Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1906-08-05 / 15. szám

XXII-ik évfolyam. 15. szám. Budapest. 1906. augusztus 5. f ff mm („PINCZÉREK LAPJA“) A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGEDEK ÉRDÉKÉIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. „Az első magy. érsz. pínczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „Budapesti kávéházi segédek egylete“, a „Szatmár-Németi pinczér-egvlet, a „Székes- fejérvári pinczér-egylet“, a Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a Győri pinczér-egylet“, a Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“, a5 »Ar?di pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások, vendég­lősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyleté“-nek, a „Székesfejérvári vendéglősök, kávésok és italmérők iaprtársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és az Országos pinczér-egyesület budapesti központi mozgalmi bizottságának, a „Budapesti főpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet“, a „Győri vendég­lősök, kávésok, italmérők ipartársulatá“-nak, a „Temesvári kávés és vendéglős ipartársulat“-nak a „Magyar szakácsok köre“, a „Londoni Magyar Pinczér-Kör“ a „Pozsonyi pinczérek és markőrök Egyesületéinek S3T HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 kor. Félévre .... 0 kor. Háromnegyedévre 9 „ || Évnegyedre . . 3 „ Laptulajdonos és felelős szerkesztő IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII., kerület, Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Ä megczáfolt ellenkongresszus. Szégyelheíik magukat. Még hazudoznak is! íme, most már a mi álláspontun­kat hivatalosan igazolja Gundel János elnök is, aki az országos szövetség és az ipartestület nevében az alábbi óvás­ban tiltakozik a vendéglősség szét- vonása ellen. Az alábbi felhívásban szemükbe mondják a fészkelődőknek Gundelék alaposan, hogy ők azt az erőltetett kongresszust helytelennek és czéltalan- nak tartják, azzal szolidaritást nem vállalnak s kijelentik, hogy a vendég­lősök hivatalos kdngreszszusaul egyedül a miskolczi tekinthető. Odamondja Gundel azt is, hogy ez az erőlködés néhány szereplési viszke- tegben szenvedő ember munkája csakl Szégyelhetik magukat alaposan, hogy egy komoly testületet ilyen czá- folatra kényszeritettek s hogy egy országos egyetértést ily czudarul meg­bontani akarnak. De még ez mind ugylátszik nem volt elég. A napilapoknak mindenfele kohol­mányokat adnak le, hogy eddig már ennyi és annyi száz és száz vendég­lős jelentkezett náluk, akik helyeslik a béke és egyetértés ily megbon­tását. A napilapokat is figyelmeztetjük, hogy ne üljenek fel a hazudozások­nak és ne vegyék komolyan ezt a mozgalmat, amelyet csak néhány sze­repelni vágyó ember kezdeményezett hiúsága és szónoklási viszketege ki­elégítésére. íme az óvás : Vendéglősök kongresszusa. A napilapokban is megjelent ama hírekkel szemben, mintha az idén szeptember hó 4-én Budapesten ven­déglős kongresszus tartatnék, a „Ma­gyar Vendéglősök Országos Szövet­sége“ és a „Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipar­társulata“ szükségesnek tartja tájé­kozás végett kijelenteni, hogy a kér­déses kongresszust néhány szerepelni vágyó budapesti korcsmáros tervezi és hirdeti. E kongresszus egybehi- vóival a vendéglős ipar érdekeinek képviseletére egyedül hivatott, alul­írott két testület szolidaritást nem vállal, sőt e kongresszust czéltalan- nak, egybehivását helytelennek tartja, mert a Magyar Vendéglősök Országos Értekezlete, melyen ezen iparág ösz- szes ügyes-bajos dolgai tárgyalásra kerülnek ez évben szeptember hó 12-én Miskolczon fog megtartatni, melyre mielőbb kü­lön meghívókat fogunk kibocsátani. A ,.Magyar Vendéglősök Országos Szövetsége“ és a „Budapesti Szállo­dások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata.“ Gundel János elnök. fi magyar fürdők. Eszünkbe jut Zápolya János király kora. A mohácsi vész után történt, hogy a magyar urak egy része nemzeti királyt akart választani. A többi urak igy érveltek Zápolya megválasztatása ellen: — A Jancsi legyen a mi kirá­lyunk? Minek nekünk magyar, mikor németet is hozhatunk? Es sikerült hosszú pártharcz után beültetni a magyar trónra a németet. Ezt a kis históriai epizódot csak azért hozzuk föl, mert rendkívül jel­lemzi a magyar gondolkozást. És nagy vonásaiban ez a gondolkozás meg­maradt a nemzet életében százado­kon keresztül, — sajnos, — egész máig. Ma, 1906-ban már fölépült a mo­dern kultur Magyarország. Székesfővárosunk egyike a leg­szebbeknek Európa összes nagyváro­sai közt. És most is haladunk, fejlődünk egyre. A főváros intéző körei most egy újabb nagyszerű terv megvaló­sításán fáradoznak. A városligetben, a mai játékbódék helyén világhírű Artézi-fürdőt akarnak létesíteni. A terv már keresztülment a városi közgyűlésen is és maholnap megkez­dik a nagyarányú világfürdő kiépí­tését. Szép és gyönyörű a gondolat! Csak egy a bökkenő ! Fölkeresi-e majd ezt a nagy ma­gyar világfürdőt az — idegen ? FANDA ÁGOSTON ÄS BUDAPEST (Központi Vásárcsarnok). Első budapesti mindennemű élő és jegelt halak nagy raktára. Szállít a legmagasabb királyi udvar, valamint József föherczeg Ö fensége udvara számára. — Budapest székesfőváros összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója

Next

/
Thumbnails
Contents