Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1905-06-20 / 12. szám

8 Vendéglősök Lapja 1905. junius 20. Mi pedig most annál melegebb szeretettel fogunk tollat az örömteljes kettős nász megírására, mivel az egy igen kedvelt tekintélyes magyar vendéglős családban megy végbe, a czinkotai Sopronyi család­ban, ahol Sopronyi Lajos vendéglős szak­társunkat, a hires czinkotai nagyvendéglő tulajdonosát, a ki most saját házában bir virágzó vendéglő üzletet, érte a szerencse, hogy egyszerre két bájos lányát adhatja férjhez. Az egyik bájos úrhölgy Irma, akit Ádámffy V. Pál czinkotai kántortanitó, a másik Amália, akit Koncz Dezső vezet oltárhoz. A kettős esküvő junius 20-án megy végbe, tehát mire e sorok napvilágot látnak, két boldog ifjú párral több lesz a hazában, akiknek igaz magyar szívvel kívánunk a tartós boldogsághoz, gondtalan hosszú életet. A derék örömszülőknek is szívből gratulálunk. Lippert ünneplese. Lippert Lajos a múlt napokban érte meg 60-ik születésnapját. Ezt az alkalmat ragadták meg tisztelői, különösen a VII. kerületi jótékony-asztal­társaság tagjai, hogy a nemes férfiút nagy meglepetésben részesítsék. Dávid Sándor fiatal, tehetséges szobrászunkkal elkészít­tették Lippert mellszobrát, a mely művészi igazán ihletett alkotás. A szobrot lepel alatt állították föl s Kozár János szabó­mester pálmákkal s egyéb dísznövényekkel vette körül. A születésnapi estén volt az ünnepélyes leleplezés, a melynél az asztal- társaság elnöke mondott gondolatokban gazdag, az ünnepeltet magasztaló beszé­det, mely nemcsak Lippert Lajost és csa­ládját, hanem az összes jelenlevőket köny- nyekig meghatotta. Lippert megindultan válaszolt s 200 koronát ajándékozott a társaság emberbaráti czéljaira. Lippert La­jost ebből az alkalomból mi is szívből és örömmel üdvözöljük, mert mindennél na­gyobb büszkeségünk, ha egy-egy szaktár­sunkat azon a polezon látjuk, a hol őt az egész társadalom tisztelete övezi. Ad mul- tos annos! Az acetylen tökéletesítése. Ver gles Lajos derék fővárosi gyáros, a ki igen népszerű névvel bir az egész országban, pompás acetylen készülékkel tökéletesítette ennek a kitűnő világitószernek a használatát. A készüléket a m. kir. József műegyetem bi­zottsága is kitűnőnek találta s annak hasz­nálatát engedélyezte. E világítás olcsósága es rendkívüli előnyei folytán nagyon alkal­mas szállodák, vendéglők és kávéházak világítására, miért is melegen ajánljuk s telhívjuk olvasóink figyelmét lapunkban az erről közzétett hirdetésre. Elment a felesege után. Megdöbbentő szomorú gyászjelentést kapott szerkesz­tőségünk a napokban. Sanns Lipót, a budai alkotas-utezai vendéglő derék tulaj­donosa a ho 15-én délelőtt 53 éves korá- p Lery\^emcsak az a lesújtó szomorú IltP rfir n’i h°gy egy derék s méS elég k cí fn levo erőteljes szaktársunk dőlt M ismét a vendéglős sorból; de alig né­széreteth^v^K h?gy elhantoltuk forrón a ín t-kacról es.tarsat-A gyászbeszédet akkor I eo-vik +ofT-tl temet°f)en szerkesztőségünk lóJt a kfJt f-art"0tta az elhunyt hitves fö- fário klluno gazdasszony volt s akit f srrs, ssi Ä-r farkasréti temetőben, a hol együtt piLn , 1 nejével. Áldás és béke poraikra, kik ismét egymásra leltek a halálban. Borszéki gyógy-borvizet igyunk! A sok mindenféle külföldi vizeket sokkal jobban pártolja a magyar ember, mint a magáét. Régi hiba ez nálunk. Pedig aki kitűnő jó gyógyvizet akar inni, csak ki kell nyújtani a kezét érte. Itt van a hires borszéki viz, melyet a legmelegebben ajánlhatunk közön­ségünknek. A főraktár Budapesten van. Közelebbi czim lapunk hirdetési oldalán olvasható. Keszthely uj vonzóereje. A szép Balaton kedves városát, Keszthelyt az idegen láto­gatók még nagyobb elragadtatással emle­getik, mint eddig. Ennek oka Lukács János derék szaktársunk, a ki mint szabadkai főpinezér szerzett magának jó hirt, most pedig átvette a keszthelyi „Hungária“- szállodát, mint önálló vette át s oly nagy gonddal és szakértelemmel kezeli, hogy a nála járt fővárosi vendégek nem győznek róla elég dicsérettel szólani. Örvendünk sikerének s ajánljuk a Keszthelyre utazók figyelmébe ! A „Szabadság Harangja“. Ott, a hol a Kelenföld síkjára a Sashegy és a Gellért lankái borulnak s a Duna ölelgeti ezt az emlékezetes, viruló földdarabot, a Fehér- vári-ut mellett van kiváló szaktársunk, SchaffHauser Endre gyönyörűn berendezett vendéglője, a Budára ránduló intelligen- czia kedvelt találkozó helye. A Szabadság Harangja nemcsak ezégér, hanem valósá­gos, remekbe készült öntvény, a mely édes hangú kondulással köszönti a vendé­get, mintha csak a költő szavait tagolná: „Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem !“ — Szabadság, szerelem, a hogy a nóta mondja : borban terem. No, Schaffhauser borában teremhet is, mert abban igazán ott forr vérázta földünk bűve, lángja. Azért a ki a természet szépségében akar gyö­nyörködni, szűztiszta levegőn óhajt üdülni, jó bortól hevülni, magyaros étket kíván étkezni, tekintsen be Schaffhauser Endre vendéglőjébe, a „Szabadság Harangijához a Kábelgyár mellett. Vásár-statisztika. A földmivelésügyi m. kir. minisztérium nagy érdeklődéssel visel­tetik a borvásárok meghonosítása iránt s megbízta a Magyarországi Bortermelők és Borkereskedők Örszágos Szövetségét, hogy az általa Budafokon rendezett II. borvásár eredményéről részletes kimutatást szer- keszszen. Az országos szövetség ezen megbízatásnak megfelelve, a történt beje­lentések alapján a következő forgalmi ki­mutatást állította össze: Eladatott össze­sen 5722 hektoliter bor 216.666 korona értékben: Az eladott mennyiségből esik fehérborra 4171 hl., vörös borra 1230 hl., édes borra 100 hl., tokaji aszú 2 hl. és szamorodni borra 219 hl. A borvásár tény­leges eredménye még jóval nagyobb volt, mert sok az olyan eladó és vevő, a kik üzletkötéseik bejelentését megtagadták. Elhunyt zenész. Farkas András zenész e hó 16-ikán hosszas betegség után, fiatalon 33 éves korában elhunyt. A boldogultnak testvére volt Farkas Pali, az „Emke“-ká­véház zenekarának hires és kitűnő prí­mása. A boldogult zenészt, a ki maga is kitűnő zenei tehetség volt, számtalan zene­kar kisérte ki utolsó útjára, Márkus Péter czigányprimás vezetésével, adván meg elhunyt társuknak a szokásos megható zenés végtisztességet. A boldogultat a rákosi temetőben helyezték örök nyuga- galomra, a hol szerkesztőségünk részéről Gelsei Biró Zoltán hírlapíró tartott megható gyászbeszédet az elhunyt sírja fölött. Meg­ható volt, hogy az elhunytat, mint vőle­gényt tarolta le a rideg halál s nagy­számú rokonain kívül egy vigasztalhatlan szerető menyasszony is siratja. A Schnell-család gyásza. A köztisztelt