Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1905-08-05 / 15. szám
Vendéglősök Lapja 1905. augusztus 5. AKPesTHiriap°Tulius 16-áról keltezett számában „Budapest kávéházi varos czim- * pi czikket közölt. Erre vonatkozolag »•5TÄÄ SmS,ahogya alig Volt 50 kávéba, és érdé; kesség kedvéért megkísérlem ezeket elő sorolni: „ „ ,, A Belvárosban: Angol-Kiralyne, Bartl. Vadászkürt Kishid-u. Hétválaszto, Aranykéz utcza. Fehér-Hajó, Schmidl Ferencz. Jaklits-Kávéház, suto-utcza ,es fehe^ utcza sarkán. Korona, Vaczi-utcza Torok Császár, Rózsa-tér. Fillinger-kavehaz, Se- bestyén-tér. Két Huszár, Szvoboda, ugyanott. “ Zrínyi, Mayer, Hatvam-utcza Két törökhöz, Kecskeméti-utcza. Pilvax Uri-u. Pöschl Kalap-utcza. Arany Sas, Ujvilag- utcza. Loher Kamosi-Kávéház. Lipótváros: Redut. Magyar Király, Ults. Mihalek, \ urm- udvar. Lloyd, Schopf. Európa Pets. István főherczeg, Emmerling. Ps?v^d'^av^a?’ a ielenlegi Continental-szállo. Tigris, Nador- utcza. Hubschman, a József-téren a hova később Kugler jött. Károly, Jozef-ter. Privorszky, Gizella-tér. Caffe France, Erzsébet-tér, a hol most Edeskuti van. Kauser, Deák Ferencz-tér, a hol Ment volt. Kávé-Csarnok, Steingasner. Singer-Kave- ház, Kern-Kávéház, Fő-ut, jelenleg Arany János-utcza. Kávé-forrás, Fürdő-utcza. Latié Venezzia, Nádor-utcza, Rebernik. Józseféi Ferenczváros: Mátyás-Király, Kordin Antal, Kerepesi-ut. Rainer, a hol most a Műegyetem van. Két pisztoly, Haszlinger. Vitvindisch, Széna-tér, jelenlegi Calvin-tér. Pischinger, Üllői-ut. Terézváros: Szarvas- Kávéház, Váczi-ut, London. Oroszlán, Severo, Váczi-ut. Páris-Város, Váczi-ut. Rehev, Váczi-ut. Orczi, Károly-körut. Szeged, Károly-körut. Herrein, Dohány-utcza. A Király-utczában: Laudon, Jó Pásztor, Caffe America, Vörös Lámpa, Murgats, Huszár, Benkert. Nem lesz érdektelen, ha lapodba ezen ma már kevés ember által összeállítható jegyzéket fölhasználod. Szívélyes üdvözlettel Walter Károly. Pinczérek pihenője. A „Budapesti Pinczér-Egylet“ szakszervezetünknek e legsikeresebben tevékenykedő alakulata, nagy következményű lépést tett. Az egyesület elnöksége kérelmet intézett a „Budapesti szállodások és vendéglősök ipartársulata“ elnökségéhez, a melyben felhívja a pinczérek szabad napja kérdésének megbeszélésére. A pinczér-egylet átirata hangjának nemességével, okos érvelésével igazán feltűnő. Reméljük, hogy nem is lesz hatástalan s a főnökök embersége megadja a pin- czéreknek az egészség és művelődés okából annyira szükséges pihenőt. A nagy fontosságú emlékirat egész terjedelmében itt következik: A Budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok Ipartársulatának tekintetes Elnökségéhez Budapesten. A budapesti pinczéregylet 1905 márczius 30-án tartott évi rendes közgyűlésén az ide másolatban csatolt jegyzőkönyvi kivonat tanúsága szerint a tisztelettel alólirt elnökséget utasította arra, hogy lépjen a tekintetes Elnökséggel érintkezésbe annak kieszközlése végett, hogy a pinczéreknek hetenkim 24 órai tehát egy napi munkaszünet adassék. Ezen utasításnak megfelelve van szerencsénk a tekintetes Elnökséghez azon tiszteletteljes kérelemmel fordulni, méltóz- tassék a fenti kérdés szóbeli megbeszélésére nekünk alkalmat adni, s azután mél- tóztassék a budapesti szállodások vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatának azon indítványt ajánlani elfogadásra, hogy minden szállodás, vendéglős és korcsmáros köteleztessék pinczéralkalmazottainak hetenként 24 órai munkaszünetet adni. Ezen kérelmünket a következőkkel van szerencsénk megindokolni Azon bámulatos fejlődés, melyet Budapesten az ipar minden ágában észlelünk, talán sehol nem oly nagy mértékben szembetűnő, mint a szállodás és vendéglős iparban, a melynek a nagy városnak évről- évre fokozódó igényeit mindig teljes mértékben kellvén kielégítenie, a legutolsó harmincz év alatt a szó legteljesebb értelmében nyugateurópai színvonalra emelkedett. A szakadatlan munka, mely egész napon át fogva tartja a közönséget, az idegenek beözönlése, a mulatóhelyeknek a késő éjjeli órákban való záródása, mind egy-egy indító oka annak, hogy a vendéglők záróórája mindjobban kitolódik a késő éjjelre, de az ez által előidézett nagy munkahalmaz s a nagy forgalom miatt viszont a munka már a kora reggeli órákban kezdetét veszi. Csak erre a körülményre — Budapest nappali nagy forgalmára s éjjeli életére — rámutatnunk is elég ahhoz, hogy föltüntessük azt a nagy külömbséget, mely a mai kor s a múltnak a munka iránti követelményei közt fennáll s kétségtelen, hogy a megtöbbszöröződött munka az időnek másnemű beosztását kívánja meg, mint a hogy az annak előtte beosztva volt. A társadalom egy-egy rétege időnkint elviselhetetlennek érzi a rásulyosodó terheket s olyankor megmozdul, könnyíteni óhajtván magán. A fölötte álló körökhöz fordul, kérve őket, segítsenek nyomasztó terhein. A budapesti pinczérség is igy van. Azt a szakadatlan munkát, mely vállára nehezedik, nem bírja tovább s munkaadóihoz egy kis teher könnyebbitésért folyamodik. A magyar társadalom legsorvasztóbb betegsége, a tüdővész, sorainkból veszi a legtöbb áldozatát, mint a kik e szörnyű betegségnek életmódunkkal a legtöbb alkalmat adunk a kifejlődésre. (Vége köv) Társas-reggelik. A „Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata“ minden pénteken társas reggelit tart. A legközelebbi reggeliket a következő helyeken tartják: Augusztus 11-ikén Dökker Ferencz vendéglőjében, VI. kér., Váczi-körut, „London- szálloda. Augusztus 18-án Deutsch Pálnál Dohányutcza 56. Augusztus 25-én Ebner Ferencz vendéglőjében, VI. kér., Aréna-ut 106. sz. „Kémény- seprő“-vendéglő. KIRSCH ¥----------------------------------------------------------------------J A N n S sajt" vaí* és szalámi kereskedő, BUDAPEST, VII. kerület, w ^ Kiraly-utcza 53. sz., fiók: Üllői-ut 57. sz. TELEFON 29—09. Különfélék. Diszkiadás. Lapunk a győri kongresszus alkalmából szeptember 10-ikén diszkiadásban fog megjelenni s ingyen küldetik szét az ország összes vendéglőseinek és kávésainak. Ajánlás. Olvasóink figyelmébe melegen ajánlhatjuk a „Magyar Szénsavipar-Társa- ság“ elsőrendű száraz, folyékony szénsavát, melyet 10, 15 és 20 kilogrammos tartályokban jutányosán szállít a gyár. A Baldóczi viz. Hazai ásványvizeink egyik legjobbja, a Baldóczi „Deák-forrás“ egyre jobban hódit, mióta dr. Szántó Miksa kitűnő kezelésébe került. A legmodernebb gépekkel fölszerelt forrás most kristály-tiszta állapotban, gyógyhatású tartalmának minden vesztesége nélkül kerül forgalomba. Uj szállodák. Wertheimer Sándor Husz- ton „Pannónia“ czimmel modern berendezésű, szép szállodát nyitott, Kolozsvárott pedig Mannás József „Vesselényi-szállodát“ alapított, a mely elegancziájával méltó Erdély fővárosához. Régi, jó nevű szaktársaink vállalkozásához sok szerencsét kívánunk! Fürdő-mizéria. Biteszer József, kitűnő kartársunk, a ki Marilla völgyre szerződött főpinczérnek, kénytelen volt állomását ott hagyni az ottani sanyarú, czivilizálatlan viszonyok miatt. Ez Bitenzernek tetemes kárt okozott, miért is figyelmeztetjük a szaktársakat, hogy Marillavölgytől óvakodjanak. Kitűnő bor. Tóth Zsigmond földbirtokosnak Kunszentmiklóson oly kitűnő minőségű borai vannak, hogy a legszélesebb körökben talál minőségre. A bor, melynek literje Budapesten 80 krajczárért is volna adható, 18 krajczárért kapható a jeles termelőnél. Eladó pálinka. Máté Ferencz urnái Kőrösön kitűnő minőségű törköly és szilvó- rium kapható jutányos áron. A magyar ész diadala. A magyarság nemcsak fegyverével, vitézségével szolgálta az emberiséget, hanem a czivilizáczió munkájában is derekasan vett részt. Ebbéli érdemeinket és sikereinket azonban a német gyűlölet szereti elhallgatni. így csak kevesen tudják, hogy a villamos távitót Oaál, a telefont Puskás az Írógépet Kempe- len találta ki. Most Zürichben szobrot emeltek Heinlein Péternek, mint az óra föltalálójának. Azonban alaposan megrontotta a németek ünnepét, a ki egy 400 esztendős órát mutatott be, a melyet Magyar Egyed Budán készített olyan időben, a mikor Heinlein Péter még csak hátul hordhatta a zsebkendőjét. Ez a fölfedezés nagy port vert föl s most tudósok és újságírók vitatkoznak ama probléma körül, hogy most immár kié igazán a zsebóra feltalálásának a dicsősége: Heinlein Pé- teré-e, vagy Magyar Egyedé, vagy egyiké sem? Tóth Béla egy Esti levélben erre az utóbbi álláspontra helyezkedik, egykori iró írását idézi annak bizonyságául, hogy a tizenhatodik század vége felé Olaszországban még nem ismerték az úgynevezett „nürnbergi tojást,“ de ismertek egyébfor- máju, nyakba akaszható órákat, a melyeket Olaszországban a németségtől függetlenü készítettek. A székesfőváros borai. A tanács elhatározta, hogy szeptember hónapig, a mikor a szabadkézből való eladás lép életbe, minden hét szerdáján árverést tart saját termésű boraiból Kőbányán az eddigi felLegjobb és legolcsóbb bevásárlási forrása a t. ez. vendéglős, szállodás és kávés urak részére.
