Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1905-06-20 / 12. szám

6 Vendéglősök Lapja 1905. junius 20. József főherczeg. A Habsburgok véréből származott első nádor fia, József Jőherczeg, a ki mind gon­dolkodására, mind hozzánk való vonzódá­sára igazán magyar királyi herczeg volt, hosszú szenvedés után befejezte áldásos életét. A legválságosabb időkben szűnt meg dobogni uralkodóházunk velünk érző, éret­tünk dobogó szive ; tehát mélységes meg­indulással borulunk le gyászos ravatalánál. Nemcsak magyar fajunk szeretetéből hul­latjuk érette könyeinket, hanem mint ipa­rosok is, a kiknek ő igaz barátja volt s mint az „Országos Iparegyesület“ védnöke nagyban elősegítette, hogy nálunk az ipari munka megbecsültessék. Az ő okos, nemesen gondolkodó szelle­mét ebben a tekintetben minden szónál jobban magasztalják az itt következő so­rok, a melyeket ő 1900-ban irt s imigy hangzanak: „A társadalom sok osztálya között van kettő, mely keze munkája után szerzi élel­mét és mindennapi szükségleteit magának és honfitársainak. Ezek a földmivesek, a kik a nyers terményt előteremtik és az iparosok, a kik ezen anyagot feldolgozzák. Mindketten, egymást támogatva, szolgál­tatják az országnak életforrásait és ez által előmozdítják a haza fölvirágzását“. A ki igy gondolkodott rólunk, a ki a világ előtt igy magasztalta föl a munkás­kezeket, ez a fejedelmi férfiú méltó arra, hogy áldassék halóporában is s a vendég­lősök megőrizzék emlékezetét, valamint ő is megdicsőitette életében a mi tisztes, nehéz munkánkat! Szakiskolánk, ünnepe. Budapesti szakiskolánk tizedik évzáró vizsgálatát tartotta s ezt ünnepélyesen meg is jubilálta Olück Frigyes arczképének le­leplezésével. Olücköt az iskola eléggé sohasem ünne­pelheti, mert ő nemcsak megteremtője volt a szakműveltség e hasznos intézményé­nek, hanem ennek bőkezű meczenása s éber és odaadó gondviselője. Glück minden szépnek és jónak lelkes pártfogója, de édes, beczézett gyermeke csak egy van s ez a mi szakiskolánk. Szerencséje ez az iskolának és szeren­cséje iparunknak; mert ha ő nem melen­geti ezt az intézményünket, hát aligha fejlődött volna, a hol ma áll s nem ter­jedt volna el az országban. Mi is tömjént gyújtunk hát Olück arcz- képe előtt ; köszönettel üdvözöljük az ér­demest, a ki, ime, megdicsőittetett a maga munkájában ! * Megkapok voltak a hálás szivek ömlen­gései Glück magasztalásában, a mely díszt és lendületet adott iskolánk tizedik vizs­gálatának ; de nem maradt mögötte maga a vizsgálat sem; a mely úgy elméleti, mint gyakorlati részében bizonyságot tett az oktatók igyekezetéről s a tanítványok szor­galmáról és jövő hivatásuk hő szerete- téről. Am, ezt csak hallomásból tudjuk ; mert az iskola igazgatója még mindig nem gyó­gyult ki a szaksajtó meghívásának iszo­nyából. Azt mondják, hogy ez analóg nya­valya a nyakszirtmerevedéssel: mindkettő gyógyithatlan . . . Vizet az öregnek! * Ezt is másoktól tudjuk. Sok szépet és szükségeset tanultak a növendékek, de egyről, a mi egy vendéglősnek mindennél szükségesebb: a borkezelésből mit sem tudnak. Pedig a bort distingválni — tudomány, a jó bort jónak megtartani még nagyobb tudomány. A mely vendéglős ehhez nem ért, az vagy a tőkéjét veszíti