Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1905-10-20 / 20. szám

XXI-ik évfolyam. 20. szám. Budapest, 1905. október 20.

vendéglísúíTlípjí

(„PINCZÉREK LAPJA“)

A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK. KÁVÉSOK, PINCZÉREK S KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY.

„Az első magy. orsz. pinczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „Budapesti kávéházi segédek egylete“, a „Szatmár-Németi pinczér-egylet“, a „Székes- fejérvár pinczér-egylet“, a „Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a Győri pinczér-egylet“, a „Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“ az „Aradi pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületé“-nek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a „Székes- fejérvári vendéglősök, kávésok és italmérők ipartársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és az Országos pinczér-egyesület budapesti központi mozgalmi bizottságának. A „Budapesti főpinczérek óvadék letéti társaságamint szövetkezet“, a „Győri vendéglősök, kávésok, italmérők ipartársulatá“-nak, a „Temesvári kávés és vendéglős ipartársulat“-nak a „Magyar szakácsok köre"

HIVATALOS KÖZLÖNYE,

Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án.

Előfizetési ár :

Egész évre ... 12 kor. Félévre .... 6 kor.

Háromnegyed évre 9 „ Évnegyedre . . 3 „

Laptulajdonos és felelős szerkesztő :

IHÁSZ GYÖRGY.

Szerkesztőség és kiadóhivatal :

VII. kerület, Akáczfa-utcza 7-ik szám.

Kéziratok és előfizetések ide intézendők.

In hoc signo vinces.

A XX. század minő alakulásokat teremt s minő irányzatokat tesz uralkodóvá, még nem tudhat juk; de annyi tény, hogy a szövetkezések jegyében született.

A nagy tőke, amennyire üdvös mozgatója a czivilizácziónak, annyira nyomasztó a tőkétien, vagy kis tőkéjű emberekre.

A munka és anyag értékét majdnem abszolutisztikusán szabja meg, mi által a független középosztályt enyészteti el; a mi pedig úgy erkölcsi, mint politikai okokból sajnálatos.

Az államnak érdeke, hogy ez a középosztály megmentessék; ámde az állam, a mely maga is a nagy tőke nyomása alatt áll, vajmi keveset tehet pusztulásuk megakadályozására.

Éppen ezért ébredtek a fenyegetett kis existencziák arra a tudatra, hogy a saját erőik egyesítésével segíthetnek magukon. Ezért lett általánossá a szövetkezeti törekvés.

Minthogy a mi szakmánk nyomor- gásának legfőbb oka a tőkehiány, ezért agitálunk évek óta, hogy mi is szövetkezeti úton segítsünk magunkon.

Nem czélunk felhozott s annyiszor ismételt érveink újból való felsorolása, de az ügy érdekében, az érthetetlen közöny megtörésére utalnunk kell a legújabb s igen jelentős mozzanatra.

Már egy Ízben megemlékeztünk arról, hogy a kereskedők, a kik exis- tencziájuk veszélyeztetését látták a

szövetkezés terjedésében s éppen ezért a szövetkezések megnehezítését sürgették, utóbb arra a gondolatra jöttek, hogy maguk is szövetkezésekkel védekezzenek.

Ez az eszme az iparosok és kereskedők köreiben nagy érdeklődést keltett s tanulságos megvitatás tárgyát képezi.

Bennünket közvetlenül érint Schöffer Róbert hozzászólása, aki azt indítványozza, hogy az áruházat megelőzőleg a kiskereskedők és kisiparosok bevásárló szövetkezeteket alakítsanak, mint a hogy ezt mi javasoltuk vendéglőseinknek.

Javaslata támogatására megismerteti a külföld hasonló szövetkezeteinek szervezetét és eredményeit.

Az utóbbi időben, különösen Németországban alakítottak ilyen bevásárló szövetkezeteket úgy a kereskedők, mint az iparosok. Már ma szinte megszámlálhatlanok az ilyen szövetkezetek, különösen Berlinben, Kölnben, Weimarban és Erfurtban.

Egy-egy ilyen szövetkezetnek 100— 300 tagja van, a kik bevásárlásaikat kizárólag a szövetkezet irodája által eszközük. A szövetkezet vezetősége a tagok által kinevezett igazgatóból, s 2—3 bevásárlóból áll. Az iroda 4—6-szor körlevélben felszólítja az iparosokat, gyárosokat és gazdákat, hogy mintáikat egy bizonyos időben küldjék be. A minták a szövetkezet kiállítási termeiben a vevők rendelkezésére állanak, kik a kitűzött időben odautaznak s szükségletük, Ízlésük szerint megrendelik a nekik megfelelő árukat. Ezeknek a német szövetkezeteknek a virágzása, egyszerű és olcsó szervezetük bizonyítja, hogy Magyarországon a vendéglősök sikerrel alakitkatnák meg az általunk javasolt bevásárló szövetkezeteket.

Ezért tehát újból felhívjuk a vendéglősöket, hogy lépjenek a szövetkezés terére, mint a melyen maguknak temérdek előnyt' és könnyebsé- get biztosíthatnak.

Ha már a kereskedők s más iparosok is a szövetkezés útjára léptek, mennyivel inkább szükséges ez a vendéglősökre, a kik, mint isméíel- adók, csak úgy boldogulhatnak, ha nagyban és közvetlen forrásból vásárolnak.

A szövetkezés az a jel, az az eszme, a melylyel a vendéglősök győzedelmeskedni fognak a mostoha időkön.

főváros gazdasági politikája.

Egyre tarthatatlanabbá lesz az a helyzet, a melyet a székesfővárosi hatóság teremtett. Rövidlátóság és vaskalaposság, nepo- tismus és lelkiismeretlenség, ezek nyomták bélyegüket a tanács és bizottság tevékenységére.

Ha a közjóiét s a municipium anyagi és hatalmi állásának emelése szempontjából bíráljuk a főváros működését, úgy abban lehetetlenség rácziót találnunk vagy pedig a közérdek gyűlöletének és aláásásának mániáját is meg kell látnunk.

A főváros szabályozása, a melyre nem volt irányadó a szépészet, a forgalom és az egészség követelménye, ellenben nagyon is

Telefon: 63—90.

FANBA ÁGOSTON HALÁSZMESTER

BUDAPEST (Központi Vasárcsarnok)

Első budapesti mindennemű élő és jegelt halak nagy raktára.

Szállít a legmagasabb királyi udvar, valamint József Ágost föherczeg Ö fensége udvara számára. — Budapest székesfőváros összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója.