Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1906-05-20 / 10. szám

1906. május 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 F. M. K. E. Szántói savanyúviz Honi termék, legkiválóbb természetes szénsavas savanyúviz. Ne igyunk idegen vizet, hanem pártoljuk a magyar terméket, szállodák, vendéglők és kávéházakban fogyasszuk a FMKE fröcscsöt. <&> <#> <#> Kizárólagos főraktára : PÉCZELY és GEBHRRD, Budapest, II. kér., Batthyány-utcza 3. sz. Telefon 40—97. H # H Kapható mindenütt. <6 Telefon 40—97 Glück Frigyes az Urániában. Berchoux 1775-ben született Saint Sym- phorien de Layben, Lyon mellett. «La gas­tronomic» czimü költeménykötete 1800-ban jelent meg és három kiadást ért el egy év alatt. Sok verse valósággal közmondássá vált. C o 1 n e t szülei arra szánták, hogy XIV. Lajos udvarán a garde du corps tagja legyen, a revoluczió azonban e szándékot halomra döntötte; Colnet, ki a régi rezsim hive volt, könyvkereskedő lett. Irt egy gastronomiai költeményt «Lart de diner en vilié», kora többi gastronomusával pedig szoros össze­köttetésben állott. Mária Antonin Caréme. Lgy sze­gény péklegény családjában a huszonötö­dik gyermek, kinek születését az anya ha­lálával fizeti meg. Atyja szokványos ivó, ré- szegeskedő, ki egy szép nap a kis fiút azzal teszi ki az utczára: «Menj azzal, amit Isten adott!» Könnyes szemekkel csatangolt a kis Caréme Páris utczáin, mig végre egy la- czikonyhában talál menhelyet, ahol más­nap szolgálatba is fogadták. Ez volt az a kis cabaret, honnan megindult élete pályá­jára az a nagy szakács, akinek főztjét a XIX. században áhitattal ették császárok, királyok! A laczikonyhából egy vendéglőbe, innen pedig 18 éves korában Bailly czukrászhoz került, aki Tayllerandnak volt szakácsa és akinek házában többször nyílott alkalma főzni-sütni. Sikeres működéséről tudomást szerzett Laguippiere Murat herczeg sza­kácsa és Caréme az ő buzdítására lázas hév­vel fogott hozzá, hogy ismereteit bővítse. Előbb a nápolyi király, majd Fayllerand szakácsa lett, aztán egymás után lett a Prince de Galles (IV. György angol király), I. Sándor orosz czár, Württemberg herczeg, Bagration herczege és Rottschildné sza­kácsa. Szédületes pályafutása emlékei a kö­vetkező müvek: Le pattisier pitto resque, Le maitre d’hotel francais, Le cuisinier pá­risién, Deux recuilles, Lart de la cuisine francais aux XIXí siécle, Les dejeners de Lempereur Napóleon stb. Ezekután most már bemutatom Tayllerand háztartását, melyhez annak idején egész Francziaország igazodott és egy egykorú «Festin de roy» czimü képet, mely egy nagy udvari ebédet ábrázol XIV. Lajos korából. A király egymaga külön ül, vele szemben és tőle oldalt rang szerint a különböző no- tabilitások, két sorban pedig zenészek. A szertartásmester minden egyes fogást külön jelzett oíympiai czeremóniával, magát a Napkirályt egy vérbeli herczeg szolgálja ki. Ez a képünk ugyanezen korból, a XIV. századból, Álba herczeg spanyol követ azon ebédjét ábrázolja, melyet az asturiai her­czeg születése alkalmával rendezett. Scottin e gyönyörű rézmetszete Desmares festménye után készült és hogy nemcsak e festő, ha­nem más nagymesterek is szívesen vettek ecsetjükre gasztronómiai vonatkozású té­mákat, arra nézve bizonyítékul közbevetem itt Meissonier hires «La confidence» czimü festményét. Még a vázlatos rajz sem volna egész, ha fel nem említeném Alexander Dumas pére és vele Alexander fils neveit, kik közül az első, a gróf Monte Christo és a Három muskétás czimü zseniális Írója épp oly ne­ves gourmond, mint regényíró volt és Grand dictionair müvében nem annyira tudomá­nyosságával, mint érdekességével hat. Cas- tinati villájában talán az volt legzavartala­nabb öröme, hogy ő találta fel a paradicso­most rizst. A franczia konyha nagyságának és jelen­tőségének illusztrálására egy csoportképet mutatok itt be, melyen a XIX. század gasz­tronómusai és szakácsmüvészei vannak egyesítve. A 86 nagy férfi közül nevük fel- emlitésével Brillat Savarin, Cussy, Berschau, Grimod de Reyniére, Brébant, Alex, Du­mas, Alexander Dumas fils, Rossini, Berthe, Jules Gauffet, Duclére, Appert, Antonin, Caréme, Desolier, Vassant, Guerin, Kan- nengiesser, Urbain Dubois, Emile Bernard, Riesenec, Colon, Cabuser, Achill Ausanne, Noéi, Achill Tierry emlékének akarok ehe­lyütt áldozni. Még csak néhány kép! Ez Erasmus Rotterdamus, a nagy tudós, Hollbein festménye után, egyéb tudomá­nyosságán kívül arról is hires, hogy ő irta a «La civilité la table» czimü híres gasztro­nómiai müvet. Ez meg a hires sanssoucii filozófnak, Francois Marie Áruét de Voltairenek pár­baja, ama sok polenták és rossz kávék miatt, Nagy Frigyes hires szakácsával Noéllel, mely párbaj azonban szerencsére pompás reggelivel ért véget. Kámzsás barát, Bartolomeo Scappi, Mi­chel Gisleri, domokosrendi apátnak, a ké­sőbbi V. Pius pápának titkos udvari sza­kácsa, ki 1570-ben egy oly pompás szakács- könyvet irt, hogy gazdája 5000 scudival ju­talmazta meg. Most a halállal tárgyal, mely eljött érte, mivel nagy bűnökben találtatott bűnösnek. Ámde mielőtt útra kelne a mély­séges poklok felé, ijedtében tésztát gyúr, közben megalkudni szeretne a halállal, s mivel ez már-már nyakon csípi, a tésztára ejti a pompás reszelt parnezánt. Mit te­gyen? Megkínálja vele a halált. S ennek a furcsa hosszú tészta úgy Ízlik, hogy el­ragadtatásában e szókra fakad: Ma caro, ma carini! Nos, hölgyeim és uraim, most legalább tudják, honnan származik e szó, makaróni! Hanem a szakács grácziát kapott és — ha igaz — a pápa örömére még húsz évig élt. Gerhard Dou, hollandi festő, gyönyörű interieurje. Bizonyítéka annak, hogy még ez a nagy festő is szívesen foglalkozott gasztronómiai motívumokkal, mig Pieter de Hoch képe egy hollandi vendéglőbe ve­zet, ahol éppen osztrigaevés és ostyasütés járja. David Tennier lakodalom előtti konyhája meleg színeivel, kedves színekkel tünteti elénk a lakodalmi étkezés várakozásteli iz­galmait. Ez a cherrenchiemsei mesés fényességű bajor királyi palota ebédlője, melynek asz­tala külön e czélra szolgáló sülyesztő ké­szülékkel van ellátva. Valóságos Tischlein deckdich. Üresen száll le, terítve minden jóval, tűnik föl. Ebéd a laxenburgi császári palotában va­dászat után 1750 körül. Az első főasztalnál az örökös főkamarás, a másodiknál az örö­kös főpálczás, a harmadiknál az örökös fő- falkanagy prezideál. Bécsvárosi banket 1740-ben. Az ebédet Bécs képviselői adták a vidéki városok pol­gármesterei és képviselők t iszteletére. A képnek úgy terítésre, mint a felszolgálásra vonatkozó részei ezen ebéd nagyszerűségei és rendkívüli nagy arányai mellett bizo­nyítanak. Hölgyeim és Uraim! Közeledem előadásom végéhez. De mi­előtt befejezném ezt az igénytelen gasztro­nómiai elmefuttatásomat, engedjék meg, hogy megfigyeléseimet kiterjeszthessem az egyes egyénekre oly irányban, hogyan fog­ják, hogyan végzik el ezen étkezést. Minden magyarázat nélkül mutatok itt be egy német tudóst, amint szegényes, sovány ebédjét fogyasztja el, amely hering és krumpliból áll, s mégis szinte sugárzik ar­czárói a hála, melylyel boldogan köszöni Istenének a mindennapi kenyeret. Milyen izgatott ezzel szemben az a fran­czia vadász, aki Vemet Károly képén hab­zsolja dús reggelijét, s mert hnrsan a kürt hívó szava, alig ér rá lélekzcni is. Miiyen megdöbbentő ezzel szemben a Gkir képe, ki egy fához lánczolva, valóban ijesztő önmegadással fogyasztja szerény ételét. Megnyugvással, csendes boldogsággal szemlélhetjük Grütznernek képét, a retket reggeliző jóképű papot és ennek ugyancsak egyszerű vacsoráját, valamint a német lo­vagkor pirosképü, jóétvágyu lovagját is. Mivel pedig témám, amint nyájas hallga­tóim látják, épp oly gazdag, változatos, ki- merithetlen, mint maguk az ételek és italok neme és féleségei, nem folytatom azt, ne­hogy türelmüket kimerítsem. Csak még az Eszterházy herczeg ozorai vadászatát, Jó­zsef főherczeg egy halászlés reggelijét mu­tatom be, melyet Müller Antal barátom fő­zött. Végül egy ebédet, melyet József főher­czeg adott a kisjenői vadászaton, maga főzvén «az jóféle bakagombóczokat». Szóval ettek-ittak, esznek-isznak minde­nütt az emberek és hála Istennek, szeretett hazánkban is, mert azt tartja a magyar: Akármi van vacsorára, Csak legyen a csutorába. S jól teszi, hogy ezt tartja, igy tartja, mert igy teszi jól, ha igy mulat. Vége. R mi nálunk nem lesz. Németországban az uj vámtarifa a hús rohamos drágulását idézte elő s már oly mérveket öltött, hogy fenyegeti a szállósok és vendéglősök existencziáját. Belátták, hogy elérkezett a közös, együt­tes védekezés ideje s ezért az «J. Hotel­besitzer-Verein» Braunschweigbe gyűlésre hívta össze a szállósokat és vendéglősöket, hogy megvitassák a teendőket s megállapít­sák útját, módját. Az itt elhangzott eszmék csakhamar élén­ken foglalkoztatták a német szaktársakat s Frankfurté a dicsőség, hogy vendéglősei megegyezésre jutottak, egymást szigorun kötelezve az egyezségben foglalt árak be­tartására. A frankfurti konvenczióban meg van álla­pítva az árak minimuma, a melyen alul egy szállós vagy vendéglős sem versenyezhet. Meg vannak részletesen állapítva a borok, ételek árai részletesen s ezeket minden egyes szállós és vendéglős köteles betar­Tfc *1 i • r 1 i Nemesített 48-as edi Paprika király! Kovács Sándornál Mokrin. Nemesített 48-as édes paprika egyedül : Tessék nálam próba rendelést tenni. Paprika király!

Next

/
Thumbnails
Contents