Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1905-09-05 / 17. szám
2 Vendéglősök Lapja 1905. szeptember 5. Fontos kérdés. Minthogy a szatócsok és a bodegások- nak nevezett álpálinkasok, valamint a korcs- márosokká emelt butikosok szabadon mernek mindenféle vendéglői italt: bort, sort és pezsgőt, úgy szintén szik- es ásványvizeket ; minthogy továbbá mind vehemensebben működik a nálunk világkongresz- szusra gyűlő anti-alkoholisták propagandája; ennélfogva igen meggondolandó, hogy a vendéglői üzem körén nem kellene-e tágítanunk, azaz rendes áruink közé ne vegyük-e be a nem szeszes, pusztán üdito és tápláló italokat is. Ez annál is inkább méltányos dolog volna, mert ha a pénzügyi hatóságok alkalmat adnak arra, hogy az italmerési adóval meg nem rótt boltosok a mi rovásunkra bort, sört, pezsgőt és pálinkát is árusíthatnak, jogosan rekompensálhatjuk magunkat az ezzel okozott károsodásunkért úgy, hogy mi meg vendégeink számára tejet és gyümölcsnedüket is mérünk. Hogy mennyire időszerű volna ez a reform, kitűnik abból hogy az antialkoholisták agitácziója folytán Poroszországban a közmunka miniszter rendeletet küldött szét a vasutigazgatóságokhoz, melyben ^meghagyja, hogy minden vasúti vendéglős köteles jó tejet olcsón literszám készletben tartani s kimérni, nehogy az utazó közönség tisztán a szeszes italok fogyasztására legyen utalva. MA mi pedig a müveit világ egyik államában uzussá válik, csakhamar a közönség egész világra kiterjedő igényévé lesz. Semmi kétség tehát, hogy a porosz rendeletet nálunk is utánozzák; ennélfogva itt az idő, hogy ebben a czikkelyünkben fölvetett eszme miként való megoldásáról a szaktársak, különösen a vasúti vendéglősök behatóan gondolkodjanak. Meg kell ezt tenniök annál is inkább, mert a mi a tejfogyasztást az utóbbi években csökkentette, megczáfoltatott az a föltevés, mintha a tej, különösen a forralat- lan, a tuberkulózis terjesztője volna. Ugyanis — mint a németbirodalmi hírlapok jelentik — a birodalmi államegészségügyi hivatal közzé teszi a Koch-féle tuberkulozis-vita irányában tett vizsgálódásainak eredményét. — Koch azt vitatta, hogy más az emberi, más az állati tüdő- vész. Pontosan beigazolódott mindaz, amit Koch állított. A marhatüdővész egyetlen egy esetben sem lépett fel embereken. Mindössze a hét évig terjedő korig kaphatnak tőle a gyermekek tuberkulózist, de ez sem veszedelmes és semmi köze sincs az igazi tuberkulózishoz. Egészen határozottan más baczillusnak tűnt ki a tyuktu- berkulózis, a marhatuberkulózis és az embertuberkulózis baczillusa. Hosszas beható kísérletek tétettek, nem változik-e át egyik féle a másik félévé, ha tartósan van is a másféle testben. Nagy megnyugvásul szolgálhat e közzététel mindazoknak, a kik a nyers tejtől irtózkodtak. A vita el van döntve; szólt benne a legnagyobb tudományos tekintély s az állati tuberkulózisnak tej utján való átragadása az emberre a mai naptól fogva tovább csak — dajka- mese. Ennek a tudományos vizsgálatnak megnyugtató eredménye nagy kihatású lesz; mert a tejfogyasztás roppant arányban fel- szokkenik. Ez a körülmény indítson bennünket arra, hogy a tejet s ezzel a gyümölcsnedüket vendéglői árukká tegyük, annál is inkább, mert köztudomású, hogy a forralatlan tejet a legalkoholizáltabb ember is örömest fogyasztja, mint paralizáló, gyógyító folyadékot. Ebben a fontos kérdésben csak együttes megállapodásra volna szükség, mert nincs oly törvény, a mely a vendéglősöket ilyen, nem szeszes italok kimérésétől eltiltaná. ítélet kávéházi üzlethelyiségre vonatkozólag. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1904. évi 48536. sz. határozata Kassa város tanácsának : A város tanácsa részéről folyó évi 2447. sz. a. hozott s az elsőfokú iparhatósági ítélettel egybehangzó másodfokú ítéletet, mely P. F. kassai lakos kávéháztulajdonost azért, mert a kávéház czéljaira nem engedélyezett más helyiséget is üzleti czélokra használt, az 1884. évi XVII. t.-cz. 10. és 45. §-aiba ütköző kihágás miatt ugyanazon törvény 158. §. a) pontja alapján 100 korona pénzbüntetéssel, illetve megfelelő elzárással bünteti, panaszlott részéről a törvényes határidőben beadott felfolyamodás következtében felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest a másodfokú iparhatósági Ítéletet megváltoztatom s vádlottat az ellene emelt kihágás vádja és következményeinek terhe alól felmentem. így kellett határozni, minthogy panaszlott terhére rótt azon cselekmény, mely szerint az üzleti helyiségen kívül egy más ahhoz tartozó, de rendszerint más czélra szolgáló helyiség is üzleti czélokra (szeparénak) használtatott, az ipartörvénybe ütköző és annak alapján büntethető kihágási cselekményt nem képez. Az ipartörvénynek az alsófoku Ítéletekben hivatkozott 10. §-a ugyanis az engedélyhez kötött iparágak megkezdésére és gyakorlására, a 45. §. pedig az üzleti hely (műhely, bolt) bejelentésére vonatkozik és egyik törvényszakaszban sincs korlátozás arra nézve, hogy az iparos kávéházi üzletét miként és mily helyiségekben rendezze be. Ez irányban legfeljebb az ipartörvény 11. §-a alapján alakítandó szabály- rendeletben lehet közrendészeti szempontból indokolt korlátozásokat tenni. Kirándulás a Balatonra. Győr. augusztus 29. A győri vendéglős és kávés országos kongresszus alkalmából tervbevett balatoni kirándulás erősen foglalkoztatja városunk közönségét, mert ilyen megállapított programúm kirándulást Győrből még nem szerveztek. Különösen értékessé teszá a pro- grammot az, hogy két nap alatt az egész Balatonon végig vonul az egész társaság, a melynek marad ideje arra is, hogy a Déli Vasút vonalának felhasználásával a Balaton túlsó partját is beutazza. Ezúttal ismertetjük a balaton-füred-keszt- helyi hajózás látványosságait. A balatonfüredi állomásról kiindulva a magyar tengerre jobbról a csopaki, aszófői és távolabb nagyvázsonyi hegyek erdős hullámai, előttünk a tihanyi félsziget szaggatott szirtes partjával, melynek oldalában a régi remetelyukak setétednek, lábánál a kecskekörmöket tartalmazó homok- zátonyos partokkal. Tetején a benczés apátság kolostora és neves temploma, melynek faláról verődik vissza a hires tihanyi viszhang. Egy még kissé emelkedettebb helyen a tetőn valami kör alakú sáncz is látható, melyet a nép Attila várának nevez. Jobbról a somogyi homokos dombos partok, melyeken a látogatott fürdőtelepek és a müveit földek gyors egymásutánban váltakoznak és a falvak fehérlő tornyai emelkednek a magasba. Elkanyarodva a tihanyi fok mellett a bal oldalon, tovább kiséri a hajót a mocsarakkal és nádasokkal tarkított part, mig jobboldalon a bogárhátra szántott dombok között a szőlővel beültetett hegyek és erdős magaslatok tarkítják a képet, rajtuk mindenütt a villákkal és nyaralókkal. Egy egy völgynyiláson gyakran eltűnik, meg ismét elrejtőzik a kopár sziklákból álló gyulakeszi hegy, melynek tetején már messziről kivehetők Csobáncz várának festői romjai, ép igy bujkálnak a gulácsi és hegyesdi csúcsok is, melyek czukorsüveg alakjukkal és élesen kiemelkedő csúcsaikkal vonják magukra a figyelmet. A hegyesdin távcsővel szintén jól kivehetők a régi romok. Ezeket a hegycsoportokat a további kilátás elől a Badacsony és Szent György- hegy zárja el, melyeknek tipikus vulkánalakjáról azonnal felismeri a szemlélő az egész vidék karakteros bazaltterületét, mely a szőlőművelésre oly kitűnő talajt szolgáltatja. A somogyi parton eközben eldohog mellettünk néhányszor a vonat s előbukkanik százféle tarka nyaralójával Szántód, Bala- tonföldvár, Szárszó, Szemes, azután Lelle Boglár, végül szakadékos homokpartjával Fonyód, mind felkapott, kedves fürdőhe- helyek. A bogiári hegy is magára vonja figyelmünket, úgy áll előttünk, mint egy kialudt miniatűr tüzokádó, mely kedélyesen kacsingat át a zalai parton büszkén emelkedő lapjára, a Badacsonyra. A Badacsonyhoz közelebb érve, kibontakozik azon a kékség homályából a tetején levő óriási kereszt, mi közvetlenül a szirtharang fölött áll, a melyet a hatalmas, meredek bazaltoszlopok, bazaltzsákok alkotnak. A hegy oldalán mindenütt szőlő, villa és présház kápolnákkal és templomokkal, melyek között már messziről magára vonja a figyelmet Kisfaludy Sándor hajdani nyaralója rózsaszín falával és a parton álló Hableány, a vidék hires vendéglője. Alig kerüli még meg a hajó a Badacsonyt, már ismét a Szigliget tűnik elő gyönyörű romjaival, melynek két oldalán mocsaras, széles völgy nyúlik be Tapolcza és Sümeg felé. A meszesgyöröki nádas partokból, melyek felett dús bortermelő és erdőboritott hegycsoportok vonulnak végig, emelkedik ki a kicsiny, de kedves Szent Mihály-hegy tetején egy gyönyörű kápolnával. E közben már a keszthelyi balatonparti sétány hatalmas fái és a kikötő is elénk tárulnak, két remek fogadóval, melyek mögött a város emelkedik a templom és a fejedelmi Festetich-kastély fénylő tornyaival. («Gy. /C.») Rendelet az élelmiszerek festéséről. A belügyminiszter a törvényhatóságokhoz rendeletet intézett a festékeknek, élelmi, élvezeti, szükségleti szerek és tárgyak készítésére való használata, valamint festett élelmi és élvezeti szerek forgalomba hozatala tárgyában. A rendelet felsorolja azokat a festékanyagokat, melyekkel eladásra szánt élelmi s élvezeti szereket festeni tilos. Természetesen az ilyen festett élelmi Termelőhelyen fekvő borkészleteit melyek a helyszínen megtekinthetők és átvehetők ajánlja Szeifricz Antal utódai részvénytársaság bornagykereskedö I BUDAPEST, VI. kér., Andrássy.ut 4. szám.
