Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-02-05 / 3. szám
XXII-ik évfolyam. 3. szám. Budapest, 1906. február 5. („PINCZÉREK LAPJA“) A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZEREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. „Az első magy. érsz. pínczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „Budapesti kávéházi segédek egylete“, a „Szatmár-Németi pinczér-egvlet, a „Székesfej érvári pinczér-egylet“, a Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a Győri pinczér-egylet“, a Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“, az „Aradi pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a „Székesfejérvári vendéglősök, kávésok és italmérők iaprtársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és az Országos pinczér-egyesület budapesti központi mozgalmi bizottságának, a „Budapesti főpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet“, a „Győri vendéglősök, kávésok, italmérők ipartársulatá“-nak, a „Temesvári kávés és vendéglős ipartársulat“-nak a „Magyar szakácsok köre“, a „Londoni Magyar Pinczér-Kör“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 kor. Félévre ....(» kor. Háromnegyedévre 9 ,, || Évnegyedre . . 8 ,, Laptulajdonos és felelős szerkesztő: IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII., kerület, Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Intelem. A ,,Budapesti Hirlap“-ban olvastuk, hogy uj sörgyár létesül Budapesten két millió korona alaptőkével. Azt is olvastuk, hogy azt az uj sörgyárat a magyar vendéglősök alapítják. Minthogy számbavehető vendéglőseink között ilyen hajlandóságot és szándékot nem vettünk észre, fölöttébb meglepett bennünket a B. H. híradása. Nem tudtuk e csöndben fogam- zott, hirtelen kipattant vállalkozás nyitját hol kutassuk; de csakhamar megmentett bennünket a „Fogadó“ czimü szaklap, a mely e hó 15-iki számának vezérczikkelyében hírül adja, hogy az ő kezdeményezéséből s mert mindvégig ő tartja kezében az ügyet, másfél éven belül meg lesz a „Vendéglősök sörgyára“. A „Budapesti Hírlap“ szerint az uj sörgyárat a hazai vendéglősök és fogadósok fogják fölállítani és pedig légióként abból a czélból, hogy a négy fővárosi sörgyár kartell-szövetkezése és sörük árának emelése folytán mindjobban tért hóditó külföldi (osztrák, bajor) sör kiküszöbölhető legyen. Mi ugyan eddig hírét sem hallottuk az alapitó vendéglősöknek; de hát azért, ha mindjárt gründolási vágyból eredő puszta híresztelés is, már magát az eszmét elég fontosnak tartjuk arra, hogy ismertessük a „Fogadó“ tervezetét, a melyet az illető lap a következőkben foglalt össze: „A hazai fogadósok, vendéglősök és kávésok 2,000.000 (kettő millió) korona alaptőkével egy a saját tulajdonukat képező sörgyárat alapítanak, melynek tőkéjét a fenti összegnek megfelelő 10.000 kétszáz koronás részjegyek utján és olyan fizetési módozatok mellett fedezik, hogy annak a szerényebb vagyonnal rendelkező vendéglős és korcsmáros is eleget tehessen. Az alapítási összeg tehát 10.000 részjegy kibocsátásából állna, melyhez azonban — tekintettel a kis összegű, 200 koronás részjegyekre, melyekből egyes magukat jobban biró vendéglősök 10, sőt 20-at is jegyezhetnek — 5000 résztvevő sem volna szükséges. Tegyük föl azonban, hogy éppen 5000-et tesz ki a résztvevők száma, akik egyszersmind leendő vevői és rendelői is az uj, illetve saját sörgyáruknak. Tegyük föl továbbá, hogy ez az ötezer résztvevő, vendéglős, mint vevő, átlagosan (és egyenkint) 250—250 és összesen 1.250.000 hektoliter sört fogyaszt. Már most, tekintetbe véve azt a körülményt, hogy a „Vendéglősök sörgyára“ söre hektója legalább is 3 koronával lesz olcsóbb a jelenlegi sörfőzdék sörőnél; nem-e az ötezer nagyfogyasztó által kimért 1,250.000 hektoliter sör háromszorosa, vagyis 3.750.000 korona tiszta nyereség marad az alapitó illetve sörfogyasztó vendéglősök számára. — Mi sül ki ebből? Hogy az alapitó vendéglősök egy év alatt 1,750.000 korona fölösleggel visszakapják részjegyeik árát s ezenkívül egy saját tulajdonukat képező és olyan sörgyárral rendelkeznek, a melylyel egyetlen sörfőzde sem versenyezhet.“ A teremduráját! eléggé csábitó a számítás, csak egy a bibi benne. Adhatja-e a „Vendéglősök sörgyára“ 3 koronával olcsóbban a sörét? Tud-e produkálni oly sört, a milyent a vendégek élvezni óhajtanak? Végül akad-e 10.000 vagy 5000 részvényváltó vendéglős? Ezek fogas kérdések. A sör árát is a bérviszonyok, a termés milyensége s az átalános közgazdasági helyzet befolyásolja; sőt a verseny is hatással van rá. így hát absolut számítási alapul nem fogadható el a 3 koronás olcsóbb ár s az ebből eredő haszon. Hogy egy serfőzde jó sört tudjon produkálni, ez sok mindentől függ. Éhez nem elég a czifra, nagy arányú építkezés; a tökéletes berendezés, megfelelő talaj és alkalmatos viz kell hozzá. Az elsőtől függ a pincze jósága, a másodiktól a malátalé minősége. De ha ez meg is van, még mindig kétséges a jó sörproduktum; mert az megint a főzőmester kitűnőségétől függ. De ha ez is meg van, még mindig nem biztos az eredmény, mert arra, h°gy egy-egy sörgyár a legjobbat produkálja, a mit produkálhat, ehez idő kell, mint a hogy a fiatal tőke soha sem terem olyan kitűnő bort, mint az idősebb. £ Ebből világos, hogy egy sörgyár alapításánál sok esélylyel kell száFANDA ÁGOSTON HRLRSZMESTER BUDAPEST (Központi Vásárcsarnok). Első budapesti mindennemű élő és jegelt halak nagy raktára Szállít a legmagasabb királyi udvar, 4valamint József föherczeg Ö fensége udvar< Budapest székesfőváros összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója szamara. Telefon: 63—90.
