglőjében, Szerdahelyi-utcza 2. November 28-án: Marchard András vendéglőjében, Mária Terézia-tér 1. Deczember 5-én: Kriszt Károly vendéglőjében, Visegrádi-utcza 5. Vásároljunk magyar teakereskedőnél! SCdIüülTZIEIR IVSŐíá’j Budapest, V!., Váczi-körut 9. (Szerecsen-utcza Ajánljuk a t. kávés és vendéglős urak figyelmébe a kitűnő és elsőrangú teakereskedést. sarok.) Alapitíatott 1850-ben.
