Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1905-06-05 / 11. szám

XXI-ik évfolyam.

11. szám.

Budapest, 1905. junius 5.

A HAZAI SZÁLLODÁSOK. VENDÉGLŐSÖK. KÁVÉSOK. PINCZÉREK S KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY.

„Az első magy. orsz. pinczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „Budapesti kávéházi segédek egylete“, a „Szatmár-Németi pinczér-egylet“, a „Székes- t’ejérvár pinczér-egylet“, a „Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a Győri pinczér-egylet“, a „Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“ az „Aradi pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületé“-nek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a „Székes- fejérvari vendéglősök, kávésok és italmérők ipartársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és az Országos pínczér-egyesület budapesti központi mozgalmi bizottságának, A „Budapesti főpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet“, a „Győri vendéglősök^ kávésok, italmérők ipartársulatá“-nak, a „Temesvári kávés és vendéglős ipartársulat“-nak a „Magyar szakácsok köre"

HIVATALOS KÖZLÖNYE.

Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án.

Előfizetési ár :

Egész evre ... 12 kor. Félévre . . . . 6 kor.

Háromnegyed évre 9 „ , Évnegyedre . . 3 „

Laptulajdonos és felelős szerkesztő :

IHÁSZ GYÖRGY.

Szerkesztőség és kiadóhivatal :

VII. kerület, Akáczfa-utcza 7-ik szám.

Kéziratok és előfizetések ide intézendők.

A tisztességtelen verseny.

Az emberiség haladásának, az ipar fejlődésének és a kedvező áralakulásnak egyik leghatalmasabb s nél- külözhetlen tényezője a verseny. Ebből az okból emelte a múlt század a szabad ipar elvét.

Ámde a versenyzésben is fordulhatnak elő visszaélések, amikor aztán több kárát valljuk, mint hasznát. Kívánatos tehát, hogy a versenyzés bizonyos erkölcsi korlátok és törvényszabta föltételek mellett történjék.

Különösen kívánatos ez a mi szakmánkban, a hol a kontárok lelketlen üzérkedése amily nagy anyagi veszteséget okoz, annyi szégyent is hoz iparunk nevére.

Örvendetes, hogy az ipartörvény revíziójának tervezete kiterjeszkedik a tisztességtelen verseny megakadályozására is.

Hogy az uj törvényben ez mentői kielégítőbben legyen megoldva, szükséges, hogy a tisztességtelen verseny kérdésével az iparosok mentői sűrűbben és behatóbban foglalkozzanak, figyelemmel kisérve a külföld törekvéseit és intézkedéseit is.

Minthogy a zürichi államtanács szintén most foglalkozik a tisztességtelen verseny megakadályozásának kérdésével, fölöttébb érdekes ránk erre vonatkozó törvényjavaslata.

A zürichi törvénytervezet igy hangzik:

1. A tisztességtelen verseny kihágását követi el:

a) aki azon szándékkal, hrgy rendkívüli jutányos ajánlatnak látszatát keltse, az áru származására és beszerzésére, előállítási módjára, különösen sajátságaira és értékére nézve, valamint a készlet mennyiségére, értékére, árszabására, a beszerzés módjára nézve, vagy szerzett kitüntetésekre való hivatkozással tudatosan valótlant, vagy megtévesztésre alkalmas adatokat, vagy hirdetéseket tesz közzé;

b) aki a versenyben jobb tudomása ellenére valakinek kereseti üzletéről, áruiról vagy ipari képességéről, az üzletiulajdonosról, vagy üzletvezetőjéről valótlan állításokat mond, vagy terjeszt, a melyek alkalmasak arra, hogy az üzlet forgalmának, vagy hitelének ártsanak, vagy, hogy rendelőit elriaszszák;

c) a ki áruit nem adja el a vevőnek a hirdetett árért, vagy vonakodik azt a vevőnek átengedni;

d) a ki versengésből, vagy azon szándékkal, hogy valamely üzlettulajdonosnak kárt okozzon, alkalmazottaival, munkásaival, vagy tanulóival, oly czélból érintkezik, hogy valami módon, akár ajándékozás, akár Ígéretek, akár rábeszélés, vagy álnok hallgatódzás utján üzleti vagy forgalmi titkokat kicsaljon;

e) a ki valamely üzlet alkalmazottait, munkásait, vagy tanulóit megajándékozza, hogy versenytársaival szemben előnyre tegyen szert;

f) a ki az u. n. szelvényeljárással (hólabdamódszer) árukat ád el, vagy adat el.

2. A tisztességtelen verseny előmozdításában vétkes az is, a ki, mint valamely üzlet alkalmazottja, hívatlan személyeknek üzleti titkokat árul el.

3. A detail-eladásnál az árak csakis az országban érvényes pénzértékben fejezhetők ki és csakis a teljesen törvényes vonatkozó méretekre vonatkozhatnak.

4. Az elkövetett kihágások, bűncselekmények büntetése feljelentés utján hozható a hatóság tudomására. A feljelentést bárki megteheti, a ki a feljelentettel hasonló áruczikkekkel foglalkozik, valamint oly egyéb jogi személyek és szövetkezetek is, a kiknek a feljelentett cselekményeiből káruk származhatik.

5. A kihágások, vagy büntettek rendesen pénzbeli büntetéssel sujtat- nak és 20.000 frankig terjedhető pénzbírsággal sújthatok. Ismétlések esetén hat hónapig terjedhető fogság is mérhető a vádlottra, sőt még arra is ítélhető, hogy az Ítéletet hírlapokban tegye közzé.

6. Ezen törvény 1905. évi január 1-én lép életbe.

Maga a törvény rövid, végrehajtásában távolról sem oly szigorú, mint a német törvény, és magában foglalja a tisztességtelen verseny csaknem összes esélyeit és ösmérveit.

A mi szakmánkban, fájdalom, gyakori az 1. szakasz a) pontja, vagyis az, hogy némely vendéglős nem létező árut hirdet olcsó áron.

Még gyakoribb a b) pontban való gyalázatos visszaélés, vagyis az, hogy

Telefon : 63—90.

FANDA ÁGOSTON halIszmester

BUDAPEST (Központi Vásárcsarnok)

Első budapesti mindennemű élő és jegelt halak nagy raktára.

Szállít a legmagasabb királyi udvar, valamint József Ágost föherczeg Ö fensége udvara számára. — Budapest székesfőváros összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója.