Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-07-05 / 13. szám
8 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1906. julius 5. A hangszergyáros leánya. Országosan ismert nevű férfiú Horváth István fővárosi hangszergyáros, aki a legkitűnőbb zeneipari termékekkel árasztja el az országot A derék és kiváló műiparosnak most oly örömben volt része, amelyben ritka családapa részesül. Egyik bájos szép leánykája Csizike, aki már kisleány gyermekkorában kiváló tanujelét adta nagy művészi tehetségének, most vizsgázott le fényes sikerrel az országos szini-akadémia évzáró vizsgáján. Az egész napi sajtó a legnagyobb elismeréssel szólt a bá’os Kis művész- növendék kiváló tehetségeiről. A vizsgán lapunk is hivatalosan részt vett és örömmel emlékszünk meg eme néhány sorban a fejlődő művésznőről, gratulálva a boldog családnak. A vendéglős világból. A józsefvárosiaknak van egész kedves vendéglősük a Koszoru- és Magdolna-utcza sarkán. Ezelőtt Mehr inger Rezső volt tulajdonosa, egy barátságos melegszívű korcsmáros. Most méltó utóda van Steinbockné úrnőben, egy kedvelt művelt úrasszonyban, aki a legkellemesebb otthont nyújtotta kitűnő konyhájával, pompás italaival és figyelmes kiszolgálásával vendégeinek. A vendéglőt a józsef- város polgárainak szine-java látogatja, orvosok, tanárok, nagyiparosok és több asztaltársaság tölt ott el legkellemesebb óráit. A vendéglőnek kellemes kerthelyisége is van, amely szintén a bájos-kedves asszony figyelmes gondosságát dicséri. A hüvösvölgyböl. Nincs kiesebb, szebb, pazarabb kiránduló helye a fővárosnak a hüvösvölgynél. Nagy szerencse e kiránduló helyre az is, hogy olyan vendéglőse van, mint Holtzspach Nándor, aki vendégeit legnagyobb figyelemben részesíti. Holzspach Nándor neve ismerős az egész ország előtt. Kiváló hires műépítész volt, határtalan vagyonnal bírt s amidőn a mostoha sors őt vagyonától megfosztotta, visszatért a vendéglősipar szolgálatába. 0 mint müveit intelligens úriember büszkesége a magyar vendéglős iparnak. Vendéglő átvétel. Hecker Lajos vendéglős szaktársunk átvette Budapesten a Baross- utcza 100. szám alatti régi jónevü vendéglőjét, mely eddig is saját házában más kezelése alatt állott. A vendéglős háziúr bizonyára nagy fordulatot fog teremteni kitűnő konyhájával és italaival a vendéglőnek. A szabadság harangja. A haranglegendás eredetű intézmény. Van valami méltóság- teljes, valami kellemes, amikor halljuk, hogy akár templomban, akár temetőben, vagy — ugorjunk egy nagyot — a szállodában meghúzzák a harangot az érkező tiszteletére. Ezt a legendás szokást honosította meg egy vendéglő Budán, a Fehérváry- uton, ahol az érkező vendéget harangcsengéssel üdvözlik. A vendéglő harangját Thury Ferencz, a leghíresebb harangöntő készítette. A vendéglő derék tulajdonosa Schaffhauser Endre, akit a fővárosi társadalom szine-java látogat naponta. A múlt héten lapunk szerkesztősége is meglátogatta a vendéglőt felelős szerkesztőnk Ihász György vezetése alatt. Minden kirándulónak melegen ajánljuk. Kártyázás a kávéházakban. A belügyminiszter tudvalévőén fölhívta a fővárost, nyilatkozzék, hogy a kávéháztulajdonosoknak kell-e engedelem arra, hogy a kávéházban kártyázzanak. A közrendészeti bizottság mai ülésén úgy határozott, hogy a kávéház főhelyiségében engedelem nélkül is szabad kártyázni, de a mellékhelyiségekben csak külön rendőri engede- lemmel. A belgiumi szőlőtermelés. Hogy a szőlő mily értékes, mutatja, hogy a legköltségesebb termelés mellett is kifizetheti magát, így Belgiumban a szőlőt melegházakban művelik. Gróf Apponyi Antal, a kereskedelemügyi magyar kir. miniszter brüsszeli szaktudósitója, a magy. kir. Kereskedelmi Múzeumban tartott értekezlete alkalmából a Belgiumban divó melegházak szőlőtermeléséről a következőket adta elő : A szőlő- termelés melegházakban Belgiumban 50 év előtt még teljesen ismeretlen volt. Brüsszel közelében akkor két paraszt- gazda kísérletet tett üvegfedélzet alatt fütött helyiségbeu szőlővenyigék ültetésére, amelyeknek gyümölcsei télen és a tavaszi hónapokban értek meg. A kísérlet rendkívül jól sikerült és utánuk több gazda követte ezen példát, úgy, hogy ma már több melegház van Belgiumban, amelyek területe több száz holdat tesz ki. Ezen uj iparág keletkezése folytán számtalan föld- müves-család tetemes vagyonra tett szert. A legnagyobb telepek Brüsszel közelében vannak. Az utolsó adatokból kitűnik, hogy azon vidéken több mint 8000 ily melegház van, amelyek közül több mint 5000-ben szőlőt termelnek. Az egyes házak hossza 35 méter és szélessége 4 méter. Az ország többi részeiben is vannak még elszórva ily melegházak, amelyek száma szintén több ezerre rúg. A főtelepen, Hoylert vidékén termelt szőlő .mennyisége meghaladja a 30.000 mmázsát. Önkéntelenül felmerül az a kérdés, vájjon hová szállítják ezt a rengeteg mennyiségű szőlőt és kik a fogyasztók ? A szőlő elhelyezésével nem volt sok gondjuk a gazdáknak, mert a szőlő aránylag olcsó lévén, mindig elég fogyasztóra talál az országban is. A statisztikai kimutatások szerint aránylag kevés a külföldre vitt mennyiség. Az elmúlt esztendőben körülbelül 4000 mázsa friss szőlőt exportált Belgium a téli és tavaszi évszakokban, ami ezen áru átlagos árát 22.50 frankkal számítva métermázsánként, 900.000 franknak felel meg. A főimportáló állam Angolország, amely körülbelül a felét fogyasztja az exportált belga szőlőnek. Annyira megy ma már Belgium érdekeltsége a csemegeszőlő-termelésben, hogy a külföldi államokkal kötött kereskedelmi szerződéseinél a szőlő fontos követelési tárgy volt Belgium részéről. .. Vendéglősök asztalosa. German Antal, az Üllői-ut 19. szám alatti mübutor asztalos üzlet kiváló mestere most ismét nagyobb megrendeléseket kapott vendéglőseinktől asztalos ipari czikkek készítésére. German Antal mint kitűnő szakférfiú szép hírnevet vívott ki magának munkái által és melegen ajánljuk vendéglőseink és szállodásaink figyelmébe. Nincs uj a nap alatt. Egy kissé meglepő ugyan elképzelni, hogy a régi Egyptomiak már pezsgő mellett mulattak, mégis ugy- látszik, hogy az élvezetnek ez a formája nem volt már idegen az ős egyptomban. A „Scientific American“ egyik utóbbi számában megjelent értekezés szerint a pezsgőbort minden valószínűség szerint a keleti országban találták fel. És itt nem a rómaiaknál nagyon elterjedt almaborról és mustról van szó, hanem szőlőből nyert borról, a melyet mesterséges szerekkel hoztak pezsgő állapotba. A mint Plinius elbeszéli, ezt a pezsgőbort Afrikában gipszszel, vagy mészszel készítették és Görögországban márványporral keverték. „Hol van az az ember“ kérdi egy római moralista, ha még olyan erős természetű is, a kiben a márványnyal, gipszszel vagy mészszel preparált borok nem keltenének szent borzalmat? Ezzel pedig a pezsgőbort értette! A győri