Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1905-12-20 / 24. szám

XXI-ik évfolyam. 24. szám. Budapest, 1905. deczember 20. („PINCZÉREK LAPJA“) A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK S KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. «Az első niagy. orsz. pinczemesterek és pinczemunkások egylete», a «Budapesti kávéházi segédek egylete», a «Szatmár-Néraeti pinczér-egylet», a «Székes- fehérvári pinczér-egylet», a «Szombathelj'i pinczér betegsegélyző-egylet», a «Győri pinczér-egylet», a «Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata», az «Aradi pinczér-egylet»-nek, a «Szabadkai pinczér-egylet»-nek, az «Aradi vendéglősök és kávésok egyesületé»-nek, az «Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá»-nak, a «Miskolczi pinczér-egylet»-nek, a «Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egylelé»-nek, a «Székes- fehérvári vendéglősök, kávésok és italmérők ipartársulatá» nak, az «Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá»-nak és az Országos pinczér-eg'yesület budapesti központi mozgalmi bizottságának, a «Budapesti főpinczérek óvadék letéti társásága mint szövetkezet», a «Győri vendéglősök, kávások, italmérők ipartársulatá»-nak, a «Temesvári kávés és vendéglős ipartársulat»-nak. a «Magyar szakácsok köre», a «Londoni Magyar Pinczér-Kör» MT HIVATALOS KÖZLÖNYE. TM[ Megjelenik havonkint kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre ... 12 kor. Ij Félévre ... 6 kor. Háromnegyed évre 9 » !i mmegyedre . . 3 » Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII. kér., Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Egek, harmatozzatok! Jézus születésének emlékünnepe, szeretet napja, melynek fácskáiról fellobbanó reménységünk gyér vilá­got vet a téli éjszakába, Elhervadnak a kis Jézus fácskái, kialusznak csillogó gyertyái, aztán megint vak sötétségben didereg­hetünk. A mi kis meleg gerjedt szivünk­ben karácsony éjszakáján, pár pilla­nat kilopja onnan az élet ridegsége. A nehéz, mégis jobbára meddő munka, a gonoszság és ravaszság, mely körülvesz bennünket, nem en­gedi, hogy a kis Jézns valóban meg­szülessék a lelkek mélyén eszméi­ben. Egy kopt monda szerint a kis Jé­zus sohasem mosolygott, szomorú volt mind a keresztfáig. Az üldözés és a nyomor állott bölcsejénél, ez kisérte utolsó útjára s ez tör eszméi, emléke ellen is ha­lála óta is. Igazán mondotta az üdvözítő: «Szomorú az én életem mind ha­lálig» ; sőt szomorú halála után is, mert napról napra szenved, osto- roztatik azokban, a kik őt igazán, szívvel, lélekkel követik. A mikor abban a betlehemi istálló­ban megpillantotta a földi homályt, az isteni értelem igy szólhatott ben­ne: «A világosság gyermeke mit ke­res a sötétség fiai között?!» És fájdalom volt az, mit kisded szive érezett és szomorú volt az arcza, melyet nem deríthettek föl az anyai szeretet csókjai sem. Szomorú volt a gyermek arcza, méltán borongó a tekintete, mint a holdé, a mely halovány világot su­gárzott az Aegyiptomba menők gö­röngyös útjára; mert érezte, hogy hiába minden, az ő országa sohasem lesz e világból való. Szomorú volt a gyermek arcza, keserv dúlt szivében, a mikor atyja házában a szófacsaró Írástudókkal vitázott s bus haragtól villámlott az ifjú férfi tekintete, mikor a temp­lomból hasztalan verte ki a kufáro- kat; mert a legnagyobb latrok ott maradtak az oltár mellett papi kön­tösben. aranynyal ékesen. És a mikor elkövetkezett szenve­déseinek borzalmas éjszakája, szo­morúsága nem azért lett mérhetet­lenné, mert érezte a halál lehét; ha­nem azért, mert látta, hogy hiába fáradozott: az ember sohasem lesz Isten fiává, marad továbbra is a pokol faj z ftjának. Hiszen a mint jóságosán körül­tekintett, látnia kelleti, hogy egy tálba márt vele az árulás s a gyáva­ság már tanakodik, hogyan tagadja meg őt háromszor, mielőtt a kakas kétszer kukorékolna. És elfordította arcát, hogy ne lás­sák kiperdülő könnyeit s elment az az Olajfák heg}^ére. hogy ott az éj sötétébe rejthesse mélységes keser­vét. Es mig ő fájdalmaival vívódott, elalvának mindazok, akiket szeretett, mert hát a lélek erős s a lest gyönge. Ez a gyöngeség, a mely hatalma­sabb az erősségnél, hiúsította és hiúsítja meg ezentúl is megváltá­sunkat. Az isteni vér hiába ömlött értünk s mikor Krisztus a kereszt hideg fájára hajtotta fejét, kétségbeeset­ten kiáltott föl: «Én istenem, miért hagytál el engem!» Miért hagytál el? Ha már mun­kára hívtál, szenvedésre küldöttéi, miért nem segítettél, hogy az én ve­tésem megfoganjon?! A vetés — rajtunk látható — nem fogant meg s a mi kicsirázott is belőle, mind az utszélre esett mag. kóró és dudva között csenevé- szedik. A krisztusi szereletet hiába keres­sük magunkban és intézményeink­ben, Jézus csak nevében él köz­tünk; egész lényében lesz-e eljö­vendő, hogy ítéljen fölöttünk, hogy megváltson bennünket ostobaságunk és gyöngeségünk gonosszágaitól. Egek harmatozzatok. enyhe csepp- jeitekkel engesszétek föl szivünk fagyát, hogy abban fölvirulhasson a szeretet s egymáshoz való aka­ratunkban az igazság jó szándéka! Lesz e ilyen, lesz-e igazi kará csony e véráztatta földön valaha? Egek, harmatozzatok! TELEFON: 63—90. FÁKBA ÁGOSTOK HALÁSZMESTER BUDAPEST (Központi Vásárcsarnok) = Első budapesti mindennemű élő és jegelt halak nagy raktára. = Szállít a legmagasabb kir. udvar, valamint József Ágost föherczeg Ö fensége ndvara számára. — Bpest székesföv. összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója.

Next

/
Thumbnails
Contents