Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1905-07-05 / 13. szám
Vendéglősök Lapja csak a vendéglős-ipart s a bortermelést nyomorítják meg, de szűr alatt hasznainak a szeszgyárosoknak is, mert az urak is a pezsgő-adó miatt, takarékosságból ezentúl nem Törley és FranQois nedűit fogyasztják, hanem angolosan rumot isznak szoda- val Zwack és a többi rumcsinalok boldoS Igazán, ha Győr és Budapest spiritusz- terjesztési intézkedéseit tekintjük, be kell látnunk, hogy Magyarországon az allam talpköve nem a tiszta erkölcs,^ hanem^ a spiritusz. Ennek a védelme tehát polgár- erény, annál is inkább, mert a spiritusz növekvő fogyasztása nagyban megkönnyíti az államra a „Cunard line“ szubvencziojanak terheit. , , , .. A magyar faj megerositesenek ily eredeti munkálásán bámulva, hódolnunk kell a győriek igazságérzete előtt. Ugyanis, a mikor az urakat ilykeppen sújtotta a pezsgő-adóval, hogy a szegényeknek is legyen alkalmuk a törvényhatóság atyai gondosságát megemlegetni, hát egy füst alatt megadóztatták a vadhúst is. Logikus intézkedés; az elsőből következik. Tudniillik, a ki több spirituszt iszik, kevesebbet kíván enni; tehát a spiritusz előnyére drágítani kell a jó, a táplálóbb eledeleket, hogy a hazafiaknak mentői kevesebbet lehessen enniök. Semmi kétség, hogy ily providencziális intézkedésekkel gyorsabban végezünk a magyar nemzettel, mint azt jámbor Kolo- nics remélte és semmi kétség, hogy Győr példája sok követőre talál. Egyébhez is kell gratulálnunk a derék győrieknek, eminenter főispánjuk leleményességéhez. Ez a hatalmas ur ugyanis azt statuálta, hogy azok a bizottsági tagok, a kiket valamely kérdés közvetlenül érint, ehhez nem szólhatnak, szavazati jogukkal nem élhetnek. Szép kilátást nyújt ez a jövő parlamentarizmusának alakulásáról. A győri recept szerint ugyanis, ha ügyvédeket érdeklő kérdés kerül a fórumra, a csizmadiákat hallgatják meg s ha közoktatási kérdés forog majd a szőnyegen, kutyapeczéreket szónokoltatnak. Mielőtt azonban ez bekövetkeznék s a győri adók érvényesülnének, reméljük, hogy jóváhagyásuk megakadályozására erélyes lépéseket tesz az országos gazdasági egyesület, a vendéglősök és bortermelők országos szövetsége, valamint a kereskedelmi- és iparkamarák sem maradnak el tiltakozásukkal. Addig is azonban, hogy a közfigyelem mentői inkább fölkeltessék Győr városának bölcsesége iránt, szólaljanak föl hangosan, követelőleg a győri vendéglősök, a kiket a főispáni kegyelem megakadályozott képviselői jogaiknak gyakorlásában. Forduljanak tiltakozó emlékirattal a kormányhoz mind a káros adók, mind a főispáni önkényes intézkedés megsemmisítése végett. A hamisítok. Az E. U. hasábjain majd minden nap csoportosan olvashatók az elöljáróságok Ítéletei élelmi szerek hamisítóinak elmarasztalásáról. Vannak köztük piaczi árusok és kereskedők. Az Ítéletek nem súlyosak, de azért megdöbbentők. A hamisítás tárgya majd minden élelmi áru, de leginkább a tejfélék. Elgondolni is borzasztó, hogy hányán és mily enyhe következmények mellett űzhetik embertársaiknak megmérgezését. Ezt tűrnünk nem szabad. Kérjük, a mit annyiszor sürgettünk, az önnálló egészségügyi rendőrség szervezését a büntetések súlyosbítását. Addig is azonban, hogy a hamisítók megbelyegzese köztudomásúbbá váljék, az^ lteletek ko- zöltessenek a vendéglősök es kereskedők szaklapjaiban is a bűnösök terhere; mert ezek első sorban a vendéglősöket es kereskedőket károsítják. A borozás hanyatlása. Az utóbbi időben észrevehetőleg csökken a borivás, a minek oka leginkább a növekvő nyomor, a mely az olcsó spirituszpálinka élvezésére szorítja a munkásnépet. Másik oka a túlságosan megadóztatott bor drágasága, valamint az is, hogy drágán is csak kevés helyütt lehet igazi, jó bort kapni. Ezen a bajon segítenünk kell. Első sorban az állam szállítsa le a bor fogyasztási adóját és az italmérési illetéket, azután pedig a vendéglősök szövetkezés utján szabadítsák meg magukat az uzsoráskodó, borpancsoló kereskedőktől, hogy maguktól a termelőktől vásárolva, minden vendéglőben igazi és eleső bor legyen kapható. Hogy ez mielőbb bekövetkezzék — a mint annyiszor kimutattuk — nemzeti érdek, a magyar nép testi-lelki épségének a kérdése. Ezzel a kérdéssel utóbb ismételten foglalkozik a „Borászati Lapok“, a melybe Baraczkáról B. Z. a következő, helyes érvelésű czikkelyt irta: Mint a munkásnép alapos ismerője, állíthatom, hogy a borfogyasztás mostani csekély