pinczér-szakiskola. A győri vendéglősök, kávésok és italmérők ipartársulata által tervezett pinczér-szakiskola felügyelőbizottsága már megtartotta alakuló ülését. Elnökké Küster Gézát, jegyzővé Szabó Ernő dr. tantestületi tagot választotta. Küster Géza 10 év óta lelkes agitálással buzgólkodik a szakiskola létrehozásán, az ő személyében e rendkívül fontos ügy javára hivatott szakember került a szakiskolai bizottság élére. A felügyelő-bizottságba még a győri pinczér-egylet, mint társfen- tartó, küld a saját kebeléből két tagot. Korszakos újítás a postán. Hosszú kísérletezések pompás eredménye az a gép, mely most illeszkedik bele a magyar királyi posta szervezetébe és mely arra van hivatva, hogy a külföldön is megtegye hóditó körútját. Ez a gép egy ajánlott levelek felvételére szolgáló automata. Ezentúl nem kell ácsorogni a posta-hivatalok helyiségeiben a legjobb esetben egy rövid félórát, mig rákerül az emberre a sor, hogy a levelet feladhassa. Most a fél odamegy a géphez egy tizfilléressel és az ennyivel kevesebb bélyeggel ellátott levéllel. Elsőbb is a pénzt befogadó nyílásba beledobja a tizfillérest; a mig ezt nem teszi, a gépet nem használhatja. Az csak természetes, hogy a pénzdarabnak jónak kell lenni, mert az értéktelen utánzatokat a gép kilöki. A mikor a tizfilléres benn van a gépszekrényben, nyitható fel a nyílás, mely a levél fölvételére szolgál. A levél bedobása után meg kell forgatnia a forgatytyut, mire a gép átadja a postai vevényt. Ezen a vevényen fel van tüntetve a feladás napja, a gépszekrény száma és az a szám, melyet a levél a lebélyegzés alkalmával kapott. Ilyen módon nagyon gyorsan megy az ajánlott levelek föladása, úgy hogy az ember egészen kényelmesen tizennyolcz-húsz levelet is feladhat egy perez alatt. Ha a vevények elfogynak a gépből, a gép automatikusan bezárul és további levelet nem lehet feladni. A magyar posta az első, mely ezt a nagyszabású újítást beállítja a mindennapi élet forgalmába és ezzel is azt bizonyítja, hogy elsőrendű intézmény, mely vetekedik bármely külföldi állam postájával. Bennünket azonkívül ez a nagyszabású újítás még azért is érdekel, mert e kitűnő automatának a feltalálói két fiatal gépészmérnök, Fodor Antal és Büky Aurél. Ezen automatákat május elsején adták át a forgalomnak, egyelőre két helyen: a főpostán és a gyár-utezai postahivatalban. Osztrák élelmesség. A felső-krajnai és különösen a wippachi boroknak a legszélesebb körökben való megismertetése céljából május 6-án az adelsbergi barlang táneztermében borkóstolással egybekötött borvásárt rendeztek. E czélra a barlangot villamossággal világították és hogy minden érdeklődőnek megkönyitsék úgy a borvásár, mint a barlang megtekintését, csak 50 fillérnyi szerény belépődíjat szedtek, holott különben 5 korona a belépődíj. Azt mondják, hogy a hires, szép cseppkőbarlang kevés vásárlót, de annál több részeg atyafit látott. Szőlőből kávé. A „Műszaki Világ“ Írja : Egy vállalkozó érdekes módon állít elő pótkávét. — A szüretelésnél visszamaradó szőlőtöredéket (czefre), illetve a sajtolt szőlőmaradékot, úgymint a szőlő héját, magját, szárát hideg vízben megtisztítja és forró vízzel leforrázza. A leforrázás után a szőlőmagvakat gőz segélyével meg- száritja és szép barnás-feketére megpörköli és megőröli, épen úgy, mint a kávét szokás. Az igy kezelt szőlőhéjat érett fügével keveri össze. Az ily módon elő-
