Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1905-02-20 / 4. szám
XXI-ik évfolyam. 4. szám. Budapest, 1905. február 20. („PINCZÉREK LAPJA“) A HAZAI SZÁLLODÁSOK. VENDÉGLŐSÖK. KÁVÉSOK. PINCZÉREK S KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. „Az első magy. orsz. pinczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „Budapesti kávéházi segédek egylete“, a „Szatmár-Németi pinczér-egylet“, a „Székes- fejérvár pinczér-egylet“, a „Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a Győri pinczér-egylet“, a „Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“ az „Aradi pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a „Székes- fejérvári vendéglősök, kávésok és italmérők ipartársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és az Országos pínczér-egyesület budapesti központi mozgalmi bizottságának, A „Budapesti főpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet“, a „Győri vendéglősök, kávésok, italmérők ipartársulatá“-nak, a „Temesvári kávés és vendéglős ipartársulat“-nak a „Magyar szakácsok köre" 2^- HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre ... 12 kor. Félévre .... 6 kor. Háromnegyed évre 9 „ Évnegyedre . . 3 „ Laptulajdonos és felelős szerkesztő IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII. kerület, Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. _______________________________________________ Ön állóság1. A választások nagy meglepetéssel végződtek. A nemzet zöme elfordult a 67-es alaptól s a függetlenségi eszme híveit juttatta többségre. Elkövetkezett tehát az az idő, a mikor a magunk lábán járhatunk. Leoldódnak rólunk a közös vámterület pórázai s nemsokára lerázzuk magunkról azokat a nyűgöket, a melyek iparunkat és kereskedelmünket megnyomorították, egész közgazdaságunkat Ausztria zsákmányául szolgáltatva ki. Egy-két év múlva már csak emlék lesz ez a szomorú idő. Mi és hogyan fog bekövetkezni, ez a politikusok dolga; mi ezúttal azokra a kérdésekre akarunk kiterjeszkedni, melyeknek a megoldása a közönségtől függ. Kétségtelen ugyanis, hogy az uj közgazdasági állapothoz el kell készülnünk. Iparunk a védvámos irányzatú önálló vámterülettel megnyeri a hazai piaczot, a melyet elhódított tőle a dédelgetett osztrák ipar. Ám ez a hódítás csak úgy lesz teljes, ha iparunk eleve elkészül arra, hogy a közönség igényét minden téren kielégíthesse. Ott, a hol még nem vagyunk pro- i duktivek, mindent el kell követnünk, hogy azokká legyünk. Ebben segítségünkre lesz a külföldi tőke is, mert az önálló vámterületü Magyar- ország kecsegtető vállalkozási terre- tumnak ígérkezik. A külföldieknek azonban ne engedjük át egészen a ! talajt, hanem arra törekedjünk, hogy I ! lehetőleg hazai erők töltsék be a hézagokat. Mindazon iparágakban, a melyek már nálunk is fejlődöttek, a további fejlesztésre kell igyekeznünk, arra, hogy a fogyasztást jó, versenyképes árukkal ki tudjuk elégíteni. Nem szabad alul maradnunk a haladott kor ízlésén s lelkiismeretesség tegye ajánlatossá a magyar iparosok termékeit. Jóság, csinosság és jutányos árszabás hódíthatja meg teljesen a magyar közönséget a magyar iparnak. Az önálló vámterület jobb, forgalmasabb idők elkövetkezését jelenti a mi szakmánkra is. Az önálló Magyarország föllendülő ipara és kereskedelme megsokszorosítja idegenforgalmunkat, s igy a vendéglősipar jövedelmesebbé válik. Ámde az idegenek fokozottabb igényeket is támasztanak szakmánk irányában. Már most kell készülődnünk arra, hogy az igényeknek megfelelhessünk. Kávéházaink már is oly színvonalon állanak, hogy ezen a téren kevés erőfeszítésre van szükségünk. Leg- fölebb arra kell kávésainknak iparkodnak, hogy helyiségeikben a nemzeti szellem, a nemzeti jeleg mentöl inkább kidomborodjék. Különösen arra legyenek tekintettel, hogy nemesebb irányú daltársulatok keletkezzenek, hogy az ocs- mány német zengerájok ne rontsák meg a főváros magyar színét, tiszta ! erkölcsét. Vendéglőseinknél, különösen a na- i gyobbaknál szintén elég jól állunk, I csak az kívánatos, hogy konyháikI ban a magyar Ízlés érvényesülésére 1 nagyobb gondot fordítsanak. Szállodáink körül, főleg a vidéken, ! még sok a teendő. Azonban az áldozatoktól és fáradságtól nem szabad visszariadnunk. Szükséges, hogy szállodáink a modern kényelem minden eszközével el legyenek látva, főleg a fűtést és világítást illetőleg s a kifogástalan tisztaságra mindennél nagyobb gondot fordítsanak. Jó volna, ha a szállodások közös eljárásban állapodnának meg, bizonyos szokásokat általánossá tennének, hogy igy a külföldiek képet alkothatnának maguknak a magyarországi szállodai élet jellegéről. Minden esetre tündököljön a magyar szállodások hire a figyelmes, becsületes eljárásról. A mi áldozatot a hiányok pótlása igényel, ezt annál is inkább kocz- káztathatjuk, mert az uj aerától biztosan várhatjuk a boradó leszállítását, s a fokozatos adórendszer behozatalát, a mi jelentékenyen enyhít terheinken. Adja Isten, hogy ez a jobb idő rázkódás nélkül mielőbb bekövetkezzék s szaktársaink készen legyenek méltó fogadására! Magunkra vessünk! A „Magyar Ipar“ föl- jajdul, hogy a választások mig 104 ügyvédet juttattak be az ország házába, addig csak 2 ipáros került be. Különös jelenség ez, mert hát a nép- számlálás szerint 284.362 önálló iparosunk s körülbelül 17 olyan városunk van, a hol az iparosok többségben vannak. Ez azt mutatja, hogy iparosaink politiFANDA ÁGOSTON HALÁSZMESTER BUDAPEST (Közpo^i vásárcsarnok) Első budapesti mindennemű éiő és jegelt haiak nagy raktára. Szállít a legmagasabb királyi udvar, valamint József Ágost föherczeg Ü fensége udvara számára. — Budapest székesfőváros összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója.
