Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-10-05 / 19. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1906. október 5. A ki igazán jó és Ízletes szalámit akar venni, az kérjen Herz szalámit! Ezen legjobb hírnévnek örvendő magyar szalámi a legtisztább kezelés mellett kizárólag elsőrendű húsból készül Csak az a valódi Herz-féle szalámi, melynek rudja ólompecséttel van ellátva, melyen a gyár védjegye: , látható, amire úgy a rudakban, mint mint a ’m , _ ív \,r,r «tm-ntcári Ifi felvágott állapotban való bevásárlásnál ügyeljünk. Kapható M Till 111 F|íiS Í^Slfiíí E! PQ'f’ - — — _______i\sa i- o. sz. majdnem minden jobb csemege-, fűszer- és hentesüzletben. lillll 8 \OAn LJUe, magyar- és olasz szalámi-gyár. meg mindenben a hozzája tűzött várakozásoknak, annak nagy oka abban a körülményben rejlik, hogy a pinczérképzés mai módja igen-igen sok kívánni valót hagy fenn, A főnökök egy része tudniillik a tanonczokat nem tartja egyébnek, mint olcsó munkaerőnek, úgy, hogy nyakra-főre álüt ja be a tanonczokat, csak azért, hogy ne kelljen pin- czért tartania. Természetesen ilyen tömeg- munkánál a kiképzésről, a tanításról szó sem lehet, úgy, hogy a tanonczok teljesen tudatlanul kerülnek ki az életbe, Viszont meg vannak oly főnökök is, kik tanonczot egyáltalában nem tartanak, talán azért, mert kényelemszeretők és nem szeretnek a pi'rczér- tanonczczal foglalkozni. Egyik körülmény épp oly kárhoztatandó lévén, mint a másik, kérjük, mondja ki a közgyűlés, hogy minden szállodás és vendéglős köteles üzletének meg- felelőleg tanonczot tartani. Önként érthető azonban, hogy a tanoncz- taríás mai módja, mely szerint a tanonczokat derüre-borura felveszik, s aztán minden komoly ok nélkül elbocsátják, megszüntetendő. Az a módszer legkevésbbé sem alkalmas arra, hogy szakképzett pinczérek váljanak a ia- nonczokból, A tanoncz, ki minden komoly indító ok nélkül szolgálatából elbocsájtatik, sokszor hónapokon keresztül csatangol éjjel- nappal az utczán s csak természetes, hogy az olyan tanoncz, aki mire pinczérré csöpörö- dik 15—20 szolgálati változása volt, állandó munkakedv bele nevelve nem lett, s hogy akkor az ilyenformán nevelt pinczérből becsületes, józan, megbízható munkás vagy iparos nem válhat, miért is felettébb szükséges, hcfgy a t, czim kimondja, miszerint a tanoncz csak a törvényben előirt modalitások mellett szerződtethet?. Ezen szerződés egyoldalulag fel nem bontható, Felbontó okul csakis büntető törvénybe ütköző cselekmény elkövetése szolgál, Ennek hiányában a tanoncz a szerződött 3 évet egy helyen tölteni köteles. Ez utóbbi intézkedés azért szükséges, mert igy a tanoncz teljes idejét egy helyen kitöltve, megismerkedik iparának minden csinja-binjá- val, s nem kell neki esetleges újabb helyén elölről kezdenie tanulását. Mivel pedig az olyan tanoncz, ki a büntető törvénynyel összeütközésbe jön, nem ad ga- rancziát arra, hogy belőle becsületes pinczér, illetve majdan becsületes vendéglős legyen, mondja ki a t, czim, hogy az a tanoncz, ki büntetendő cselekmény miatt bocsáttatott el helyéből, többé a vendéglős iparnál nem alkalmazható. Ugyanez alkalmazandó a pin- czérekre is. A nyári idény alatt főleg fürdői üzletekben a kontárok egész hada áll munkába. Mindenféle a pinczérséget sohasem tanult egyén élősködik iparunkon, a tanult pinczérség megkárosításával. Ez a helyzet tarthatatlan. Ennélfogva mondja ki a közgyűlés, hogy nyári idényben vagy fürdő-üzletben csakis felszabaduló okmánynyal biró pinczért szabad alkalmazni. Tanulólevéllel nem biró borfiu idény üzletbe nem alkalmazható. Az erkölcsi züllésnek legnagyobb előmozdítója az, hogyha a pinczér-tanoncz a házon kívül lakik, keresményét eldorbézolja, a mint az utczára ér, hol a bűn fertője száz meg száz formában kínálkozik, hogy a ser- dületlen pinczér-tanonczot hatalmába kerítse! Nem kell ezt bővebben fejtegetni, a szakmához tartozók jól ismerik ezt a bajt, s mivelhogy ismerik, nem fognak a baj orvoslása világ összes munkásainak van hetenkint egy napjuk, amikor önmaguknak is élhetnek s a mindennapi kenyér megkeresése nem köti le életüket megszakítás nélkül. Munkaadóinkhoz fordulunk, tegyék lehetővé nekünk a heti egy napi pihenést, melyet a vasárnapi általános munkaszünetről szóló törvény meg nem adhatott. A művelt nyugaton a pinczér tiszteletre méltó helyet foglal el a társadalom munkásai között, vele a közönség nem szolga módjára bánik, hanem olybá tekinti, mint a kereskedő segédet, S ez azért van, mert a pm- czérnek van alkalma magát művelni, van í'deje arra, hogy ismereteit bővítve, modora, föllépése, magatartása Öntudatosabbá váljon, A vendég a pinczér egy-két szavából lciérzi, hogy akinek parancsokat osztogat nem durva munkás, de finomodott lelkű egyén, Bennünk, kik a társadalom legelőkelőbb rétegeivel érintkezésbe jövünk, leginkább támad fel a vágy arra, hogy művelődjünk. S azt nem kell hangsúlyoznunk, hogy • nincs keservesebb dolog, mint vágyódni a művelődésre s nem juthatni hozzá, mert nincs egy percznyi arra való időnk. Igaz, hogy a jelenleg ránk jutó egy-két órai pihenés idején tanulni is lehetne, de sajnos azt a mi helyzetünkben az ezredik, ha ugyan képes megtenni s az átlagot kell nézni, nem a kivételt s ettől eltekintve a pihenés szükséges az életkedv fentartásához is. Testi és szellemi erőgyűjtésre való törekvés s nem henyélésre való hajlam az, ami a pinczérek ezen kérelmét irányítja. Az élet, mely mindig többet és többet követel, száz közül kilenczvenet fog rákényszeríteni arra, hogy szabad ideje alatt művelje magát, hogy igy eleget tehessen az élet követelményeinek. Mindennek a világon pihenésre van szüksége, hogy uj erőt gyűjtsön, s ez főleg a nehéz munkát végző pinczér-tanonczokra áll, Szomorú tapasztalataink vannak azonban a felől, hogy tanonczaink a rövid alváson kívül nem pihenvén, testileg is, szellemileg is nagyon hátra maradnak, Föltétlenül szükségesnek találjuk azért, hogy hetenkint egy napon át ők is pihenjenek. Ha a fent hangsúlyozott és kért pihenés meg lesz adva, nem fogunk oly számos egyénnel találkozni a pinezérség körében, akik a tulerőltetéstől testileg és szellemileg teljesen kimerülve, idő előtt összeroskadnak s munkaképtelenekké válnak. Számtalan érvet hozhatnánk még fel a fentieken kívül annak igazolására, hogy az a megszakítás nélkül, reggeltől késő éjjelig folyó munka, amelyet mi végezünk, mily sorvasztó testileg és lelkileg, mennyire egészségtelen hatással van a pinczérségre. De elegendőnek tartjuk csak fölhívni czim figyelmét arra, hogy azok az indokok, melyek a vasárnapi munkaszünet behozatalát szükségessé tették, reánk pinczérekre is épp oly mértékben megállanak s ha törvényhozó hatalom a munkásság egyetemét