Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-05-20 / 10. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1906. május 20. HERRMANN J.L. cs. és kir. fémáru-gyár. Budapest, IV., Eskü-ut 6. Ajánlja a legszolidabbnak elismert gyártmányait alpacca-ezüst. chinai ezüst s alpaccából szálloda, kávéház és vendéglő felszerelések. Árjegyzékek, költség?, díjmentesen. Alapítási év 1819, adott el belvárosi vállalkozónak hektoliterenként 30 koronáért s a vállalkozónak a szerződését a kórházak borszállítására három évvel meghosszabbította. A belügyminiszter azonban most a közgyűlés határozatát megsemmisítette s kimondotta, hogy a bor értékesítését és a kórházi szállítást összekapcsolni nem 1 e h e t.» Tekintetes Tanács! Olvasván ezt a közleményt, indíttatva éreztük magunkat arra, hogy rámutassunk az eladási kísérlet sikertelenségének az okára. Ennek az oka semmi egyéb, mint köz- igazgatási hatóságunknak az a gyöngéje, hogy mindig «szarva között keresi a tőgyét». Köztudomású, hogy a nép az ilyen eljárást sem bölcsnek, sem okosnak nem tekinti, hanem másmilyennek. Ha mégis ragaszkodnak hatóságaink ehez a metódushoz, hogy ez mennyit használ a hatósági tekintélynek és a hatósági akcziók- nak, arról a boreladási kísérletek sikertelensége is tanúskodik. Tessék tehát fölhagyni a szarvak között való tőgykeresés politikájával, vagyis eladó jószágunkra ott tessék vevőt keresni, ahol erre természetszerűleg alkalom kínálkozik. Ennélfogvást ne tessék se a hivatalos, se a félhivatalos lapokban, még kevésbbé a szep- lőfllenes kozmetikai közlönyökben, hanem a vendéglősök és borászok szaklapjaiban s ezekben sem a Xll-ik órában. Ha igy jár el a tekintetes tanács, csekély } én z áldozattal megszerezte magának mindenféle árverések sikerének Colombus tojását, amely nemcsak borkészletétől szabadítja meg, hanem még a «Vigadót» is méltó kezekbe juttatja. Hiszen a «Vigadó» is azért holt vagyon évek óta, mert a tekintetes tanács nagy gondot fordított arra, nehogy bérbeadása iránt a szakkörök érdeklődése kellőképpen fölkeltessék A «Vigadó» bérbeadását is csak a hivatalos közlönyben hirdeti, holott jól tudják, hogy éppen ez az, amelyet sem a vendéglősök, sem a közönség nem olvas; sőt a hivatalnokok közül is csak azok, akik kine- veztetésüket vagy nyugdíjaztatásukat lesik. A hirdetések első aranyszabálya, hogy mindig aszerint hirdessünk, mint akiknek hirdetünk. Ennek a szabálynak az érvénye alól a tekintetes tanács sem emanczipálhatja magát károsodás nélkül. Ha mégis megteszi, azt a gyanút kelti a polgárokban, hogy vagy a rábízott közvagyonnal nem törődik, vagy a hivatásához nem ért. Mi ezektől a föltevésünktől irtózunk, ezért voltunk bátrak jelen sorainkat — a közvagyonra való tekintetből — a tekintetes tanács figyelmébe ajánlani. Néhány a Székesfőváros boraira aspiráló vendéglős. Az országos iparegyesület évi jelentése. Az ország*-s iparegyesület vasárnap, lapunk megjelenésekor, május 20-án tartja meg negyvenedik rendes közgyűlését. A közgyűlés elé terjesztendő évi jelentést Gel- léri Mór igazgató szerkesztette. Hét nyomtatott ivén számol be az egyesület fennállásának hatvannegyedik esztendejéről. Bevezető részében elmondja a jelentés, hogy az elmúlt esztendő nem volt kedvező az egyesület tevékenységére. A nagy politikai küzdelem kihatott a társadalom minden rétegére és természetesen érdekbe vonták azokat a köröket is, amelyeknek közreműködésére ez egyesület számítani szokott. Bár az egyesület nem politizált és nem politizál ma sem, lehetetlen volt nem érezni azt a nagy küzdelmet, mely a nemzeti létért folyt és mely minden más munKát megakasztott. Óvatosan és körültekintéssel kellett tehát az egyesületi élet medrét tovább vájni és az életet — úgyszólván — folytonosságban tartani mindaddig, mig a várva-várt kedvező fordulat be nem következik. Ez a fordulat röviddel az évzárlat előtt a közgyűlés küszöbén bekövetkezett és meghozta a reményt, hogy az iparosságnak évek óta táplált vágyai végre teljesülni fognak. A közgazdasági kormányzat intéző ve- zérférfiainak aktuális nyilatkozataiból a jelentés azt a reményt meríti, hogy az az irány, melyet az egyesület több évtizedes munkája közben megjelölt, lassan-lassan érvényesülni fog. Megnyugtató és örvendetes momentumnak mondja a jelentés az uj alakulásban azt is, hogy az egyesület alapítójának és nagynevű igazgatójának, Kossuth Lajosnak a fia, Kossuth Ferencz, az egyesület igazgatósági tagja és az ipartanácsban képviselője, vállalta a kereskedelmi tárczát. Végül megemlítjük még a jelentés személyes vonatkozású adataiból, hogy az egyesület elnöke, gróf Zichy Jenő és igazgatója, Gelléri Mór a lefolyt évben töltötték be működésűk huszonötödik esztendejét. Kívánatos, hogy még sokáig munkálkodhassanak ennek a nagy múltú, még nagyobb jelentőségű egyesületnek az élén, amely a mi szakmánknak is támogatója s a múlt évben is iparunknak képesítéshez való kötésének pártolásával megbecsül- hetlen szolgálatot tett nekünk. R siker útja. A „Debreczeni kereskedelmi kör“ felhívást intézett Magyarország kereskedőihez és iparosaihoz a magyar gyáripar megteremtése végett. A debreczeniek terve ez: Megalakítandó a magyarországi összes kereskedők szövetsége, melynek tagjai kötelezzék magukat arra, hogy a két három évi határidő mellett szállítandó, a külföldivel árra és minőségre egyenlő ipar- czikkeket átveszik. Ugyanez a szövetkezet alakítsa meg azt az országos részvénytársaságot, amely a kérdéses czikkeket készítő és szállító gyárakat szervezze, építse és fentartsa. Az igy keletkezett gyárak jövője biztosítva van a kereskedők szövetkezetében, mint biztos és állandó vevőben. A gyár jó és olcsó árukat készíthet, mert a részvényes ugyanaz, aki az árut a gyártól megveszi. így két utón jelentkezvén a haszon, a gyár nem lesz kénytelen, úgy mint eddig, az áru minőségének rovására is hasznot hajhászni. E terv keresztülviteléhez óriási tőke szükséges. De hisz Magyarország összes kereskedői és iparosai mérhetetlen nagy erőt képviselnek és ott vannak dúsgazdag főuraink, birtokosaink, akik bizonyára követni fogják az angol példát és pénzüket a magyar ipar és kereskedelem előmozdításától sem fogják megvonni. A debreczeniek terve tehát igen gyakorlati, teljesen a siker utján induló; mert a gyáraknak biztosítaná a kellő forgalmat, minthogy részvényesei lennének a fogyasztói is. Emlékezünk, hogy hasonló gondolat vezetett bennünket is, a mikor a vendéglősök fogyasztási, illetőleg vásárlási szövetkezetének mikénti megalakítására tettünk javaslatot. Azt akartuk, hogy a bortermelők értékesítő szövetkezetével kapcsolatosan létesüljön ami vásárlási szövetkezetünk, amely egyrészt egy piaczot biztosítana borainknak s viszont nekünk domináló befolyást engedne az áralakulásra. Vajha a debreczeniek akcziója eredményesebb lenne a mienknél; mert a debreczeni terv az, amely valósággal egy csapásra teremtene virágzó hazai ipart. Iparost az országgyűlésre! A képviselők választása megtörtént s a függetlenségi lobogó nagy diadalt aratott. Örömünkbe csak az az üröm vegyül, hogy — mint a M. J. Írja — iparos nincs a törvényhozásban. Ezen a bajon az ország nem segíthet, de enyhíthetnek Budapest polgárai. Ugyanis itt a Józsefvárosban 22-én pótválasztás lesz a függetlenségi párt két jelöltje: Madary Gábor és dr Nagy Dezső között. Madary Gábor iparos ember régi harczosa a függetlenségi törekvéseknek, nemes jellem, tanult, gyakorlati eszmékkel bővelkedő politikus. Vendéglősök, józsefvárosi polgárok, iparost válasszunk! Éljen Madary Gábor! (Jj vendéglős ipartársulat. A veszprémi és veszprémmegyei vendéglősök, szállodások, korcsmárosok és kávésok f. hó 15-én alakították meg ipartársulatukat. A mozgalmat Cservény Ferencz siófoki vendéglős indította meg már múlt évben, s most végre siker koronázta fáradozásait. Az alakuló gyűlésen a vármegye 500 korlátlan italmérője közül 112-en je- í lentek meg, kikhez lelkes beszédet intézett Cservény Ferencz, akit egyhangúlag az értekezlet elnökévé választottak. Az értekezlet egy 18-as bizottságot választott meg az alapszabályok kidolgozására. A kávésokat Klein Jakab veszprémi kávés képviselte, aki az ipartársulat megalakításán tevékeny részt vett. „Asbestoid“ A legszebb és legtartósabb- — Prospektus, minta és árlapok kívánatra ingyen és bérmentve. SÁTORI, FRANK, VÖLKER flSBESTOIb dombormű és épület-diszitmény^k gyára Budapest, 111., Hungária-körut 72. sz. Menyezet és faldiszitések, valamint falburkolatok (lambériák) szab. Asbestoid- ből, domborművű kivitelben, szállodák, vendéglői és kávéházi helyiségek részére.
