Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1905-11-20 / 22. szám

1905. november 20.

Vendéglősök Lapja

3

HERZ ARMIN szalámigyár BUDAPESTEN

Ugyanott l«a pesti disznózsír és szalonna szerezhető be.

Ajánlja kiváló minőségű magyar szalámiját, milánói szalámit és mortadellát.

Minden egyes rúd ólompecséttel van ellátva, melyen a gyár védjegye látható. * .......——

dá

k borértékesitő szövetkezetével, hogy kellő ellenőrzés mellett itt hozzák forgalomba boraikat.

Ily módon a vigadóban valóságos raths- kellert látna a közönség s csakhamar oly fogyasztás támadna, hogy a bérlő is meggazdagodnék s a fővárosnak is többszörösen annyit jövedelmezne, mint a most kívánt bérösszeg.

A székesfővárosban, a hol egymás hátán a vendéglő, kávéház, korcsma és pálinkamérés, érezhetőn nélkülözünk egy ilyen specziá- lis szervezetű vendéglőt, a hol az idegenek is eredeti minőségükben ismerhetnék meg hazánk borait.

Megérdemelné ennek a javaslatnak a va- lósulását a gyönyörű vigadó, meg a főváros közönsége, a melynek az egészsége ellen valóságos támadást intéznek a korlátlan italmérőkké szabadított pálinkások tőkét nem látott boraikkal s egyéb gliczerines és vit- riolos folyadékaikkal.

Megérdemelné ezt a vendéglősipar is, melynek a fejlődésére minden bizonynyal kedvező befolyással lenne egy ilyen modern, a sablonoktól eltérő vállalkozás.

Jövő évi kongresszusunk helye. A következő értesítést kaptuk a «Somogyvár- megyei vendéglősök és korcsmárosok Egyesületétől» :

Kaposvár, 1905. november 10.

Tisztelt Szerkesztő Ur!

Van szerencsénk értesíteni, hogy az országos vendéglős szövetség t. elnökségének a mai nappal a köv. levelet küldtük:

A magy. vendégl. orsz. szövets. tkts. Elnökségének

Budapesten.

Tudomásunkra jutott, hogy a magyar- országi nyugdijegyesület tk. elnöksége is meghívta tkts. elnökséget az 1906-ban megtartandó országos kongresszus M i s k o 1- czon való megtartására. Amennyiben Mis- kolcz városa minden tekintetben szerény városunk felett áll, úgy mi a meghivási elsőbbséget készséggel átengedjük, azonban fentartjuk igényünket illetve meghívásunkat egy közelebbi alkalomra, miről van szerencsénk tkts. elnökséget tisztelettel értesíteni.

Maradtunk teljes tisztelettel

Máyer Bérezi, s. k. Grünwald Mór, s. k. jegyző elnök.

Az italmérések vasárnapi munkaszünete. Győrvármegye legutóbbi közgyűlésében elhatározta, hogy a vasárnapi munka- szünetnek az égetett szeszes italok kimérésére való kiterjesztését fogja kérelmezni a kereskedelemügyi minisztertől. E felterjesztésre most a kereskedelemügyi miniszter a következőleg válaszolt:

Győrvármegye közönségének.

Folyó évi julius hó 28-án 286. szám alatt kelt felterjesztésére értesítem Czimet, hogy az ipari munkának vasárnapi szünetelése tárgyában érvényben álló 28.559/903. számú rendelet módosításának, illetve a vasárnapi munkaszünet szabályozásának kérdését beható tárgyalás alá fogom annak idején venni, amelynek rendjén az előterjesztett összes kérelmekkel, tehát a Czim által előterjesztett azon kérelemmel is, hogy az égetett szeszes italok (pálinka) kimérése a vasárnapi munkaszünet kiterjesztése által korlátoztassék, nemkülönben a munkaszünetre vonatkozó óhajtásokkal és javaslatokkal a legbehatóbban és mindkét rendbeli érdekeltség összes figyelembe jöhető érdekeinek mérlegelésével foglalkozni fogok.

Budapest, 1905. évi szeptember hó 17.

Vörös, s. k.

fi zene-kérdés.

Az egész világ a szocziális szervezkedés utján halad. Az emberiség a társadalom korlátain belül foglalkozás-, érdekközösség szerint tömörül, hogy megélhetését, szakmájának fejlődését biztosíthassa. Ez a mozgalom, ez a lavinaszerüleg növekvő törekvés ama bizonyos vizcsöpp, a mely kivájja az örökösnek vélt régi rend kövét, elkoptatja a világ ósdi szekerének régi tengelyét.

Ez kellemetlen azoknak, akik a megszokott viszonyok között találtak boldogulást; nyugtalanító azokra, akik nem annyira jobblétre, mint inkább békességre vágynak; de bármint legyen is, a tünet és elhatalmo- sodása kétségtelen, tehát vele számolnunk kell.

