Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1905-09-05 / 17. szám

XXI-ik évfolyam. 17. szám. Budapest, 1905. szeptember 5.

(„PINCZÉREK LAPJA“)

A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK. KÁVÉSOK. PINCZÉREK S KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY.

„Az első magy. orsz. pinczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „Budapesti kávéházi segédek egylete“, a „Szatmár-Németi pinczér-egylet“, a „Székes- fejérvár pinczér-egylet“, a „Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a Győri pinczér-egylet“, a „Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“ az „Aradi pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a „Székes- fejérvári vendéglősök, kávésok és italmérők ipartársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és az Országos pinczér-egyesület budapesti központi mozgalmi bizottságának, A „Budapesti főpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet“, a „Győri vendéglősök, kávésok, italmérők ipartársulatá“-nak, a „Temesvári kávés és vendéglős ipartársulat“-nak a „Magyar szakácsok köre"

HIVATALOS KÖZLÖNYE.

Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án.

Előfizetési ár :

Egész évre ... 12 kor. II Félévre .... 6 kor. Háromnegyed évre 9 „ Évnegyedre . . 3 „

Laptulajdonos és felelős szerkesztő :

IHÁSZ GYÖRGY.

Szerkesztőség és kiadóhivatal :

VI!. kerület, Akáczfa-utcza 7-ik szám.

Kéziratok és előfizetések ide intézendők.

Készülődés a kongresszusra.

Győrről Írják, hogy ott már nagyban készülődnek a vendéglősök kongresszusára. A fogadtatás impozáns s e mellett lelkes is lesz, hiszen mióta megalakult országos szövetségünk, a vendéglősök először keresik föl a Dunántúlt, a melynek fejlett kultúrája méltó a tanulmányozásra. Győr valósággal szive a Dunántúlnak, ifjúi erővel lüktető szive, a melynek ipara és kereskedelme, valamint kulturális intézményei szinte versenyeznek fővárosunkéival.

Népe magyarságával, modern gondolkodásával és munkásságával ékessége a magyar fajnak, honfoglaló őseink második rajának, az avaroknak abból a véréből, a mely oly klasszikus, ép törzset hajtott a Duna és a Rába mentén.

A nép hagyománya ez s a néplélek sejtelme nem csal, valamiképpen meg- becsülhetlenül gazdag forrása a nemzeti érzületnek is, ha — mint e vidék ős lakossága — büszke is erre a hagyományra.

Az ország vendéglősei tehát oly városba mennek az idén, a hol nemzeti érzületük uj tápot nyer s nemzetünk, hazánk jövőjébe vetett hitük uj erősséget talál.

A mint tudjuk, a győri rendezőség — egyéb ünnepélyességek és szórakoztatások mellett — a Balatonra tervez kirándulást, egyrészt, hogy e bűbájos tájékkal feledhetlen gyönyörűséget szerezzen a kongresszus tagjainak, másrészt, hogy megismertesse velük a

balatoni borvidék fejedelmi borait. A győri rendezőség tehát dolgozik, készülődik, a mivel nagyban előmozdítja, fokozza a kongresszusban való részvétel kedvét.

Minden bizonynyal hálára érdemes munkát végez tehát. Előre is köszönet érte.

Köszönjük és kívánjuk, hogy idejekorán való munkálkodása hasonlóra serkentse az ország összes vendéglős köreit.

Fájdalom, ezeknek a tevékenységéről mit sem hallunk. Annál is inkább fájlalhatjuk, mert tétlenségüknek, az ini- cziativáktól való irtózásának s az in- vencziókban való szegénységnek nem lehet más következése, mint a mi eddig: vagyis, hogy a közgyűlés ismét hiányában lesz az aktuális tárgyaknak s igy uj eszmékkel, uj czélokkal nem fogja megtermékenyíteni a vendéglősök közéletét.

Ez pedig nagy baj. Éppen ezért az országos szövetség vezetőségének nem lehet előbbrevaló gondja, minthogy ezt orvosolja. Evégből a vezetőség most már késő, de jövőre külön körlevélben hívja fel összes ipartársulatainkat, hogy erre a kongreszszusra s ezután mindegyikre tegyenek részletes, statisztikai adatokkal ellátott jelentést iparunk ottani állapotáról.

Mutassák ki, hogy hány vendéglő keletkezett s hány szűnt meg és miképpen alakultak a fogyasztási viszonyok s ezekre minő közgazdasági és társadalmi okok voltak befolyással.

Jelentsék be, hogy iparunkra náluk minő hatósági intézkedések vannak;

ezekből miket tartanak hátrányosoknak s miképpen óhajtják és vélik ezeknek hasznos megváltoztatását?

Hívják föl az ipartársulatokat, hogy az országos közgyűlés tárgysorozatára nézve tegyenek javaslatokat, gondolkodjanak időszerű indítványokról és arról, hogy a közgyűlésen az ő kebelükből is legyenek hozzászólók.

Ha az országos vezetőség ezt megteszi, úgy eléri azt, hogy közgyűlésünk nem csupán a sablonos jelentések elál- mositó ledarálása lesz, hanem ipari életünk hü és termékenyitő megnyilatkozása, amely iránt a legnagyobb érdeklődés fog mutatkozni, megnyerve ügyünknek a társadalom érdeklődését és hatással lesz a kormány és törvény- hozás magatartására is.

Gondoskodnia kellene a vezetőségnek arról is, hogy a kongresszus egyszersmind a szakismeretek terjesztője is legyen.

Vegyen programmba egy-két felolvasást szaktárgyakról. Erre annyi anyagot kínál az idegen vendéglői élet a szakácsmüvészség, borgazdaság, a szállodai berendezések és rendek, az idegenforgalom, valamint a szakoktatás kérdései stb. Felolvasó is lesz bőven, ha az országos vezetőség a szaksajtó utján erre előre felhívja a szaktársakat, esetleg egy-egy közgazdasági irót is fölkérhet. Ez országos közgyűlésünknek kulturális értéket adna s a vendéglősök évről-évre tömegesebben látogatnák közgyűléseinket, illetőleg se- regestől lépnének be az országos szövetségbe.

Videant consules!

Telefon: 63—90.

FAND A ÁGOSTON HALÁSZMESTER

BUDAPEST (Központi Vásárcsarnok)

Első budapesti mindennemű élő és jegelt halak nagy raktára.

Szállít a legmagasabb királyi udvar, valamint József Ágost föherczeg Ö fensége udvara számára. — Budapest székesfőváros összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója.