Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-01-01 / 1. szám
1906. január 1. Vendéglősök Lapja 3 HERZ ÁRMIN szalámigyár BUDAPESTEN Ugyanott I-a pesti disznózsír és szalonna szerezhető be. Ajánlja kiváló minőségű magyar szalámiját, milánói szalámit és mortadellát. Mindenegyes rúd ólompecséttel van ellátva, melyen a gyár védjegye látható. — tói a székesfőváros egész területén az ipartörvény 155. §-a alapján ezennel megfosztja, illetve a jelzett iparengedélyt tőle egy évi időtartamra megvonja. Az ipar- engedély ezen Ítélet jogerőre emelkedése után azonnal beszolgáltatandó! Indokok: így kellett Ítélkeznem, mert a nevezett ellen, annak ellenére, hogy arra különösen figyelmeztetve volt, hogy a szállodai ipar gyakorlása erkölcstelen üzelmeket meg nem tűr s annak ellenére, hogy neki a szállodai iparengedély azzal a határozott kikötéssel és föltétellel adatott ki, hogy szállodájában erkölcstelen iizelméknek : a prostilutiónak helyt nem ad, a tárgyalási iratokhoz csatolt 373/IV. 1905. kig. sz. rendőri nyomozati iratok tanúsága szerint oly tények merültek föl, melyek őt iparának üzhetése tekintetében a közerkölcsiség szempontjából megbiz- hatlannak tüntetik föl. Ez Ítélet a IV. kér. rendőrkapitányságnak megküldetik. Ezen Ítélet vádlott előtt nyomban kihirdette t vén, miután felebhezési jogára ki- tanittatott, az ellen felehhezett. Pesii s. k. IV. kér. elöljáró. Jegyzetek. Az iparhatósági megbízottak választása deczemher 18-án volt, amire eleve figyelmeztettük szaktársainkat, kérvén őket, hogy mindannyian érvényesítsék szavazatjogukat. Minthogy az iparhatósági megbízottak feladata igen fontos, mert az iparhatóságnál ellenőrző szerepet kell vinniük s szakszerű tanácscsal kell támogatniok az iparhatóságot. Minden iparosnak érdeke tehát, hogy a meghízottak csakugyan hivatott szaktársak legyenek. Különösen érdeke volna ez a vendéglősöknek, akiknek a legtöbb félreértéssel és mellőzéssel kell megküzdeniük. Figyelmeztetésünk és szektársaink mindennapi keserves tapasztalata — úgy látszik — keveset használt; mert — a hivatalos jelentés szerint — noha minden önálló iparosnak szavazati joga van, a főváros egész területén mindössze 530 szavazott, holott csak a vendéglősök majdnem 3 ezren vannak. A hetedik kerületben szavazott 630 s igy a többi nyolcz kerületben összesen 200 szavazó volt. Az első kerületben 9, a másodikban 10, a uagy nyolczadik kerületben 13 szavazó akadt. No, ha az iparosság, amely az értelmiségéhez számítódik, ennyire becsüli politikaijogait, mit remélhetünk az általános választói jogtól, amely az elmaradott néprétegeket akarja az alkotmány sánczaiba emelni? ! * Az omnibusz-társaság azzal a kéréssel fordult a tanácshoz, hogy a déli vasút pályaháza s a keleti pályaudvar között a Kossuth Lajos-utczán és a Kerepesi-uton át automobil-omnibuszokat járathasson. A tanácsnak okvetlenül meg kell adnia az engedélyt oly föltétellel, hogy — bizonyos időn belül — összes járatait automobil-üzemre alakítsa át; mert a lovakkal való közlekedés úgy állatvédelmi, mint közegészségi szempontból botrányosan hátrányos. * A kereskedelmi miniszter leirt a fővároshoz, hogy arról értesült, hogy a zálogintézetek a lejárat és árverés közötti időre is követelnek kamatot a felektől. A közvetítőktől erre az időre az állam nem követel kamatot s igy a felektől jogosulatlanul szedik he. A miniszter tudatja a fővárossal, hogy elrendelte, hogy minden zálogházban látható helyen ki- függeszszék, hogy a lejárat és árverés közötti időre nem jár kamat. Sok visszaélést követnek el a zálogházak, de valamennyi között legnagyobb a magas kamatláb, amely az államot oly színben tünteti föl, mintha ő is üzérkedni akarna a szegények megszorultságával. * Az ipolysági törvényszék egy szeny- nyes ügyben mondott tegnap Ítéletet. A vádlottak padján a selmeczbányai Weisz- testvérek ültek, akik a vádirat szerint kétezer ötszáz korona ára váltóval meg akarták vesztegetni Szél László selmeczbányai tiszti ügyészt, abból a czélból, hogy a városi fogyasztási adóbérletet megszerezze nekik. A meggyanúsított tiszti ügyész a vizsgálat során azzal védekezett, hogy ő a váltókat az Íróasztalán találta, ahová azokat tudtán kívül a Weisz- testvérek csempészték, a vádlottak a főtárgyaláson másképp adták elő a dolgot. Vallomásuk szerint Szél László tiszti ügyész a bérletet sógorának akarta juttatni. Közvetlenül a döntés előtt magához hivatta a Weisz-testvéreket s azt mondta nekik, hogy sógora visszalép a pályázattól, ha 2500 koronát fizetnek, amely összegből három városi tanácsost kell megvesztegetnie. Ezért adták át, igy vallottak a vádlottak, Szél Lászlónak az inkriminált váltót, melyet az rögtön a közjegyzőnél deponált. A tárgyaláson Czobor Miklós kir. alügyész bejelentette, hogy a fölmerült súlyos gyanuokok alapján büntető eljárást kénytelen indítani Szél László tiszti ügyész ellen. Most, hogy éppen soron van a fogyasztási adó bérbeadása, ez a bünpör különös aktualitása. Ebben az esetben a megvádolt hivatalos személy ártatlansága látszik valószínűnek; de az ország részéből hangzó panaszok azt mutatják, hogy az itt megkísérelt vesztegetések nálunk nemcsak nem lehetetlenek, hanem gyakran sikerrel járnak. Csakis igy képzelhető, hogy a fogyasztási adók bérletére két-három szervezett banda pályázik országszerte, akik — legtöbbször - a községek hátrányára s a vendéglősipar vesztére jutnak czélhoz. A fogyasztási adókkal egyébként is annyi visszaélés történik, hogy megszüntetésük az állam tekintélye s a polgárok nyugalma és jóléte érdekében naprólnapra égetőbbé válik. * Jellemző a magyar észjárásra s a magyar fajnak önmaga iránti indolenciájára, hogy a magyar belügyminiszter, amely csak a maga kortes-ujságaival törődik, a bécsi sajtótermékekkel annál atyaibb gondossággal bánik. Ugyanis, mint a Magyar Híradó jelenti, a miniszter elrendelte, hogy az anyakönyvvezetők, ha egy házásságot Bécs- ben is kell hirdetniük, a hirdetést az lllustrirtes Wiener Extrablatt-ban, vagy a Wiener Allgemeine Zeitung-ban, vagy a Wiener Mittags-zeitung-han tegyék közzé, mert ezek az újságok a legszélesebb körű nyilvánosságot biztosítják. Az osztrákokat, de különösen a bécsieket meg fogja lepni a miniszternek ez a protekcziója, mert az osztrák közvéleménynek más véleménye van a bécsi lapok olvasottságáról. Pedig hát a belügyminisztertől egyébként is ráférne egy kis oktatás a közegeire. Teszem azt, kioktathatná őket, hogy hirdetéseknél a szaklapok nagyon is figyelembe veendők. Ha építésre hirdetnek pályázatot, azt az építészeti szaklapokban hirdessék, ne pedig a divatlapokban vagy a bőriparosok közlönyében. Szóval, a hirdetések elhelyezésénél a szakszerűség vezesse őket, ne pedig az, hogy melyik újság jelenik meg Bécsben vagy melyik élvez subvencziót. Ha ily módon hirdetnének a hatóságok, úgy hirdetményeik mindig eredményesek lennének. No, de ez a magyar sajtó s a közpénztár hasznára szolgálna s nem az osztrák sajtó gyámolitására ! * Csak egy ad pihenést a földön s ez a munka : legalább a nagy Edison a minap igy szolt egy újságíró látogatójához: Látja, én most hatvan év felé járok és nincs nagyobb örömem a munkánál. Reggel öt órakor kelek, keveset sétálok és újságot olvasok nyolczadfél óráig. Akkor reggelizem és azután dolgozom egyfolytában délután hatig. Hatkor ebédelek, ami alig tart öt-tiz perczig. Ezután a könyveket veszem elő és vagy éjfélig olvasok. Szerinte az egészséges ember soha sem dolgozhatik sokat s a munka után legjobb pihenés — az újabb munka. A munka tehát nemesit, a munka boldogít, mert nyugalmat ád.