Ilyen kellemetlen meglepetést okozott nekünk a zeneszerzők nemzetközi szervezkedése tulajdonuk, szerzeményeik, jogos megvédelmezésére; mert úgyis alig elviselhető terheinket nem csekély százalékkal fogja növelni.

A dolog ugyanis ekként áll: az irói és művészi tulajdonjogról a különböző államok törvényei és a nemzetközi egyezségek biztosították a szerzők érdekeit; de kellő ellenőrzés hiányában eddig ezek a biztosítékok gyakorlati értékkel alig birtak, különösen nem a zeneszerzőkre.

Akárkinek a szerzeményét eljátszhatták a zenekarok s mig ezek busásan pénzeltek a kedvelt melódiákból, szegény költőjükre a kutya sem hederitett s legtöbbjük kifordított zsebekkel rótta a nyomorúság szakadé- kos útjait.

Hogy ez nem méltányos, nem igazságos, nekünk is be kell látnunk s jogosnak kell elismernünk a zeneszerzőknek azt a törekvését, hogy az őket megillető haszontól meg ne fosztassanak.

Idáig menne is a dolog, részünkről a legkisebb ellenvetés sem hallatszanék, ha a zeneszerzők ügyvivősége úgy nem gondolkodik, hogy jogos követelését nem a zenészeken, hanem az őket alkalmazó vendéglősökön és kávésokon hajtja be.

Annak idején szóvá tettük ezt az eljárást s figyelmeztetésünk folytán ipartársulataink is szóvá tették az ügyet; sőt azóta pörök is indíttattak és dőltek el, melyekből a legfelsőbb bíróság elvi jelentőségüleg kimondotta a zeneszerzők ellenünk való követelésének a jogosultságát.

Legutóbb budapesti ipartársulatunk választmányi ülésében foglalkozott ezzel a kérdéssel s azt határozta, hogy uj pörrel uj döntésre kell provokálni a Curiát s ha ez

megtörtént, akkor fog határozni a további teendőkről.

Szerintünk ez a halogatás czéltalan; mert abból a föltevésből indul ki, hogy a zeneszerzők törvényes joga hátha valamiképpen el lesz homályositható.

Mi abban a meggyőződésben vagyunk, hogy a megoldás kulcsát ily módon nem találhatjuk meg.

Ugyanis nekünk nem érdekünk, hogy a szerzők jogát elvitassuk, megérdemelt illetményeiktől elüssük őket; hanem az, hogy igényeik ne a mi károsításunkkal eléghessenek ki.

Erre pedig egy mód van: a szerzőkkel való megegyezés, mi a következőképpen történhetik:

A szerzői honoráriumok biztosítására:

1. vagy a vendéglős és kávés fizet a szövetségnek bizonyos évi átalányt, vagy

2. csak oly zenésznek, illetőleg zenekarnak ad játszási engedélyt, aki igazolja, hogy a jelzett átalány fizetésével a különböző zenemüvek előadási jogát magának megszerezte.

Ilyképpen a zeneszerzőkkel méltányos megállapodás köthető anélkül, hogy ebből szaktársainkra bármily csekély teher is há- ramlanék.

A mi érdekünk pedig csupán ennyi s nem az, hogy úgyis bizonytalan sorssal küzködő zeneszerzőink továbbra is károsittassanak, illetőleg jogos illetményeiktől megfosztas- sanak.

Czélszerü újítás. Az ausztriai posta- igazgatóság tudvalevőleg már 1902-ben azon érdekes újítást léptette életbe, hogy 3, 5, 6, 10, 20 és 25 filléres bélyegeket levélbori- tékokra, levelezőlapokra és nyomtatványokra bélyegragasztó készülékeivel maga fölra- gasztat.

A közönség, a mely ezzel munkaerőt és időt takarít meg, erősen él is a postaigazgatóság által nyújtott kedvezménynyel, annál is inkább, mert ez a fölragasztást díjtalanul végzi.

Ez év április óta pedig a bécsi központi bélyeghivatalban díjtalanul eszközük a két filléres ujságbélyegeknek a felektől hozott borítékokra és czimszalagokra való ragasztását.

Mivel pedig az árjegyzékek és egyéb üzleti jelentések ujságbélyegekkel látandók el, ennélfogra ezen intézkedés különösen a kereskedelmi forgalomnak válik hasznára, a mennyiben néha egész halmaz ily küldemény bélyegzése igen sok időt és munkaerőt von el az üzlettől.

A központi bélyeghivatal havonta körülbelül két millió küldemény bélyegfölragasz- tást képes eszközölni, mig a gyakorlatban eddig — talán az intézmény általános ismeretének hiánya miatt — havonta körülbelül csak 30,000 bélyegzést végzett.

Erre az újításra nálunk is szükség van- tehát remélhető, hogy itt is nemsokára megvalósítják.