Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1905-04-05 / 7. szám

Vendéglősök Lapja minisztérium rendelheti el a mintavé­telt; ugyanez áll najiy borászati válla­latokról. Az egészségügyi hatóság min­denkor tartozik a földmivelési minisz­tert a maga rendszabályairól értesíteni. A gazdasági egyesületeknek is joguk van a borokból mintákat venni és — ha elő­adják a gyanuokaikat — vizsgálat elren­delését kérni. Ezek a kérvények bélyeg- mentesek. A hatóság köteles az eljárást három nap alatt (sürgős esetekben, azon­nal) megindítani és kiküldeni a közeget, a ki a mintát veszi. De a hatóság ezt a kérelmet el is utasíthatja és ezen végzése ellen nincs helye a felebbezésnek. Kilenczven év. A budapesti kávés-ipartársulat immár betöltötte működésének kilenczvenedik esztendejét. Nagy idő ez, különösen ná­lunk, a hol kultur-intézményeink nagyob- bára csak a XIX. század elején keletkez­tek. A kávés-ipartársulatnál csak még egy társulat van, a mely ilyen nagy időre tekinthet vissza. Már magában ez a körül­mény is elég arra, hogy ezt a ritka év­fordulót ne fogadjuk közönynyel. Büszkeséggel tölthet el, hogy ez a leg­régibbnek tekinthető ipari társulat a mi szakmánk díszét képezi. Büszkék lehetünk erre, mert azt mutatja, hogy a vendéglős­ipar egyes ágai már a múlt századokban virágzottak s a czivilizáczió színvonalán állottak. Különösen tudjuk ezt a kávés szakmá­ról. Már a XVIII. században nálunk járt külföldi utazók leírásaiban olvassuk, hogy Európában Pesten ihatni a legjobb kávét s hogy kávéházaink szépek, kényelmesek, a kávéházi élet pedig élénk és sajátságos. A kávéházi élet, a mely annyira egye­zik keleti természetünkkel, a törökök révén lett ismertté és elterjedtté nálunk. Mi összeegyeztettük a nyugoti igényekkel s csakhamar a fejlődöttség magas fokára emeltük a kávéházat, a melylyel ma is magasabb fokon állunk a művelt világ akármelyik országánál. Természetes tehát, hogy kávésaink va­gyonra és tekintélyre tettek szert; vala­mint természetes az is, hogy ily népes iparágnál a szaktársakban csakhamar föl­merült az egyesülés szüksége. Egyrészt a kartási vonzódás, másrészt a közös érdekek védelme, az egyöntetű eljárás biztosítása indította a kávésokat a társulásra. És a társulás nagy hasznára volt iparunk ezen ágának. Bizonyítja ezt az a körül­mény, hogy a társulat kilenczven év óta működik s minden időben, de különösen az utolsó évtizedben megbecsülhetlen szol­gálatot tett a kávés szakmának. A társulat élete mindenkor a kávésok nagyobb intelligencziájának megfelelő ní­vón állott, különösen korunkban. ^Az utóbbi években a társulat kebelé­ből nem egy eszme hangzott el, a mely közfigyelmet keltett s a hazafias érzü­letnek igazán megkapó melege árad ki belőle. Lz dicséretére válik a budapesti kávé­soknak, főleg azonban Némái Antalnak, a kiváló szellemű vezérnek és elnöknek. Neki köszönhető, hogy a társulatban otthonossá lett az emelkedetebb szellem, a meg nem alkuvó magyarság és ha- zafiság. Némái nemcsak élén áll a társulatnak, hanem előljár a munkában is. Figyelem­mel kiséri a közélet eseményeit s előre­látással mindent megragad, a mi a gond­jaira bízott érdekeket legkevésbbé is érinti. I Nemcsak elnököl, nemcsak a társulati irodában dolgozik, hanem a társadalom­ban, a hivatalokban s a város üléstermé­ben is fáradozik, kapaczitál és agitál a ka- vésipar érdekében. , Hogy az ipartársulat teljes virágzásban érte meg fennállásának kilenczvenedik | esztendejét, hogy a közhasznú alkotások egész sorára hivatkozhatik e nagy jdo csúcsán s hogy a szép múlt csak dicsőbb jövendő záloga, ezért az elismerés és a hála méltán koszoruzza Némái Antal nevét. Mi is megilletődötten üdvözöljük az érdemes férfiút, szivünkből kívánva, hogy a társulat első évszázadára ő üthesse a jubiláris pecsétet; valamint kívánjuk, hogy iparunk többi ágaiban is, különösen a vendéglős szakmánál a kávésokhoz ha­sonlón gyarapodjanak a társulatok korban és szellemben ! A részeg váltója nem érvényes. A Curia 1904. decz. 20-án 72. szám alatt a követ­kező Ítéletet hozta: A felhívott és kihall­gatott F. érdektelen tanú ama vallomásá­val, hogy aznap, a mikor a kereseti váltó kiállíttatott, mielőtt alperes a Cs.-féle korcsmába ment, alperes tanú korcsmá­jába jött, azonban tanú alperesnek italt nem adott, mert teljesen ittas állapotban volt, sőt tanú alperest korcsmájából kive­zette; Cs. rendőrbiztos érdektelen tanú ama vallomásával, hogy a midőn a Cs.-féle korcsmába ment és ott a felperes kezében a kereseti váltót látva, azt az alperesnek felmutatta és azt kérdezte, miért irta alá a váltót, az ittas állapotban levő alperes azt felelte, hogy váltóaláirásról mit sem tud; P. tanú vallomásával, hogy alperes a kereseti váltó aláírásakor és átadásakor ittas állapotban volt és másnap tanútól kérdezte, tudja-e mit tett ittas fővel, mire tanú mondotta alperesnek, hogy 40 koro­nás váltót irt alá a leányok részére, Cs. és S. tanuk ama vallomásával, hogy alperes a kereseti váltó aláírásakor ittas állapot­ban volt, a mit különben támogat a kere­seti váltón látható alperesi névaláirásnak a meghatalmazáson látható alperesi név­aláírással történt egybehasonlitása folytán jelentkező feltűnő eltérés is, ezen bizonyí­tékoknak a sommás eljárási törvény 64. §-a értelmében való mérlegelése mellett a kir. tábla bizonyítottnak találta alperesnek azt a kifogását, hogy alperes a kereseti váltó aláírásakor nagyfokú ittassága foly­tán cselekvő képességében annyira korlá­tolt volt, hogy érvényes nyilatkozatot nem tehetett. Ezekhez képest az elsőbiróság ítéletét megváltoztatni, a kibocsátott som­más végzést hatályon kívül helyezni s fel­perest keresetével elutasítani kellett. A budapesti pinczéregylet közgyűlése. — Saját tudósítónk jelentése. — Rendkívüli élénk érdeklődés mellett folyt le márczius 30-ikán, csütörtökön éjjel, a budapesti pinczéregylet immár hetvenedik rendes közgyűlése. A közgyűlés az egylet Kerepesi-ut 9!b. számú helyiségében, pontban éjfélkor, vette kezdetét. A közgyűlésen a nagyszámban megjelent tagok közt ott láttuk Stadler Károly disz- elnököt, dr. Haslinger Jánost, az egylet orvosát, az elnökség összes tagjait, áv.Vi- rágh jogtanácsost, Török István pinezér- szakiskolai tanárt, Ihász lapszerkesztőt stb. A közgyűlés, a meghívóban előre jelzett tárgysorozat szerint, a legnagyobb rend­ben folyt le s majdnem virradatig tartott. 1905. április 5. A közgyűlésen Mitrovácz Adolf elnökölt, ezúttal utoljára, mert mikor a közgyűlés a fölmentvényt megadta, letette elnöki tisz­tét s gyengélkedő állapotára való hivatko­zással, többé az elnökséget vállalni nem volt hajlandó. A derék elnök ez elhatáro­zását őszintén sajnálhatjuk, mert Mitrovácz lelkes, buzgó bajnoka volt a közügynek, rengeteg sokat tett és fáradt, úgy hogy nála méltóbb elnököt nem is képzelhetünk az elnöki székben. Azért hát mikor elbu- csuztatjuk viselt tisztétől, megérdemli, hogy meghajtsuk előtte az elismerés zászlaját. Ezután a korelnöki tisztet Török István a pinczér-szakiskola tanára foglalta el, mig megválasztották uj elnökké Varga Istvánt, a genfi nemzetközi pinczéregylet pesti fiók­jának elnökét, a ki jnint tudásos, jeles kép­zettségű szakember méltó utóda Mitrovácz- nak s a választást bizalommal és örömmel fogadhatjuk. Részletes tudósításunk itt következik : A közgyűlés megnyitása. Pontban éjfélkor Mitrovácz Adolf meg­nyitván a közgyűlést, meleg szavakban örömének ad kifejezést, hogy fokozott ér­deklődést tapasztal a megjelentek nagy számából. Őszinte örömmel üdvözli a jelen­levő nagrabecsült diszelnököt, Stadler Ká­rolyt, s a főnököket, kik most immár szin­tén meleg érdeklődést tanúsítanak. Külö­nösen megemlékezék a pinczérekről, akik­nek buzgalmuk elismerést érdemel, mert ők éjjel nappal dolgoznak s nagy feladat a közgyűlésért a pihenő órákat áldozni föl. Ezután szép szavakban vázolja az egylet czéljait és működését. A Frohner-féle ala­pítványból megjutalmazandó pinezérekre nézve az ipartársulattal kölcsönösen abban állapodtak meg, hogy azt az arra érdemes két tagnak évenkint a közgyűlés szavazza meg. (Helyeslés.) Végül kijelenti, hogy az elnökséget leteszi s azt többé semmiáron elfogadni nem hajlandó. (Ellentmondások.) A számadó jelentés. Ezután Felleghy titkár felolvasta a szám­adó jelentést az 1904. évről és az egylet vagyon-mérlegéről készített kimutatást. A jelentés eleje örömmel konstatálja, hogy az incassü tekintetében tetemes a javulás, a betegápolás, a betegápolási költ­ségek, illetve táppénzek ellenben sokkal nagyobb mértékben vétettek igénybe. Az elmúlt évben mintegy 400 korona segélyt nyújtottak, azonkívül karácsonykor 47 gyer­meket ruháztak föl, a jótékonyság terén is tehát dicséretesen működtek. A tagállo­mány 1904-ben volt 705 fő, ebből 483 ren­des, 195 rendkivóli, 19 tiszteletbeli, 6 pár­toló és 2 örökös tag. A jelentés megemlé­kezik Jókai Mór tiszteletbeli tag haláláról is. Az egylet tiszta vagyona 33,811 korona 90 fillér. A közgyűlés a felmentvényt megadta. Török István indítványára közgyűlés egy­hangúlag köszönetét szavaz a tisztikarnak. Török István indítványozza, hogy a meny­nyiben ily fényes eredményt mutatott föl Mitrovácz elnök, válaszszák meg újból el­nöknek. Mitrovácz ismételten kijelenti, hogy kö­szöni a bizalmat, de hiába választják meg, mert ragaszkodik kijelentéséhez, hogy az elnökséget többé nem vállalja. Az uj tisztikar. A közgyűlés a tisztikar választásának tartamára korelnökül egyhangúlag Török Istvánt választotta meg. Ezután megejtet­telek a választások. Minden tisztségre két tag kandidáltatok. A korelnök a következő választási ered­ményt hirdette ki: Elnök lett: Varga István.

Next

/
Thumbnails
Contents