Vendéglősök Lapja, 1903 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1903-12-20 / 24. szám

4 Ez idő szerint már ő maga nyugalomba , vonult, de szelleme mozgatja üzletét; mert a borkereskedésben utóda, Rumpa bándor, öt tekinti mesteréül és mintaképéül; valamint egész rokonsága is az ő nyomdokain halad. így Maloschik Ferencz és István, Leyrer Ignáczné, Seebald Józseíné, özvegy Schárhánné s ennek fia, Ferencz, Leheti Józsefné, Stowasserné, Leyrer Károly, Kralik Nándor, a ki szintén közel áll hoz­zánk, mint az Első m. részvény-serfőzde pénztárosa. Megannyi név iparunk kiválói között ragyog s így Maloschik Antal büszke lehet, hogy őt ilyen család fejéül tisztelik. Munkás életét méltán koronázta siker, a melyet igaz boldogság tesz ragyogóvá, mit hű nejének, Katzer Emíliának, ezzel a női erényekkel ékes úrnőnek köszönhet. KÜLÖNFÉLÉK. Hock Janos a pinczérek kö­zölt. Szép ünnepély színhelye lesz a „Bu­dapesti Pinczéregylet“ e hó 21-én, délután 4 órakor. Ez a derék egyesület mostani vezetőségének buzgólkodása folytán egyre pezsgőbb élettel örvendezteti meg a pinczé- rek barátait. Az említett napon is fényes felruházási ünnepélyt rendez, a melyet való­ságos társadalmi eseménynyé fog tenni az, hogy az ünnepi beszéd megtartására Mitt- rovácz Adolf elnöknek és Kolb Gusztáv körgazdának sikerült Hock János képvi­selőt, ezt a mély szellemű, ragyogó irályu szónokot megnyerni. Felhívjuk szaktársaink figyelmét a jótékonyság e szép ünnepére, a melynek a programmját az elnökség a kö­vetkezőképpen állapította meg: 1. A felru­házott gyermekek felvonulása. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Mittrovátz Adolf elnök. 3. Ünnepi beszéd. Tartja Ngs és ftdő Höck János székesfővárosi plébános, országgyűlési képviselő. 4. A felruházott gyermekek kö- szönet-nyilvánitása. 5. Karácsonyi ajándékok kiosztása. Halálozások. Özvegy Wohlfarth Vilmosáé, született Grimm Lujza, ismert szaktársunk, december 11-én elhunyt Buda­pesten. Temetése vasárnap délután volt a Király-utcza 77. szám alatt levő gyászház­ból. — Tremkó Ferencz székesfehérvári vendéglős elhunyt deczcmber 5-én. Halálát özvegye ésjnégy árvája gyászolja. — Briber István vendéglős meghalt Nagy-Kanizsán. Béke hamvaikra! Kidőlt Blare/,os. A pinezérmozga- loinnak egy buzgó, lelkes harezosa dőlt ki az élők sorából. Braun Sándor ifjan, 28 éves korában, elhunyt, gyászban, nyomorúságban hagyva fiatal özvegyét és árváját. Braun Sándor utolsó leheletéig önzetlenül és oda- adón harczolt a pinezérek jobbléteért, külö­nösen az ügynöki intézmény ellen küzdve uagy engesztelhetetlenséggel. Nem lohadó tettvágy sarkalta: tett, izgatott, hogy kar­társait összetartó és czéltndatos munkásságra biija Háromszor tett kísérletet szakegylet alapítására s kevéssel halála előtt toborzottá össze a kávéfőzők egyesületét. Eszméivel néha talán túlzásokba tévedt, modora talán nem mindig volt elfogadható, de azt ellensé­gei sem vitathatják el tőle, hogy ideális lélek és önzetlenség vezette. Hogy törekvéseinek propagandát csinálhasson, több Ízben indított szaklapot, de az álmodott hatás nélhül s io-y e sokra hivatott férfiú örökös felbuzdulások és csalódások között emésztette föl nemes életet. Megérdemli, hogy a magyar pinezé­rek kegyeletesen őrizzék meg emlékezetét. Béke hamvaira ! A mi üiinepüuk. Nincs a kalen­dáriumban, nem is készültünk a megünnep­lésére. mégis kénytelenek vagyunk megem­lékezni szerkesztőnk, Ihász György 46-ik születésnapjáról, deczember 16-áról. Hogy Vendéglősök Lapja a mi kis családunk házi öröméről a nyilvá­nosság előtt is be kell számolnunk, szer­kesztőnk tisztelőinek köszönhetjük, a kik ezen a napon elhalmozták levélben és távi- ! ratban, sőt személyesen is szerencsekivána- taikkal s mindezt még azzal is tetézték, hogy Deutsch Pál Akáczfa-utczai vendég­lőjében barátai és tisztelői lakomára gyűltek össze. A társaság érzelmeit Hollefreund Ármin, majd Niki Ignácz tolmácsolta, mire Ihász György meghatottan válaszolt. A la­koma alatt érkezett Melis János szarvasi főgymnáziumi tanár express küldött üdvöz­lete, a melyből közöljük azt a versezetet melyet, M&róthi János hírlapíró nagy hatás­sal olvasott fel : Levél Ihász Györgyhöz. Négy és fél kereszttel vivtad a bősz csatát! Ezernyi veszélyét viharoZta reád; Ezernyi veszélyben, mint viharban kőszál, Álltái rendületlen hármas szent oltárnál. Nemzet, ipar. vallás! Lelked, szived bírja, Ezek hő szerelme vérző sebed írja; Ezekért áldoztad minden boldogságod, Ezekért szárnyal fel minden imádságod. Nemzet, ipar, vallás ! Puszta kenyér soknál! Csak a hasznát nézi, ha mellettük megáll; De a te lelkednek mind megannyi szentség. Tudja ezt a világ, tudja jóságos ég! Négy és fél kereszttel csak jó Istent félted, Kincs, nőd, gyermeked nem harczola érted. Vihartépte zászlód uj viharra lobog, Ha győztek ellenid, nem lettek boldogok. Hármas szent oltárnál maradj jámbor hittel; Megsegít, meg is áld a jó Isten, hidd el. Szúró töviseid mind rózsákká válnak, így rendelte az ég legjobb angyalának. Ezek után szerkesztőnk nevében hálás köszönetét mondunk mindazoknak, a kik őt születésnapja alkalmával jókívánságaikkal megtisztelték, különösen a „Budapesti Pin­czéregylet“-nek, a mely Kolb Gusztáv kör­gazdát küldötte ki, hogy a pinezérkar üdvöz­letének kifejezője legyen. Éljen a haza ! Kecskeméti kórház. Bodó Pál I VIII. Népszínház utcza 21. szám alatt (a Konti-utcza sarkán) csinosan berendezett vendéglőt nyitott a „Fehér kecskéhez“, a hol hamisítatlan,kitűnő borokat mér saját pinczéjéből s emellett kis üstön főtt kecske­méti törköly-és baraczk-pálinka, perzselt- szalonna, száraz kolbász kapható s mindezt fűszerezi a gazdának és háziasszonynak magyaros vendégszeretete. Ajánljuk olvasóink figyelmébe. Veiidéglö-nj itás. Szimon János érdemes szaktársunk átvette a Váczi-körut 53. szám alatt levő Szabó-féle vendéglőt. Szimon barátunk kitűnő magyar konyháról, tiszta, jó italokról gondoskodott, miről a megnyitás alkalmából örömmel győződött meg a nagyszámú vendégsereg, lelkesen éltetve az uj gazdát, szerencsét kívánva vállalkozásához. Körözött borkereskedő. Ungár Lipót 63 éves borkereskedő kismartonhegyi lakásáról megszökött a rászabott fogságbün­tetés elől. Körözik. A hazai sör térlöglalása. Az a tűrhetetlen állapot, a mely egyrészt buda­pesti sörgyáraink kartelje, másrészt vendég­lőseink egy csoportjának elhamarkodottsága által állott elő s a külföldi sörök beözön- lését idézte elő, immár kezd szanálódni, a mennyiben bekövetkezett az. a mit mi sür­gettünk és ajánlottunk, azaz vidéki sörgyá­raink kezdenek Budapesten telepeket állitani. így örömmel értesülünk, hogy hazánk egyik legnagyobb és legkitűnőbb serfőzdéje, a temesvári „Gyártelep serfőző részvény- társaság“ Budapesten VII. Peterdy-utcza 13. szám alatt főlerakatot létesit, a mely 1 1904. évi januar elsejével kezdi meg üze- ■ inét Páris Vilmos szakavatott vezetése alatt. 