voltának tisztán az az oka, hegy mikorra a bor a munkás asztalára kerül, kétszer oly drágává és roszabbá lett, mint a termelő pinezéjében volt. Ezen úgy lehetne segíteni, ha miként Pozsonyban és más helyeken is meg van engedve: a termelők saját borukat kimérhetnék. Szokásban volt régebben, talán most is a pozsonyi szőlőmiveseknél az is, hogy Nyitra és Trencsénmegyéből munkásokat fogadtak az egész szőlőmunka-idényre, a kiknek ellátásukhoz hozzátartozik maponta 1 -IV2 liter bor. És daczára, hogy kora reggeltől késő estig ezek a munkások a nehéz köves talajban dolgoztak, őszszel mind jószinben és erőben távoztak. íme egy példa, hogy a pálinkán felnőtt tót nép mily könnyen és örömmel csap fel borivónak és ez a derék pozsonyiak érdeme volt. Meg kell győzni szőlőbirtokosainkat arról, hogy ha boraik egy részét tisztjeik s egyéb alkalmazottjaik, cselédeik, munkásaik részére fizetésükbe beszámítva kiadnák, a tiszteknek egész évre egyszerre, a cselédségnek pedig hetenként vagy havonként, a munkásoknak pedig napról-napra, úgy kellően értékesítenék boraik egy részét, az összes alkalmazottak jó kedvvel, jó erőben munkálkodnának és a mi a legfőbb, részeg embert ritkábban látnánk, megcsappannék a pálinkaivás s a korcsmárosok ezért még sem mennének tönkre, sőt ettől az időtől kezdenének tisztességesebb üzletet, mert a dupla kréta ritkábban fogna és a berúgott emberek zsarolása elmaradna. Valamelyik porosz állámférfinak szemére vetették egy időben, hogy nem borivó a német nemzet, hanem csak gyümölcscsel és ennek borával élnek. Erre azt felelte: igen, mert a mi népünk most a szellemi művelődés, a haladás útjait járja, ha majd szükség lesz bátorságra, erőre és kitartási a, mi is elő fogjuk venni a boros kancsot. KIRSCH JANOS sajt- vaj- és szalámi kereskedő BUDAPEST, VII. kerül Kiraly-utcza 53. sz., fiók : Üllöi-ut 57. sz. TELEFON 29 _I 1905. julius 5. Nálunk Magyarországban mindkét orvosság nagyon ránk férne; e miatt a bölcsek és öregek részére a gyümölcsösöket szaporítsuk, a fiataloknak pedig engedjük át a jó, tettekre serkentő bort. Ha Francziaország az ő olcsó borai mellett nem megy tönkre, úgy nálunk is ez utón haladva váljék a bor mindennapi élelmi czikké, mely erőt és vidámságot, sőt kitartást ad; akkor a termelő is jól jár, a vendéglős is gyarapszik, a nagyközönség sem rövidül meg. A korcsmái hitel. A korcsmái hitelezésről szóló törvényt abból az intenczióból alkották, hogy a népet az eladósodástól és az eliszákosodástól otlalmazzák. Az in- tenczió szép, de a törvény nem vált be; legfölebb csak a vendéglőiparnak okozott tetemes kárt és temérdek zaklatást. Helyeseljük tehát, hogy a korcsmárosok legutóbbi gyűlése kimondotta, hogy követeli a hitelezési törvény módosítását is. Helyeselnünk kell annál is inkább, mert az, a ki iszákosságból el akarja adósitani magát, csöppet sincs gátolva; mert vehet bárminő s bármennyi italt hitelbe az italárusító boltosoknál és a pálinkásoknál; minthogy ezek bármily összegig perelhetik adósaikat, nem úgy, mmt a vendéglős a ki ha 4 írtnál többet hitelez, követelését bírói utón nem érvényesítheti. Ebből pedig igazság szerint az következik, hogy vagy töröljék el a hitelezési törvényt, vagy terjesszék ki ez a boltosokra is, vagy — a mi jobb — vonják meg a boltosoktól az italárusitási jogot. Felhívás előfizetésre! Ezzel a számunkkal megkezdettük a folyó év harmadik negyedét. Borult ég alatt kell olvasóinkat üdvözölnünk ebből az alkalomból. Bajaink, sérelmeink nem apadtak, sőt újabb veszedelem fenyegeti iparunkat a pálinkásoknak törvényt kijátszó akcziója által. Ha nem akarjuk megérni iparunk pusztulását, sok ezer vendéglős-család tönkre- jutását, úgy tömörülnünk kel). Egy vendéglősnek sem szabad a közérdek harczából lelketlenül, gyáván és fukarul visszahúzódnia. Mindnyájunk erejére van szükség, hogy elhárítsuk magunkról a veszedelmet. Mindegyiknek éber figyelemmel kell kisérnie az események fejlődését; ezt pedig csak úgy tehetik meg, ha előfizetnek s gondosan olvassák a „Vendéglősök Lapjá“-1. Ez a lap híradója közügyeinknek, har- sonása küzdelmünknek. Pártokhoz nem tartozva, egyesektől és intézményektől függetlenül, egyedül iparunk fölvirágoztatására törekedve, önzetlenül és lelkesen hirdeti az igazat, odaadással védi minden egyes vendéglős jogait a mi lapunk, a mely immár XXI. év Legjobb és legolcsóbb bevásárlási forrása a t. ez. vendéglős, szállodás és kávés urak részére.