szükségesnek látta kényszerrel részesíteni a heti egy napi munkaszünet áldásában, akkor mi sem lehetünk kivételek a munkások között annál ke- vésbbé, mert a mi napi munkaidőnk nem mint más munkásoknál 10 óra, hanem legalább is 16 óra. Ennélfogva kérjük annak kimondását, hogy a közgyűlés a huszonnégy órai munkaszünetet tagjaira nézve kötelezővé teszi. Hogy a pinczéri kar egyrésze nem felel elől sem elzárkózni! Kérjük tehát, mondja ki a közgyűlés, hogy a tanoncz tanideje alatt csakis alkalmazása helyén lakhatik. Házon kívül semmi esetre sem! A vallásosság egyik főtámasza az erkölcsnek. Akiben a vallásos érzet kihalt, az alig emeikedhetik arra a színvonalra, melyen a vallásos ember áll. Aki hitét megtartja, az óvakodni fog attól, hogy bűnt bármely formában is elkövessen. Kimondandó tehát, hogy a tanoncz hetenként egyszer, vallásához mért napon, lelki gyakorlatra bocsátandó. A serdülő tanonczot túlterhelni nem szabad. Sem avval, hogy őt mértéken felül dolgoztatják, sem avval, hogy éjszakai munkára alkalmazzák őt, Ezzel csak azt érik el, hogy a tanoncz fejlődésében meggátoltatik s agyoncsigázva, gépiesen végezve, úgy, ahogy szolgálatát, minden ambiczióját elveszti. Az ilyen agyonsanyargatott tanonczból jóravaló szakmunkás sohasem válik s az ipar proletárjai, korán tengődésre jutott szegényei ezekből a tönkretett tanonczokból keletkeznek. Mondja ki ennélfogva a közgyűlés, hogy a tanoncz egyfolytában 10 óránál többet nem dclgozhatik és éjjeli 11 órán túl munkában nem tartható. Igen sokan vannak a főnökök között, kik mindenféle lehetetlen czimeken visszatartják tanonczaikat a szakiskola látogatásától. Mivel igy a művelődésben s az elméleti szakképzésben akasztják meg tanonczaikat, kimondandó, hogy a tanoncziskola kötelező s az a vendéglős, ki tanonczát a szakiskola látogatásában meggátolja, szigorú büntetés alá esik, Végül kívánjuk, hogy a frakk helyébe valamely alkalmas, megfelelő viselet tétessék kötelezővé. E kívánságunk indokolásra alig szorul, A frakk nemcsak kényelmetlen, de egyúttal kellemetlen ruhadarab. Nem hiszszük, hogy ez a méltányos kívánságunk visszautasításra találjon! •R mi hátunk. Görnyedt lehet a mi hátunk, mert a hány rúd, ezt mind rajtunk nyújtották végig. Nem akarjuk profanáim Krisztus urunk igéit, de majdnem vele szólhatunk: «A vendéglős a világ báránya, mely bűnhődik a világ bűneiért». Különösen tapasztalhattuk ezt abban a felfordult világban, a mikor a nálunk eddig sem biztosított személyes szabadság pusztán a poroszlók kegyhajszálán függött. Tavaly történt, hogy a zalai királyi biztos rendőrökkel kiverette az egyik előkelő vendéglőből délelőtti sörözésre összegyűlt in- telligencziát. A «Felsőmagyarországi Hírlap» ekkor irta a következőket: D .... r rendőrkapitány addig-addig pipázott a rendőrkapitányságon, miglen eszébe nem ötlött egy gondolat, melynek általa való megszülése egy pillanatnak műve volt. Beidézvén az u j h e 1 y i kávésokat, szigorúan meghagyta nekik, hogy egy órán túl kávéházaikat ne tartsák nyitva; mivel pedig mindezideig 1 órán túl is nyitva tartották helyiségeiket, 30—30 koronákat rótt ki reájuk per kopoltyú. Tehát a rendeleteknek visszaható erejük is volt, hogy valami csöpögjön az államVásároljunk magyar teakereskedőnél! SCHNITZER MÓR, Budapest, VI., Váczi-körut 9. (Szerecsen-utcza sarok.) Alapitfatott 1850-ben.
