Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1906-08-20 / 16. szám

Herz Ármin Fiai szalámigyár Budapesten, IX., Soroksári-ut 16.

mortadellát. Minden egyes rúd ólompecséttel *-jp m — tt .. T .. , . . ,

van ellátva, melyen a gyár védjegye látható. Ugyanott I-a pesti disznózsír es szalonna szerezhető be.

4

___________________________ VENDÉGLŐSÖK LAPJA . , 1906. augusztus 20.

nem kezelhetjük azokat oly nembánomságga!, mint eddig.

Számítanunk kell a viszonyokkal, már most kell építenünk és készülnünk a jövőbe, hogy fejlődő idegenforgalmunkat fokról-fokra fejlesszük.

Ott v^n: Trencsén-Teplicz, Pös- tyén, Tarcsa, Lipik, Hévíz, Vízakna, Gyertyánliget, Párád, Borszék, Erzsébet sósfürdő, Szolyva, Stoósz stb. ezek már mind réges-rég elsőrendű világfürdők lehetnének. Ha iparkodunk fejlődésünket előmozdító intézményekkel forgalmunkat emelni, úgy szabad remélnünk, hogy «a mi késik, az nem múlik!»

A hírneves gyógyfürdőinken kívül megemlékezem még hazánk 1—2 csodaszerü természeti kincséről, mint a természet rendkívüli alkotásáról. Ilyen pl. a barlangligeti «Béla barlang», az «aggteleki csep- k ő b a r 1 a n g», a dobsinai jégbar-j lang» stb. A felemlítettek között legnagyszerűbb és legmegragadóbb a vadregényes sztraczenai völgyben fekvő dobsinai jégbarlang. Bárcsak oly közlekedési eszközök állhatnának rendelkezésünkre, hogy siető utas könnyűszerrel, rövi didő alatt, kevés fáradsággal megközelíthetné, elérhetné azt, úgy hazánk idegenforgalma terén az első helyet foglalná el. De manapság még oly gyatrák a közlekedési viszonyok, oly primitiv közlekedési eszközök állnak rendelkezésünkre, hogy egy teljes hosszú napi fárasztó utat kell az utasnak rá áldoznia, ha e csodás mese- szerű élvezetben részesülni akar. Igaz ugyan, hogy úgy az ut természeti csodás szépségekben gazdag változatosságai, valamint a barlang meglepő és önfeledt bámulatba ejtő — «Ezer egy éj» mesevilágában észlelhető — varázsképe bőven kárpótolja úti fáradalmainkat. Magas Tátrából a dobsinai jégbarlanghoz legjobban gondozott ut vezet Poprád elől. Ha Poprádtó! kiindulva egy hegyipályát vezetnének fel a dobsinai jégbarlangig, úgy a mai látogató közönség száma meghuszszorozódna. Mostani évi 2000—3000 látogatója mellett másik 15—20 ezret nyerne. Az 5000 méter hosszú Stracze- nai völgyet — mely fenyves meredek hegyoldalaival, merészen égnek meredő bizarr, szürke mész-szirtjeivel, festői sziklacsopor- tozataival, merész kanyarulataival, keskeny- ségével, helvenkinti hirtelen kiszélesedésével az egész völgynek komoly, vadregényes jelleget kölcsönöz — szeszélyes kanyargással a Gölnicz vize szeli végig. A hegyi vasút I felépítésével, társaságunk svájczi mintára, ide : a Ducsa-hegy tövébe a Gölnicz patak mellé ; egy nagyobbszabásu modern (pensió) szál- . lót is építhetne.

Sok kincsünk hever még szerteszét, melyet egy erős, életrevaló nemzeti akczióval felemelhetnénk, értékessé tehetnénk; hazánk gazdasági fejlődésének egy uj, — busásan jövedelmező — alapot teremthetnénk.

Uraim! Igen tisztelt vendéglős és szállodás kartársaim, talán hosszúra is szabtam fenti úti karczolataimat, azért kérem engedjék meg, hogy szives türelmüket még egy rövidke időre lekössem.

Hallgassák meg az én szerény — ifjú lelki világomban szőtt — eszméimet, melyekkel eddigi mulasztásainkat orvosolhatnánk; közös, tesvéries összetartással, mi szállodások és vendéglősök a hazai fürdők fejlesztéséhez és előrehaladásához, annak sikeréhez segédkezet nyújthatnánk.

Ki volna az idegenforgalom fejlesztésére elsősorban jobban hivatva hazánkban mint mi?

Kik azok, kik hathatós eszközökkel és intézményekkel módot nyújthatnak az üdülő és szórakozó közönségnek arra, hogy azok szabad idejüket minél kellemesebben tölthessék? — Senki más, mint mi!

Kik azok, kik a szórakozó és mulató társadalom részéről legtöbb bírálatnak vannak kitéve, — mint mi?

Kik azok, kiknek jelenleg legjobban módjukban volna a magyarországi nyaraló- és fürdőtelepek mostani — már fejlődésben lévő

— állapotán segíteni, forgalmukat fejleszteni

— mint mi?:

M a gy a r o r s z á g i szállodások és vendéglősök!

Mindeme fölényeinkkel nem volna nehéz kivinnünk, hogy fürdőtelepeink a külföldiekhez hasonló színvonalon álljanak és ne külföldön, hanem itt nálunk költse el az üdülni vágyó közönség azon összeget, melyet az üdülésre előirányzott; - sőt iparkodjunk versenyezni a külfölddel, hogy minél több idegent csalogassunk hazánkba.

Ha igy lesz, rendben lesz!

Mi vendéglősök és szállodások tömörüljünk, jöjjünk össze, eszméinket cseréljük ki, hányjuk-vessük meg a dolgok mibenlétét, hogy miként volna e szép terv kivihető, alkossunk részvénytársaságot, mely úgy gazdasági, mint szakiparunk fellendülése tekintetében hazánkra igen áldásos lenne.

De mindezekhez mi magunk gyengék vagyunk, elsősorban az államnak kellene a helyes irányt megmutatni, utunkat egyengetni és hathatós segédkezet nyújtani részünkre, hogy az elérendő siker annál eredmény- dusabb, annál biztosabb legyen, hisz az állam az, mely ebben a legtöbbet tehet, az állam az, melynek elsősorban válik az eszme dicséretére és anyagi hasznára.

Kérjük tehát e nagy horderejű eszmének megvalósítására az állam támogatását. Engedje át az állam a fürdő és nyaralótelep létesítésére alkalmas helyeit — kedvező amor- tizaczionális föltételek mellett — alakítandó részvénytársaságunknak. Ismertesse meg az állam hazánk természeti szépségeit a külfölddel Írásban és képben. Hisz vannak jóhirnevü kötőink és Íróink, kik oly hűen tudják ecsetelni hazánk regényes szép tájait; vannak hires festőink, kik hű képét tudják adni vásznaikon azoknak. Biztosítson az állam mindezeknek anyagi támogatást arra, hogy költeményeiket, leírásaikat ékeljék be a külföld irodalmába; a festők vigyék képeiket a külföldi mütárlatokra, hadd ismerje meg az a külföldi hazánkat, hadd jöjjön ide üdülést keresni, hadd hozza ide pénzét.

Ezeken kívül szükségünk van még a sajtó támogatására. Kérjük fel a sajtót, hogy vegye pártfogasába ügyünket, engedjen helyet napilapjaiban eszménknek, hirdesse, terjessze vállalkozásunk czélját és annak fokozatos előrehaladásáról időről-időre adjon hü képet, valamint buzdítsa annak pártolására úgy hazánk, mint a külföld közönségét.

Ragadjuk magunkhoz fürdőink vezetését, hazánk természeti csodás szépségekben gazdag vidékein létesítsünk szállókat, nyaralótelepeket; a fiatal vendéglős-nemzedéket kérjük fel azoknak szakszerű vezetésére és minden tekintetben azon legyünk, hogy a nagy | reklám mellett közönségünknek, amit ígérünk, azt meg is adjuk; iparkodjunk, hogy

azok minél kellemesebben érezzék magukat. Gondoskodjunk szórakoztatásukról; mérsékelt árakat szabjunk, mert csakis igy érhetjük el azt, hogy évről-évre óriási arányban gyarapodó hálás vendégseregre fogunk szert tenni, mely a külföld helyett csakis hozzánk fog kívánkozni. Alakítsunk részvénytársaságot, vonjuk be a társaságunkba velünk érző minden egyes honfitársunkat. Hazánk érdemes szállodásai és vendéglősei lennének a részvénytársaság alapitói. Az első nagy összejövetelünkön megállapítanánk:

1. a vállalat tárgyát és tartamát;

2. az alaptőke nagyságát;

3. a kibocsátandó részvények számát;

4. az aláírás záridejét;

5. amennyiben alapítók, vagy mások oly betétellel kívánnak a társasághoz járulni, mely nem készpénzben áll, — ezen betéteit és annak értékét;

6. az alapítóknak vagy másoknak biztosítani kívánt előnyöket;

7. azon fennálló fürdő, fürdőtelepek és hazánk érdemleges vidékeinek pontos helyszíni meghatározása, mely helyekre elsősorban legfőbb súly fektetendő;

8. egy feliratnak szövegét, melyben ez összejövetel a magas kormány elé járul, hogy eme hazafias mozgalomban az alakulandó részvénytársaságnak segédkezet és némi előnyöket nyújtson, melynek igénybevételével az elénk gördülő akadályokat könnyebben le- küzdhetnénk.

Mihelyt a részvényjegyzések megtörténtek, az alapítók az aláírókat alakuló közgyűlésre tartoznak meghívni, a mikor is:

1. a részvényesek meggyőződnének az alaptőke kellő aláírásáról és a befizetés által történt biztosításról;

2. megállapítanák az alapszabályokat ilvfor- mán:

a) a társaság czégét és székhelyét,

b) a vállalat tárgyát,

c) az alaptőke nagyságát,

d) a részvények számát és névértékét és azt, hogy a részvények névre, vagy bemutatóra szólnak-e,

e) a részvényekre eszközlendő befizetések módozatait s a befizetés elmulasztásának következményeit,

f) a közgyűlés mikénti összehívását, megtartásának helyét és idejét, a határozatok hozatalának módját,

g) a részvényesek szavazati jogát és annak mikénti gyakorlását.

h) az igazgatóság mikénti választásának módját és annak hatáskörét és működésének idejét.

i) a felügyelő-bizottság szervezetét és müködésénak idejét,

j) a czégjegyzés módját,

k) azon elveket, melyek szerint a mérlegkészítésnek és megvizsgálásának történni kell.

3. A társaság meg, vagy meg nem alakulásáról határoznánk;

4. az első igazgatóságot az alapítók 3 évre maguk neveznék ki;

5. a felügyelő-bizottságot megválasztanák;

6. az alapítóknak egyetemleges felelőssége iránt intézkedni;

7. a létesítendő, illetve újonnan építendő fürdő-szállók helyének és építési költségeihez szükséges összegnek megállapítása.

Ha a közgyűlés az aláírástól számított 2 hónap alatt össze nem hivatik vagy az aláírás sikertelen maradt, úgy az aláírók a be-