Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-05-20 / 10. szám
XXII-ik évfolyam. 10. szám. Budapest, 1906. május 20. („PINCZÉREK LAPJA'1) A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. „Az első magy. érsz. pínczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „Budapesti kávéházi segédek egylete“, a „Szatmár-Németi pinczér-egvlet, a „Székes- fejérvári pinczér-egylet“, a Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a Győri pinczér-egylet“. a Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“, az „Aradi pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek, a ,,Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a „Székesfejérvári vendéglősök, kávésok és italmérők iaprtársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és az Országos pinczér-egyesület budapesti központi mozgalmi bizottságának, a „Budapesti főpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet“, a „Győri vendéglősök, kávésok, italmérők ipartársulatá“-nak, a „Temesvári kávés és vendéglős ipartársulat“-nak a „Magyar szakácsok köre“, a „Londoni Magyar Pinczér-Kör“ IMF HIVATALOS KÖZLÖNYE, Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár: Laptulajdonos és íelelős szerkesztő' Egész évre ... 12 kor. Háromnegyed évre 9 „ Félévre .... 6 kor. Évnegyedre . . 8 „ IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII.. kerület, Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Vemhes, nem vemhes. Rosszul vagyunk a törvényeinkkel vagy a törvényeink vannak rosz- szul velünk. Nem tudjuk megérteni egymást, illetőleg mi a törvényeket. Minden egyes törvény-paragrafushoz egy szekérnyi magyarázat szükséges, még sem értik a hivatalos urak. Különösen a hol a törvény közszabadságnak, polgárok jogainak látszik kedvezni, ott rettenetesen sok értelmüséget tulajdonítanak hivatalos uraink a törvényeknek. Hogy egy épületes példával szolgálhassunk, közlünk egyet a magunk portájáról. Az 1835. évi ipartörvény némely üzletek megnyitására, igy például a vendéglői, kávéházi üzletekre is az iparengedély kiadásának föltétlenül az erkölcsi megbízhatóság igazolását kívánja. Legutóbb egyik budapesti kér. elöljárósághoz valaki kávéházi iparengedelemért folyamodott, noha a főkapitányság által kiállított erkölcsi bizonyítványa szerint tizenhat évvel ezelőtt lopásért el volt Ítélve. Az illető kerület elöljárója az ipar- engedelmet hajlandó volt kiadni, mert az elitélésből származó erkölcsi hiány hosszabb időre nem terjedhet, mint az elítéléskor mellékbüntetésképpen kiszabott polgári jogvesztés. A kerületi elöljárók értekezlete azonban, noha ott is többen osztoznak e nézetben, kimondotta, hogy ezen és hasonló esetekben szigorúbb álláspontot kell elkövetnie, mert az elsőfokú hatóság nem lehet illetékes elvi határozatok hozására, a felsőbb hatóságok pedig még nem határoztak. A kerületi elöljárók értekezletének is igaza volt. A folyamodó pedig igy- ugy is meg fogja kapni az engedélyt, mivel a minisztérium — biztos tudomásunk szerint — egy olyan egyénnek is megadta azt, kinek előéletében még a lopásnál is súlyosabb folt találtatott. Tehát az ipartörvénynek ez az erkölcsi kívánalma is csak arra való, hogy a hivatalos hatalom itt is akadálytalanul folytathassa kedvelt játékát: „Ha akarom, vemhes; ha akarom, nem vemhes!“ Az ipartörvény erkölcsi megbízhatóság feltételéhez köti az italmérési engedélyt s ime, a felsőbb hatalmak adtak tolvajnál nagyobb gonosztevőnek is. Hát, bizony, ez igy van. A hatalom előtt a törvény csak azért van, hogy elmagyarázhassa és agyonmagyarázhassa. Ennek szomorú hatása az a nagy corrupczió, a mely nálunk elárasztotta az állam és a társadalom életét. A vendéglősipar rovására megengedett visszaélések következménye az, hogy szakmánkban a tisztes, megbízható elemek méltatlanságok nyomása alatt görnyedeznek, mig igen sokszor a kétes, az erkölcsi megbízhatóság ellenére közénk szabadított elemek kedvezményt és protec- cziót élveznek a közönség anyagi és erkölcsi biztonságának a veszedelmére. Az uj kormánynak, a törvényhozás megujhodott szellemének el kell söpörnie ezt a régi slendriánt, ezt a szemérmetlen vemhesjátékot a törvényekkel, különben sem fönt, sem lent nem lesz erkölcsi megbízhatóság. Örömhír. A „Budapesti Pénzügyigazgatóság“ közegei most kézbesítik a vendéglősöknek az 1906—1908 évre szóló illeték-kivetést, a mely mellőzi az illetéknek visszamenőleg 37 százalékkal való fölemelését. Az eddig beszedett 37 százaléknyi többletet a jövő illetékébe számítják be. A méltatlan s annyi keserűséget okozó illetékfölemelés eltörlését köszönhetjük a sajtó pártfogásának, hálával tartozunk értté a „Budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok Ipartársula- tá“-nak, különösen illustris elnökének. Gundel Jánosnak, a ki ebben az ügyben szünetlenül fáradozott; de leginkább köszönhetjük annak, hogy hazánk alkotmányossága visszaállíttatott s az ország kormánya oly férfiak kezében van, akik előtt nem lebeg más, csak a jog, törvény és igazság uralma, vagyis a nemzet nagysága és a nép jóléte. Adja Isten, hogy a kormány és a nép zavartalanul haladhasson tovább a boldogulásnak ezen az útján. A Székesfőváros tekintetes Tanácsának Budapest. A «Borászati Lapok»-ban olvassuk: «Hiába, a fővárosnak nincs szerencséje a boraival. Ismételten próbálta azokat eladni, de az nem sikerült. Újabban a közgyűlés tudvalevőleg 1461 hektoliter bort Telefon: 63—90. FANDA ÁGOSTON hrlAszmester BUDAPEST (Központi Vásárcsarnok). Első budapesti mindennemű élő és jegelt halak nagy raktára. Szállít a legmagasabb királyi udvar, [valamint József főherczeg Ö fensége udvara számára. — Budapest székesfőváros összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója.
