Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-01-01 / 1. szám
4 Venelégi ősö k Lapj a 1900. január 1. Üdvös mozgalom. Hogy az osztráknak sikerült bennünket századokon át, mind máig igájában tartani, azt nem fegyveres erővel érte el, hanem azzal, hogy bennünket iparának és kereskedelmének a pórázával hálózott körül. Iparával és kereskedelmével szivta ki vérünket, anyagi erőnket, úgy, hogy anyagi szükségünk inkább rabjaivá lett, mint a politikai önkény s az elhibázott közjogi egyezségek. Éppen ezért minden erőnket meg kell feszítenünk, hogy az osztrák ipái t és kereskedelmet hazánkból kiszorítsuk. Minden magyar, aki idegen, főleg osztrák portékát vásárol, magát károsítja, I nehezen keresett pénzét pocsékolja s ellenségét erősiti, gazdagítja. Ausztriát semmiféle fegyveres győzelemmel nem törhetnők meg annyira, mintha iparának kiadjuk az utat; mert ekkor előbb-utóbb éhen hal ez a lelketlen kétfejű madár. Ezért üdvözöljük nagy örömmel s hazafias szivünk mélységes tiszteletével Debreczen polgárait, akik ar'a indítottak mozgalmat, hogy a közönséget, minden magyar embert, minden magyar házat az iparvédelem várává tegyenek. llogy megtoroljuk az osztrákok ellenünk való hálátlan, ádáz erőszakoskodását, hogy magunkat vértezzük s magunknak a diadalt, a jobb jövőt biztosítsuk, ne engedjünk osztrák árut tűzhelyünkhöz. A debreczeniek lelkes szózata mondja: Hisz az idegen holmit idegen utazók, idegen nyelven kínálják és azokkal idegen szellemet oltanak kereskedelmünkbe, lopnak be házi tűzhelyünkbe. Mi más ez, mint az idegen, az osztrák vezényszó érvényesülése a kereskedelem és ipar terén? Hogy magyar nyelv, szellem és jelleg keljen hódító útra az ipar és kereskedelem terén is, hogy magyar kezek munkája, magyar szellem alkotása, a magyar föld termése, magyar levegőtől, hazafias lélektől, művészi erőtől meg- ihletve foglalja el helyét háztartásunkban, környezetünkben, azért kérjük a szövetkezett ellenzék vezérlő bizottságát: 1. Hogy az osztrák iparczikkek társadalmi bojkottálására indítson országos mozgalmat. 2. Kérje föl a vármegyéket, városokat és községeket, hogy ingyen telkek föl aj áldásával, a megyei és községi adók elengedésének kilátásba helyezésével és minden lehető kedvezmény nyújtásával ipari, gyári vállalatok keletkezését előmozdítsák. 3. Intézzen fölhívást főurainkhoz és tőkepénzeseinkhez, hogy ipari és , gyári vállalatok létesítésével fejlesszék ipa- | runkat, adjanak munkát szakembereinknek és a munkások ezreinek. Ugyancsak hasonló czélzattal Körösi Kálmán dr debreczeni ügyvéd a következő átiratot intézte az iparpártoló egyesülethez : «Debreczen városában is egy országos kiterjedésűnek tervezett' mozgalom van alakulóban, melynek czélja a magyar ipar támogatása és az egész osztrák ipar bojkottálása. A mozgalom tervezői komoly akczióra gondolnak, nem akarják Debreczen társadalmát, még kevésbbé az ország közönségét, leg- kevésbbé pedig magát az ügyet a sikertelenség kudarczának kitenni. Az ipar- pártolási mozgalom tervbevételénél abból ' a gondolatból indultunk ki, hogy az évek óta folyó nemzeti küzdelem alapokai köz- gazdasági helyzetünkben találhatók fel: Ausztria azért igyekszik elnyomni Magyar- országot politikailag, hogy kihasználhassa gazdaságilag. A harezot eddigelé csak a politikai téren vettük fel, fel kell azt venni gazdasági téren is. A kiviteli módozatot akként képzeljük, hogy vidékenként egy- egy városi központtal iparvédő szövetségek alakíttassanak, melyekbe a tagok 2—3 évi időre oly tartalmú nyilatkozat aláírásával lépnek be, hogy szövetségi tagságuk tartalma alatt ipari szükségleteik beszerzésénél figyelemmel lesznek elsősorban a hazai, másodsorban a vámkülföldi áruk támogatására s ugyanilyen törekvésnek a szövetségen