Vendéglősök Lapja, 1903 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1903-04-20 / 8. szám
XlX-ik évfolyam. 8. szám,Budapest, 1903, április 20-án, VENDÉGLŐSÖK LAPJA („PIMCZÉFtEK LAPJA“) A bazai szállodások, vendéglősök, kávások, pioczárek ás kávéházi segédek érdekeit felkaroló szakközlöny. Az első magyar orsz. pinczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „budapesti kávéházi segédek egylete“, a„Szatruár-Németi pinczér-egylet“ a „Székesfejérvár pinczér-egylet“, a „Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a »Győri pinczér-egylet*, a »Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársula“, az »Arad pinczér-egylet“-nek, a »Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az »Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az »Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok partársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a „Székesfejérvári vendéglősök; kávésok és italmérők ipartársuiatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és az országos pinczér-egyesület budapesti központi mozgalmi bizottságának, A »Budapesti főpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet, a »Győri vendéglősök, kávésok, italmérök ipartársulatá“-nakt a „Temesvári kávés és vendéglős ipartársulat“-nak PT HIVATALOS KÖZLÖNYE. -«I Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár; . . . 6 korEgész évre 12 kor. I Félévre Háromnegyed évre 9 Évnegyedre Laptulajdonos és felelős szerkesztő; IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal; VII. kerület, Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. A pálinka. A pálinka ivás egyre terjed s e miatt a nép testi, lelki romlása mind ijesztőbb mérveket ölt. A moralisták siránkoznak s borzalmas képet nyújtanak a veszedelemről. Mértékletességre intő prédiká- cziók hallhatók a templomok szószékeiről s épületes olvasmányok jelennek meg az újságokban és a ponyván. Az üdv hadserege is kibontotta zászlaját, a közoktatás minisztere pedig a tanitók lelkére köti. hogy a gyermekekben a legnagyobb buzgó- sággal gerjesszék a pálinka-iszonyt. Mindez jó, mindez szép; csak az a baj, hogy hatása nem mutatkozik. A pálinkát tovább isszák a tanitók és a gyermekek, az urak és a parasztok. Csupán a néppárt ért el valami eredményt a felvidéken, hol a népben föl- ujitott antiszemitizmus folytán egy kevéssé csökkent a szesze fogyasztás. Szaporodnak a szeszfőzdék és a butikok. Mindennek pedig az az oka, hogy a linánczminiszter mást kiván, mint a kultusz- miniszter. Ez vizet prédikál, mig amaz spirituszt önt a nép poharába. Igen. mert az állam kénytelen azt az elvet vallani, hogy a haszon mindenelőtt. A jó erkölcsöket óhajtja ugyan, de azokért nem hoz áldozatokat; mert a mai államélet hadviselés — a legirtóbb czél- zattal. Az ágyuk előbb a nép erkölcsét pusztitják s a mikor ezt befejezik, akkor kezdik meg a testek mészárlását. Hogy igy van,- el nem tagadható, szomorú valóság: A fegyveres béke tervszerű bevezetése a háborúnak, amolyan előhadjárat, a mely még nem dolgozik a halál kaszájával, hanem az anyagi és erkölcsi romlás mérgével. Igaz, hogy ez csak kényszerszerepe az államnak, de mégis szerepe. Legjobban bizonyítja ezt az, hogy működését csaknem kizárólag a fiskális szempontok irányítják. A kincstár érdeke követeli, hogy a szeszadó jövedelme növekedjék, ezért aztán a szeszfogyasztást az állam mindenképpen megkönnyíteni iparkodik. Rezső Jliliály és neje. (Szövege a 4-ih oldalon.) Minden skrupulus nélkül osztogatják az italmérési engedélyeket. Pálinka kapható kereskedésben, némely tőzsdében, sőt a gyógyszer- tárakban is s a mellett derüre-bo- rura engedélyezik a butikokat, a melyek minden lehető kedvezményben részesülnek. Árusíthatnak ételt, gond nélkül mérhetnek romlott sört és műbőrt; büntetlenül szedhetnek az ivóktól zálogot; holtra itathatják őket, bánto- dásuk nem esik. Fényes utcza vagy templom közele mindegy, butik mindenütt nyílhat. A borhamisítást, bőrgyártást tiltja és szigorun bünteti a törvény, a pálinka készítésre ellenben ügyet sem vet egészségi tekintetekből. Pedig borzasztó, valósággal ördögi pancsolás folyik a butikokban s az úgynevezett Pálinka-, likőr-, rum- és cognac-gyárakban. Sacharin,glycerin, vitriol,bürök, fukszin s még egy sor tőlük tudott méreg, ezektől válik a vízzel elegyített spiritusz a szegények italává. Bizony-bizony, szabadalmazott gyilkolás ez, amely szégyene a modern társadalomnak Ma még csak szégyene, de nemsokára veszte is lehet. Éppen ezért örömmel tölthet el minden emberbarátot aza hir,hogy a kormány behatóan foglalkozik a pálinka- készítés szabályozásával. Dicsőségére válik ez kormányunknak s kívánatos, hogy az
