Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1905-03-20 / 6. szám
1905. márczius 20. Vendéglősök Lapja 3 gazdasági önállóságának elkövetkezését, de ha ezt is igy kényelmeskedve, versenyre, reformokra tohonyán, egymástól széthúzva fogadjuk, úgy az önálló vámterület gazdasági föllendülésének áldásait aligha a törzsökös magyarság fogja élvezni. Helyettük, a tohonyáskodók helyett majd idegenek foglalják el a tért, teremtenek majd hatalmas ipart, virágzó vállalatokat, magunk pedig tovább tengődünk, csikor- gunk a maradiság keserű levében. Kétszeresen áll ez a vendéglősökre, a kik leginkább szenvednek a széthúzás bűnében. Egymás iránti irigységből inkább kínlódnak, szegényednek, hogysein egyesült erővel segítenének a közös bajokon ; már pedig közös bajt csak közösen, kezet fogva gyógyíthatunk. Itt van a piaczok drágasága, a sokféle kartell, a mely mind a vendéglősök zsebéből halászsza ki a maga hasznát; ez ellen csak kézfogással, szövetkezéssel küzdhetünk meg, A vendéglősipar csakis a szövetkezés utján emelkedhetik, csakis ezen az utón válthatja meg magát a bukástól s a rajta élősködő uzsorásoktól. A vendéglősök között nem lehet oly gazdag, hogy ne igyekeznék nagyobb jövedelemre; a szegényebbeknek pedig a szövetkezés lehet az egyetlen menedék a pusztulás elől. Az idők igazolják állításainkat. A cognac és champagne. A francziák úgy a párizsi, mint a római világközi szőlő- szeti kongresszuson internaczionális védelmet kértek olyan helyi vonatkozású fogalmak számára, mint a cognac-pálinka, vagy a „champagne“ pezsgő. Ők nem bánják, készítsenek mások is franczia módon borpárlatot vagy pezsgőbort, de franczia névvel ne legyen joguk annak eredetét eltakarni. A francziáknak igazuk van s csak azt akarják elérni, a mit mi kivívtunk az uj német kereskedelmi szerződésnél a „tokaji“ név védelmére. A „Cognac“ és „Champagne“ szintén helynevek. Helyi nevek fogalommá való általánosítását egy nemzet se veszi szívesen. Mi is haragszunk a „Medizinal Tokajer“ vagy „Asiatischer Tokajer“ használatáért, de azért borkereskedőink közül egyesek szívesen szállítanak Angliába magyar „Chablis“-t, „Claret“-et, „Médoc“-ot. Ez határozott visszaélés, mely orvoslást követel. Nem a szőlőfaj adja meg egy bornak kizárólagosan a typikus jelleget, hanem a fekvés és az égalji viszonyok is. A deliblati homokon tenyésztett furmint és hárslevelű keverékből nem lesz „tokaji“ bor és a Provence lankás hegyoldalán nem teremhet „sashegyi“, ha mindjárt kadarkából és nagyburgundiból szűrték is. így vagyunk a Chablis-val, vagy a „Médoc“- kal Magyarországon. Van elég jóhangzásu hegyünk, próbáljunk azoknak olyan világhírt szerezni, minő a „Somlóidnak vagy a „Badacsonyidnak van. Az ilyen nevet azután védjük nemzetközi szerződéseinkben olyan körömszakadtáig, amint a tokajit sikerült a németekkel szemben. A cognac és champagne nevek jogtalan használatára annál kevésbbé van szükségünk, mert a mi szép és gazdag nyelvünknek van ezekre találó, közkeletű elnevezése. A champagne: pezsgő, a cognacot pedig már dédapáink teljesen kifejezőleg „égett bor1'-nak hívták. Közegészségügyi teendők. A közönség panaszkodik, követelődzik, de nem oly hangosan és erélyesen, a mint kellene, az élelmi áruk hamisítása miatt. Liszt, zsir, tej, kávé, az összes fűszerek, a legdrágábbtól a legolcsóbbig, a hentesáruk, az italok, szóval minden, a mi arra szolgál, hogy az ember gyomrába sülyessze, tárgya a hamisításnak. A statisztika kimutatta a vegyvizsgála- tok eredményeiből, hogy ez a bűnös manipuláczió nem szórványos, hanem általános, úgy, hogy alig van élelmi czikk, a mely hamisítva s igy legtöbbször mérgezve ne volna. Természetesnek találjuk tehát, ha a főváros a legnagyobb szigort rendelte el a piaczok és a boltok ellenőrzésénél. E miatt aztán megint a boltosok jajdul- nak föl. Azt mondják, hogy ők előbb vásárlók, aztán eladók s ők is megcsalatottak. Mit tegyenek, mikor nem állhat módjukban, hogy a megvett áraknál a hamisítást fölismerjék. így hát ők áldozatok, a büntetés, a meghurczoltatás s a hitelveszteség igaz- talanul sújtja őket. És a kereskedőknek is igazuk van, nemcsak a közönségnek. Hol erre a panaczea? Mi már régen praescribáltuk. Önálló, szakképzett egészségügyi rendőrség szervezése orvosok vezetése alatt megfelelő jogkörrel. E nélkül hiába minden szigorú rendelet, hiába a törvény, a mint ezt a bortörvény eredményeiből láthatjuk. Belátták ezt a kereskedők is s most már szintén sürgetik az egészségügyi rendőrség szervezését, a mi őket megválthatná a zaklatásoktól, méltatlan meg- gyaláztatásoktól s a közönséget is megszabadítaná az egészsége ellen folytatott merényletektől. A főváros azonban másképpen gondolkodik. Úgy olvastuk, hogy elhatározta egy thermo-chemiai intézet építését. Kétségtelen, hogy ez szükséges; csakhogy teteje, befejezése az egészségügyi intézkedéseknek. Előbb beavatott személyzet kell, a mely ennek az intézetnek munkát adjon s e munkálkodás eredményeit fölhasználja. Tehát nemcsak épület kell, hanem eleven szervezet, jogokkal, hatalommal ellátott test, szóval önálló egészségügyi rendőrség; csakis ez szabadíthat meg bennünket a gonosz visszaélőktől s e mellett egy csapat orvosnak és más tanult embernek is kenyeret ad, a mi szintén nem megvetendő eredmény szocziális okokból. Hordó-gőzölö. A hordók tisztántartása nem kis munkát és gondot okoz a vendéglősöknek. A legjobb és legbiztosabb szer. erre a gőz, melynek alkalmazására most egy uj, igen czélszerü franczia találmány van. A hordóhasadékok a gombabetegségek mikro-organizmusai számára biztos menedéket nyújtanak. És ezek a gombatelepek néha a legerélyesebb fertőztelenitéstől is megmenekülnek, miért is csakis a meleg hatásától, a forró levegő ill. gőz hatékonyságától lehet biztosan remélni az ily gombafélék elpusztulását, melyek csak arra várnak, hogy egy tenyészetükre alkalmas folyadék öntessék az edénybe s azután óriási módon elszaporodnak. Kisebb gazdaságokban rendszerint megelégszenek a hordók kiforrázásával, csakhogy ezen eljárás csak igen relativ biztonságot nyújt, mert a mélyebb hasadé- kokban fekvő gombacsirákhoz a forró viz nem fér hozzá. Viszont a gőzzel való sterizálás, melynek hőfoka a i20°-hoz is közel jár, a lehető legtökéletesebb. A gőz behatol az edény minden likacsába és repedésébe és igy a betegségokozó gombákat a legmélyebb rejtekhelyein is megsemmisíti. Magas hőfokkal biró gőzt minden magasnyomású kazánból nyerhetünk, mint 100°-os gőzre az alacsony nyomású gőzfejlesztőknél is szert tehetünk. Az ily gőzkazánoknak száma légió, melyek azután vagy helyhez kötöttek úgy, hogy a kigőzölendő edényeket kell a gőzfejlesztőhöz vinni, vagy pedig kereken járók, mely esetben a kazánt viszszük az edényekhez, a mi nagy hordóknál a munkát egyszerűsíti. A franczia szaklapok a múlt hetekben ismét egy igen czélszerü hordógőzölő készüléket ismertettek, mely Lasmolles és de la Faye találmánya. Ezen készülék jel- lemzéke egy sterilizáló és öblögető cső. Ez két toldalékból áll : az egyik központi és mozgathatlan, arra szolgál, hogy a gőzt vezesse, melynek központi nyílásán át a gőz kéveszerüen ömlik ki. A másik toldalék elmozdítható és ez az öblögetéshez szükséges hideg viz vezetésére való. Ezen cső körforgását két kis csappantóval biró forgattyu és egy zárókerék közvetíti; a viz nyomás alatt szökik ki két forgólapot alkotva, melyek egymásra merőlegesen állanak. A készülék kétféleképpen alkalmazható : mozgékony (mobile) és rögzített (fixe) alakban. 1. A mozgékony készülék. Ezen formánál a fémváz egy talicskaszerü alkotmányra vizszivattyu és mosókészülék van felszerelve. A szivattyú, mely elől található, kettős hatású ; a vizet egy csövön át felszívja és az öblögető toldalékhoz más csövön át juttatja. A tolattyu munkáját egy nyomókar végzi el, mely egy időben ide-oda mozgat egy emeltyűt, mely összeköttetésben áll a forgattyu vezető sínjével. Ezen összeillesztés ferdén áll egymáshoz, hogy a hideg viz körforgása biztosittassék. Az állvány hátsó részén egy ászokszerü készség van, melyre a tisztidandó hordó úgy lesz ráfektetve, hogy a szájnyílásba a mosócső kerüljön. A munka végzésénél egy hajlítható csővezeték köti össze a gőzkazánt ezen készülékkel. A gőzzel való forrázás körülbelül 30 másodperczig tart. Ezután jön a lehűtés és a kiöblítés viz segélyével. A szivattyút ekkor meg kell indítani: a viz- sugár, mely nyomás alatt érkezik, erősen csapódik a hordó falaihoz és minden hozzátapadt anyagot leszed róluk és szájnyíláson át kiöbiti. Ezt a mosást csak akkor hagyjuk abba, ha folyadék kristálytisztán csurog ki a hordóból. Átlagban egy hektoliteres hordó tökéletes kitisztítása 3 perczet^vesz igénybe és 25 liter viz kell hozzá. És mig eddig egy munkás csak körülbelül hat hordót volt képes kitisztítani egy óra alatt, addig •ezzel a készülékkel 20 hordóval végez 25% vizmegtakaritás mellett. Sőt mi több, miután a hordók a tisztogatás alatt mozdulatlanul feküsznek, minden kártételtől meg vannak óva, a mi szintén fontos körülmény. Hordótisztogatáson kívül ezen szivattyút egyébb házi teendőknél is lehet használni Legjobb és legolcsóbb bevásárlási forrása a t. ez. vendéglős, szállodás és kávés urák részére. IRSCH JÁNOS sajt-, vaj- és szalámi kereskedő BUDAPEST, VII. kerület, Király-utcza 53. sz., fiók: Üllöi-ut 57. sz. TELEFON 29—09.