kívül állók közt is minden lehető eszközzel terjesztői, előmozdítói lesznek. Egy szakemberekből álló s Budapesten létesítendő központi szerv pedig a vámhelyezet figyelembe vétele mellett összeköttetéseket hozna létre kereskedőink és hazai, valamint a vámkülföldi gyárosok között. Ez az akczió az osztrák ipar kiszorítását nem eredményezhetné, hiszen ez az önálló vám- 1 terület mellett sem lesz elérhető, de arra gondolva, hogy a férfi-ruházati, bútor- és gép-ipari és több efféle czikkekben mily sok versenyképes s csupán a közömbösség miatt mellőzött magyar áru készül már, bízvást reméljük, miszerint kellő összetartás és kitartás mellett olyan lényeges károsodást okozhatnánk a csaknem kizárólag magyar piaczon élő osztrák iparnak, hogy ez az ekként előálló helyzetet hajlandó lenne felcserélni az önálló vámterület és a méltányos gazdasági kiegyezés mellett folytatható normális verseny eredményeivel.» Szivünkből kívánjuk, hogy a debreczeniek kezdeményezése teljes sikerrel járjon s a i , magyar nép milliói ott legyenek a ma- | gyár ipar táborában. Ha ez megtörténik, úgy országunk függetlenségét és eddig el nem ért jólétét mihamarabb boldogan élvezhetjük. Szakácsok közgyűlése. A «Magyar Szakácsok Köre» folyó hó 14-én tartotta 11-ik évi rendes közgyűlését Mayor Lénárd elnöklésével. A tagok szép számmal jelentek meg, a kik örömmel hallgatták a kör sikeres működéséről tanúskodó jelentéseket. Mayor Lénárd elnök lendületes szavakkal nyitotta meg a közgyűlést, összetartásra, munkálkodásra buzdítva a tagokat. A zárószámadás felolvasása következett ezután, melyet a közgyűlés elfogadott s az elnökségnek a felment vényt megadta. A kimutatás szerint a kör bevétele 938 kor. 72 fill, volt, tőkéje pedig ezidő szerint 906 kor. 71 fill. A tagdíj hátralék 817 kor. A tagok létszáma 119. Ebből rendesen fizetett 32, hátralékos 87. A jövő évi költségekre 500 koronát irányoztak elő, a mely legnagyobb részben díszoklevelek készítésére fordittátik. A bécsi kiállításra tiszteletdiju! ezüst koszorút készíttet a kör. Erre választások következtek, melynek eredménye a következő: Elnök Palkovits Ede, alelnök Mayer Lénárd; Ecker János jegyző, Stettner Ferencz pénztárnok. Választmányi tagok Taraba Mihály, Haberl Albin, Wrabetz Gusztáv, Kavassy Károly, Wiesner Emil, Tobisch Miksa, Szekrényi Rezső, Andics Dávid. Póttagok: Burghard Pál, Weisz János. Ellenőrök: Schmidthoffer Vilmos, Id. Huszár János. Ezzel véget ért a közgyűlés, melynek lelkes hangulata fokozatos fejlődést igéi* a körnek, a melynek az élére most oly előkelő férfin került, mint Palkovich Ede. Az ő tekintélye s Mayer Lénárd kipróbált buzgósága a legszebb reményekre jogosíthatja derék szakácsainkat. Tanonczok internátnsa. Karácsonyi időre, a szeretet ünnepére való tárgy: a gyermekekről való gondoskodás. Sok a szegény, sok az elhagyott gyermek, a kikből számosán válnának iparunk derék, képzett munkásaivá; de a legtöbb vendéglős nincs abban a helyzetben, hogy tanonczainak szállást is adhasson. Nagy baj ez, mert nem csekély oka ez a pinezérek erkölcsi züllésének s testi el- 1 satnyulásának. Budapesti föpinezérek ■ óvadék letéti társasága mint szövetkezet. BUDAPEST VI!,, BAROSS-TÉR 18, gj UDATJUK úgy a fővárosi, mint vidéki l. Kartárs urakkal, hogy eddigi rendszerünket teljesen megváltoztatva, teljesen uj alapon, — melynél" a kamat, dij és részjegy mindig csak egy heti időtartamra szamittatik, — oly előnyös é:s couláns módozatot hoztunk be az óvadékok folyósításánál, mely az eddigi összes módokat előnyök tekintetében jóval felülmúlja. Ajánljuk i. Kartársainknak, hogy mielőtt óvadékot íolyósitíatnak győződjenek meg előnyös feltételeinkről, Felvilágosítással minden irányban szolgál a társulat vezetősége. c' *- o <T>