Schnell-családot és benne Schnell József népszerű, derék vendéglős szaktársunkat súlyos csapás érte. E hó 10-ikén az Ur elszólitotta az élők sorából Héjj Imréné, született Schnell Teréz úrasszonyt. A bol­dogult úrasszony 52 éves volt és 23 évig élt boldog házasságban, vigasztalhatlan, bánatos férjével. Temetése e hó 12-én ment végbe a József-körut 43. számú gyászházból, nagy részvét mellett. Schnell József szaktársunk és Schnell Ferencz az elhunytban testvérüket, Schnell Józsefné, született Payer Teréz és Schnell Ferenczné, született Fonyód Mária, sógornőjüket gyá­szolják. Nagy és mély fájdalommal kell jelentenünk végül, hogy az elhunyt nemes- szivü úrasszonyban öt árva gyermek a forrón szerető édes anyát siratja. Elhunyt vendéglösné. Watzula János ven­déglős szaktársunkat, a népszerű, derék józsefvárosi polgárt súlyos csapás érte. Nejét Watzula Jánosné úrasszonyt e hó 15-én temették el a Baross-utcza 74. sz. gyászházból, igen nagy részvét mellett. Bánatos férje és négy éves kis lánykája siratja. A „Sanitas“ idénye. A meleg nyári napok alkalmából megint divatba jött a Sanitas- tagylalt, mely gyár talán mondanunk sem kell, a legjobb fagylaltot szolgáltatja Buda­pesten. A Sanitas-gyárt kitűnő produktu­mai tették hírnevessé és népszerűvé. A „Sanitas“ konzerv (mustár, málnaszörp, baraczkiz, paradicsom) is közismert s ezért vendéglőseink és kávésaink, valamint a nagyközönség figyelmébe bátran ajánljuk a „Sanitas“-t. Gyártelepe : Budapest, VII., Gizella-ut 51. szám alatt van. Telefonon is lehet vele érintkezni, telefon száma 62—10. Szálloda átvétel. Tatán a régi jó hírnevű „Griff “-szállodát Popp Miklóstól Simon János derék szaktársunk vette át. Ugyanott az „Otthon“ kávéházat Kiss Antal szak­társunk, volt pöstyéni vendéglős vette át. Üzleti hírek. Ujtátrafüreden a nagyszál­loda főpinezéri állását Kolb Gusztáv a „Royal“ szálló derék pinezére vette át Budapestről. — A kelenföldi „Fészek csárda“ főpinezéri állását Palkovits János jóhirnevü szaktársunk vette át. Vendéglő átvétel. Budapesten a Váczi- körut 82. sz. alatt levő Kelemen-féle ven­déglőt Mihályffy Sándor szaktársunk vette át, Kelemen József, pedig a Svábhegyen nyitott vendéglőt. Üdvözöljük ! A cognac történetéből. A lepárlás (destilla- czio) elvét már az ókorban is ismerték, de gyakorlati alkalmazást csak a középkorban nyert. Arab orvosok voltak az elsők, a kik még az 1000-ik év előtt borból borszeszt állítottak elő és mint gyógyszert használták. — Kasem, a hires arabs orvos, aki az 1040-ik év körül élt, említést tesz irataiban a lepárlásról, a mely azonban csak egyesek volt. Végre a XIV. században a montpelli- eri orvos, Villeneuve ismertette meg nyil­vánosan a lepárlást, a meiy azóta mindin­kább elterjed. A XIV. században az olasz kolostorokban borból szeszt állítottak elő, a melyet likőr gyártására használtak fel. — A legnagyobb elterjedésnek azonban Fran- cziaországban örvendett, a mely akkoriban a világ legnagyobb bortermelő országának hírében állt. — A XVI. században Charente kerületben sok kis borszeszégetőgyár kelet­kezett, a melyek csakis saját szőllőjüket használták fel. Ezen korban a borszesz mint általános* „gyógyszer“ volt hires, a mely az életet meghosszabbította. — Ezt bizonyítja az ean de vie és az acqua vitae

Next

/
Thumbnails
Contents