el, vagy a vendégei egészségét. Ilyen vendéglősöket ne neveljen a szak­iskola ! * Nagy szükség volna még a konyha, ille­tőleg az élelmi anyagok vegytanára s egy kis egészségtanra is, hogy a jövő vendég­lőse magát is óvhassa, vendégeit is véd­hesse ; mert a vendéglősiparnak sohasem szabad elveszítenie azt a szint, hogy nem csupán rideg kereskedelmi üzlet, hanem humánus vállalkozás is s a társadalmi élet, a czivilizáczió tényezője is. Szükség van tehát a tananyag okszerű kiterjesztésére nemcsak az elméleti, hanem a gyakorlati részben is. E végből szükségesnek tartanók egy értekezlet tartását, mely megállapítaná szakiskoláink egységes tantervét s pályá­zat kiírásával gondoskodnék a hiányzó tan­könyvek megírásáról. Ez maga után vonná a tanerők szaporí­tásának szükségét, de a nagyobb áldozat bőven visszatérülne az által, hogy az iskolák igazán jártas, szakképzett ifjakkal ajándékoznák meg iparunkat s a növendé­kek boldogulására'is erősebb biztosítékokat nyújtanának. Mert — hogy egyebet ne említsünk — oly ifjúnak, aki otthon van a pinczében; képzett a könyvvitelben és üzleti levelezés­ben, bizonyára nagyobb és jobban meg­fizetett munkaerő kínálkozik, mint az olyan­nak, a ki ezeknek híján van. A Kupa Gergöék példája. Kupa Gergő becsületes földműves ember valahol a Duna—Tisza közén. Van vagy öt hold földje, évtizedeken át vigan szán- togatta, mig utoljára el nem került a falu­jába egynéhány krajczáros újság és be nem férkőzött leikébe a szocziálista és egyéb tanokkal az urhatnámság vágya. Minek dolgozni, szántani, vetni verej­tékkel egész nap, mikor az ember köny- nyebben is megélhet? Kupa Gergő pénzzé teszi az öt hold földjét és feljön Pestre korcsmát nyitni. Nincs ennél könnyebb mesterség a vilá­gon! Fölteszi a sapkát, pipázik jókedvűen és magától repül be az ablakon az a jö­vedelem, amit szántással, vetéssel csak keservesen birt otthon megkeresni. Az asszony összekotyvasztja a konyhát, az „ember“ az italt és Kupa Gergő bür- gözdi parasztból virradóra kelve pesti korcsmáros lesz. Ezzel felel Kupa Gergő azokra a lan­kadatlan és kettőzött erővel folytatott törekvésekre, amelylyel a -magyar vendég­lős ipar szakképzett, rendezett testületté akar lenni. A szabad ipar szertelen szabadosságá­nak védelme alatt jön Kupa Gergő minden képzettség, minden szaktudás nélkül, ron­tani a vendéglős ipar tekintélyét, csinálni a nagy konkurrencziát s jóformán lehetet­lenné tenni minden üdvös tervet és esz­mét, melynek szakképzett, szervezett ven- deglős-iparosság teremtése a czélja. Azt hiszem, mindnyájan érezzük magyar vendéglősök, hogy a sok közt a Kupa Gergők szertelen gomba-módra való föl- szaporodása a mai pangó üzleti viszonyok és mostoha körülményeink főokozói. Mert mi hiába teremtünk szaksajtót, szak­iskolákat, szakintézményeket, ha mindezek Fontos vendéglősöknek! Borszürő! ujbor aljbor, palaczkbor" és betegbor leggyorsab­ban, legtisztábban szűr­hető a szabadalmazott „MALOVICH”-féle borszürővel, mely leg­könnyebben kezelhető. Kapható minden nagyságban. Ára darabonként 16 koronától feljebb. Kimerítő árjegyzék ingyen és bérmentve. SCHOTTOLA ERNŐ BUDAPEST, VI., Andrássy-ut 2. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents