Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1905-04-05 / 7. szám
Budapest, 1905. április 5. XXI-ik évfolyam. 7. szám. VENDÉGLŐSÖK UPJ1 („PINCZEREK LAPJA“) A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK. KÁVÉSOK. PINCZÉREK S KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. „Az első magy. orsz. pinczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „Budapesti kávéházi segédek egylete“, a „Szatmár-Németi pinczér-egylet“, a „Székes- fejérvár pinczér-egylet“, a „Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a Győri pinczér-egylet“, a „Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“ az „Aradi pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a „Székes- fejérvári vendéglősök, kávésok és italmérők ipartársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és az Országos pínczér-egyesület budapesti központi mozgalmi bizottságának, A „Budapesti főpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet“, a „Győri vendéglősök, kávésok, italmérők ipartársulatá“-nak, a „Temesvári kávés és vendéglős ipartársulat“-nak a „Magyar szakácsok köre“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Előfizetési ár : , Egész évre ... 12 kor. Félévre .... 6 kor. IHÁSZ GYÖRGY. Háromnegyed évre 9 „ Évnegyedre . . 3 „ Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII. kerület, Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Az uj ipartörvény. Kevés törvényünk van, melynek a megalkotásához annyi körültekintéssel s oly lelkiismeretes tanulmányozással fogott volna a kormány, mint az ipartörvény reformjához. A munka meg is követeli az alaposságot, mert sok mulasztást és helytelenséget kell elenyésztetnie. Kétszeresen szükséges ez most, a mikor az okvetlenül bekövetkező önálló vámterület uj viszonyokat teremt s uj feladatokat ró a magyar iparosságra. Éppen ezért nem lehet eleget foglalkoznunk a reform kérdéseivel s úgy volna jó, ha ennek tárgyalását állandóvá tennék a szaktestületek. Különösen kívánatos volna ez a mi szakmánknál, melynek a helyzete még mindig nincs tisztázva s vannak, a kik a vendéglőt ipari, mások pedig kereskedelmi üzletnek minősitik. Már pedig ez lényeges s mielőbb megállapítandó kérdés, mert mig a kereskedelem természete a gyako- rolhatósághoz mentői kevesebb korlátot kíván, addig az ipar terén általános követelésként áll elénk, hogy a gyakorlás joga kvalifikáczióhoz legyen kötve. Ha tehát a vendéglőt kereskedelmi üzletnek tekintik, akkor ezen a téren a szabad verseny útját eltorlaszolnunk nem szabad; ellenben ha a vendéglőt ipari üzletnek tekintik, a kötelező képesítést kell tennünk a gyakorlás feltételéül, az engedély első és elengedhetlen alapjául. Az összes iparágakban követelésként állítják föl a képesítést, tehát ennek érvényesülnie kell minden szakmánál, igy a miénknél is, ha a vendéglő ipari üzletnek tekintetik. Ezt a felfogást propagálnunk tehát vitális érdekünk. Szterényi, a kit a kereskedelmi miniszter megbízott a reform-munkálatok előkészítésével, nagy gonddal és ambiczióval igyekezik megfelelni megbízatásának. A minap a pozsonyi ipartestület házavató ünnepén, melyen a kereskedelmi minisztert képviselte, az üdvözlő beszédre válaszolva, behatóan nyilatkozott azokról az irányelvekről, melyeket az ipartörvény revíziójánál szem elől téveszteni nem szabad. Nyilatkozata szerint a törvényjavaslat lehetőleg számot akar vetni a hazai iparosok két fő óhajtásával, nevezetesen, hogy megoldja gyökeresen az iparűzési jog, illetőleg gyakorlat és az iparosok testületi kérdését. Óvakodnunk kell, — úgymond — hogy a szabad fejlődést túlságos korlátozó intézkedésekkel megakadályozzuk. Ez a kérdés egyike a legnehezebbeknek és legfontosabbaknak. De sokkal fontosabb ennél a megfelelő iparosszervezet megteremtése. E tekintetben a kötelező ipartestület hive, felruházva ezt hatósági teendőkkel és e mellett az egységes szervezeten belül egyes szakszervezetek kifejlődését kell lehetővé tenni és pedig nemcsak a mesterekét, hanem a segédekét is. Ez utóbbira igen nagy súlyt fektetve, hogy legyen törvényes képviselete a segéd-személyzetnek is. Okvetlenül rendezendő az inas-ügy, s a szakképzés fejlesztése. Szterényi ezen nyilatkozataiból biztosra vehetjük, hogy az uj ipartörvény általában kötelezővé teszi az ipartestületbe lépést, a mi már magában is a kvalifikáczió bizonyos nemének tekinthető s ha szakmánk képesítéshez kötését az uj törvény sem mondaná ki, a kötelező társulás folytán mégis javulni fognak a viszonyaink. Ámde azért ebbe megnyugodnunk nem szabad, hanem minden tőlünk telhetőt el kell követnünk a képesítés elvének diadaláért. Az olasz bortörvény. Olaszország is alkotott uj bortörvényt, melynek a végrehajtási rendelete is készen áll. A rendelet tartalmából bennünket a következők érdekelhetnek: czitromsav literenkint 1 grammig használható; továbbá használhatók a következő derítő szerek: tojásfehérnye (egészséges állatok fris vére is), tiszta kaséin, műszakilag tiszta gelatin, kaolin és spanyol föld. Meg van tiltva mindenféle idegen mesterséges festőanyag használata. Urmös készítésénél használhatók a karamel és más ártalmatlan festőanyagok (kátrány anyagok kivételével). A kísérleti állomások (cantine sperimentali e stazioni agrarie) és a földmivelési miniszter által e czélra kinevezett szakközegek a termelő helyekről mintákat vesznek, mig a bornagykereskedők és bormérések az egészségügyi hatóságok felügyelete alatt állnak. Olyan városokban, a hol 50.000- nél több a lakók száma, vagy a hol a földművelési minisztérium közegeinek hivatalos székhelye van, a földművelési Teefon: 63—90. FANDA ÁGOSTON HALÁSZMESTER BUDAPEST CKözponti Vásárcsarnok) Első budapesti mindennemű élő és jegelt halak nagy raktára. f Szállít a legmagasabb királyi udvar, valamint József Ágost föherczeg Ö fensége udvara f számára. — Budapest székesfőváros összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója.