1903. deczember 20. Temesvári kongresszusunk alkalmából elragad­tatással szemléltük a gyártelep-serfőző minta­szerű berendezését, hatalmas üzemét s öröm­mel győződtünk meg, hogy söre a v lág leg­kitűnőbb termékei közétartozik; ennélfogva meg vagyunk győződve, hogy a kitűnő temes­vári sör csakhamar nagy tért hódit a fővá­rosban, kiszorítva a külföld selejtes gyárt­mányait. Ezt annál is inkább remélhetjük, mert budapesti képviselete oly szerencsés és érdemes kezekbe került, mint Páris Vilmosé, a ki működésével iparunk terén sok hasznos szolgálattal tette m igát érde­messé. Ezzel az alkalommal is ajánljuk őt szaktársaink támogatásába, hogy a jó temes­vári sört mentői több helyen élvezhessük. Adománya budapesti pinezér- <*gyletnek. Mező István, a sarajevói „Eu­rópa szálló“ főpinezére 50 koronát küldött lapunk szerkesztőjének, hogy azt juttassa a budapesti pinczéregylet javára. A derék ada­kozó levelében elmondotta, hogy Budapesten járva, a pinczéregyletet is meglátogatta s miután örömmel győződött meg meg arról, hogy a „Vendéglősök Lapja“ igazat állított akkor, a mikor azt irta, hogy a „Budapesti Pénczér egylet“ czéltudatosan és serényen munkálkodik a pinezérek társaséleténeknemes irányba terelésén s a kartársi szellem fejlesz­tésén. Meglepte őt a szép helyiség, a pezsgő élet s hogy elismerésének jelét adja, azért küldi a pinczéregyletnek ezt az összeget. Mi a nemes adományt átadtuk Mittrovátz Adolfnak, az egyesület buzgó elnökének, a ki majd annak rendje szerint eljuttatja Sarajevóha lelkes szaktársunknak a választ­mány köszönetét. Mi addig is szívből üdvö­zöljük Mező Istvánt buzdító adományáért s kívánjuk, hogy nemes példája mentői több követőre találjon! A “Royal piiicze“. A „Royal“ nagy­szállodának a Hársfa-utczára nyíló pincze- korcsmáját Pucher Alajos jóhirti szaktársunk vette át s azt deczember 15-én Schrammel- zenével nyitotta meg. Az uj gazda ügyes vezetése alatt ez a szép helyiség csakhamar kedvelt mulatója lesz a polgárságnak. Az ezüst forintosok. A brassói kereskedelmi és ipar-kamara azzal a Kére­lemmel fordult a pénzügyminiszterhez, hogy az 1 forintos tallérok vonassanak ki a for­galomból; mert ezek akadályozzák azt, hogy a számítás kizárólag korona-értékben tör­ténjék. A nagy mlhályi sörgyár. A Sztáray uradalom nagymihályí sörgyárát Müller B. és fiai ezég, az eddigi bérlő, megvette és megnagyobbittatja. A ..Révai kalendárium“ az 1904. évre is szokott elegánciájáva! jelent meg. Ez a naptár valóságos könyvészeti almanach s igy minden művelt család asztalának nél- külözhetlen dísze. Uj vendéglős. Miskolczon Lefler Béla kiváló szaktársunk, a Horváth-Seper nagyszálloda volt íőpinczéie, megvette Rumpold Gyulától a „Polgári sörcsar- noku-ot, míg Rumpold Nagybányán a nagy­vendéglőt veszi át. Lefler barátunk helyét a Horváth szállodában Ruilf főpinezér foglalta el Orsováról. Mindnyájuknak sok szerencsét kívánunk ! Meghívó. A „Budapesti főpinezérek óvadék­letéti társasága, mint szövetkezet“ f. hó 21-én esti 9 órakor a Fodor-féle vendéglő helyiségében (Nagy. mező-uteza 21. sz. a) tartja közgyűlését. A közgyű­lés tárgysorozata : 1. Igazgatóság és felügyelő-bizottság kiegészítése. 2. Évi jelentés. 3. Sorsjegytársulat alakí­tása iránti határozathozatal. — A közgyűlésre annál is inkább felhívjuk a pinezérség figyelmét, mert a szö­vetkezet rövid egy évi fennállása alatt igazán dicsére­tes eredményt ért el. Tagjainak száma 100 s összes bevétele 2171 koronára rúgott. Eddig 49 tagja 72,785 korona óvadékot élvez. Az igazgatóság most 50 darab sorsjegyet akar vásárolni, hogy annak esetleges nyere­ményét tagjai között szétoszthassa.'

Next

/
Thumbnails
Contents