Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1905-10-05 / 19. szám

19. szám. Budapest, 1905. október 5. XXI-ik évfolyam. („PINCZÉREK LAPJA“) A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK. KÁVÉSOK, PINCZÉREK S KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. „Az első magy. orsz. pinczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „Budapesti kávéházi segédek egylete“, a „Szatmár-Németi pinczér-egylet“, a „Székes- fejérvár pinczér-egylet“, a „Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a Győri pinczér-egylet“, a „Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“ az „Aradi pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a „Székes- fejérvári vendéglősök, kávésok és italmérők ipartársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és az Országos pinczér-egyesület budapesti közpgnti mozgalmi bizottságának. A „Budapesti főpinczérek óvadék letéti társaságamint szövetkezet“, a „Győri vendéglősök, kávésok, italmérők ipartársulatá“-nak, a „Temesvári kávés és vendéglős ipartársulat“-nak a „Magyar szakácsok köre" 30F- HS^ATÄLOS KÖZLÖNYE. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre ... 12 kor. Félévre .... 6 kor. Háromnegyed évre 9 „ Évnegyedre . . 3 ,, Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII. kerület, Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. R szövetkezeti kérdés. Évek óta foglalkozunk a szövetke­zetek hasznának és szükségességé­nek bizonyításával s kimutattuk, hogy a vendéglősipar önállóságát és föl­virágzását csakis szövetkezéssel ér­hetjük el. Éppen ezért szült bennünk s kü­lönösen a kisebb vendéglősök között visszatetszést a győri kongresszus magatartása ebben a kérdésben. A kongresszus az erre vonatkozó indítványt nem fogadta el, azzal a megokolással, hogy országos szö­vetségünknek nem feladata nyerész­kedő vállalkozásokba bocsátkozni, a mire különben pénze sincs. Hát ez igaz. Csakhogy arra az in­dítványra ez nem felelet, hanem csak kikerülése ennek. A kongresszusnak kötelessége lett volna kimondani, hogy a szövetke­zeti kérdés fontos, helyes megoldá­sától iparunkban a kisebb exiszten- cziák boldogulása függ; tehát ezt tanulmányozni kell, megállapítandó, hogy minő szövetkezeti alakulások felelhetnének meg legjobban szak­mánk természetének. Amikor az egész világ társadalmát, még a nagytőkések osztályait is szö­vetkezeti alapra látjuk helyezkedni ; amikor a szövetkezeteket a nép va- gyonosodásának támogatásra méltó formájául tekinti a tudomány és a gyakorlati politika, akkor a vendég­lősök országos szövetségének praesi- diuma gőgös kicsinyléssel nem néz­heti le a szövetkezeti eszmét s nem törölheti ki törekvéseink szótárából. A szövetkezeti eszmével foglal­koznia kell az országos szövetség­nek, azaz ki kell jelölnie a helyes irányt s a szövetkezeti mozgalmak erkölcsi támogatása visszautasithatían kötelessége. Meg is vagyunk győződve, hogy az országos szövetség mielőbb helyre­hozza a győri hibát, a mely inkább elhamarkodottságból történhetett, mint sem czélzatosságból, vagy éppen rosszakaratból. Hiszen ha ez nem igy volna, akkor országos szövetségünk pálczát tört volna a magyar kormányzati politika újabb, egészséges iránya fölött s el­itélte volna győri szaktársainkat, a kiknek szövetkezeti szikvizgyárának és sörraktárának virágzása méltán ragadta vezérférfiainkat a legnagyobb dicséretre. Hogy országos szövetségünk veze­tősége nem keresi az ellentétet a kormány politikájával, az köztudo­mású; tehát nem akarhatott elkár­hoztatni oly intézményt, a melyet az állam milliókra rugó támogatásban részesít s mindent elkövet szaporítá­sukra és megszilárdításukra. Maga a törvényhozás is belátta a szövetkezetek népboldogitó hatását, éppen ezért külön törvénynyel szán­dékozik biztosítani ezeknek az egész­séges fejlődést. A szövetkezés tehát egyik legjel­lemzőbb alakulása korunknak; tehát ezt mi sem mellőzhetjük saját kárunk, vesztünk nélkül. Országos szövetkezésünk sem tér­het ki a kor követelménye elől; mert ha ezt tenné, nevetségessé és gyű­löletessé tenné magát a társadalom­ban, főleg a kisebb existencziáju szaktársak előtt, minek a hangjai már is hallhatók. Az országos szövetség korrigálja a győri tévedést, tanulmányozza a szövetkezeti kérdést; adjon irányt és buzdítást. Szövetkezzünk ! B sztrájk tanulságai. A kávéfőzők sztrájkoltak munkaadóik el­len. Ultimátumot terjesztettek gazdáik fó­ruma, a kávés ipartársulat elé. Az emlékirat, amely hadüzenet formájá­ban volt tartva, némi teljesíthető s — a mai idők szerint — igen sok teljesithetlen követelménynyel volt elárasztva. Záradéka fenyegetés volt. A fenyegetést mindjárt valóra is váltotta egy lézengőkből verbuvált csoport, amely­ben legkevesebben voltak a kávéfőzők, a kiknek jobb sorsáról, róluk, nélkülük akar­tak és akarnak gondoskodni a szabadalma­zott, kormányszubvenczióban részesülő szo- czialista apostolok, akik különben •— egy lap szerint — éhes, kapzsi «vámszedői a nyomorúságnak.» Amint már számtalanszor megírtuk, nem arra törekszenek, hogy az őrizetük alá te­relt nyájnak jobb sora legyen; nem arra, hogy fokról-fokra kivívják a munkásoknak a megérdemelt, mindenkitől óhajtott jogo­kat és jobblétet; hanem arra, hogy sorsuk mentői nehezebbé, ügyük mentői kuszál- tabbá váljék. FANDa ÁGOSTON HALÁSZMESTER BUDAPEST (Központi Vásárcsarnok) Első budapesti mindennemű élő és jegelt halak nagy raktára. Szállít a legmagasabb királyi udvar, valamint József Ágost föherczeg Ö fensége udvara számára. — Budapest székesfőváros összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója.

Next

/
Thumbnails
Contents