Vendéglősök Lapja, 1903 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1903-12-20 / 24. szám

1903. deczember 20. Vendéglősök Lapja D A. bor-piacz Budafokon. Hírlapi utón Francois Lajos azt indítványozza, hogy a központi vásárcsarnokban levő borpiacz helyeztessék át Budafokra, mert a központi vásárcsarnok erre nem alkalmas, főleg az ott felhalmozott egyéb áruk kipárolgása miatt, holott Budafok világhírű pinczéivel, páratlan közlekedésével mintha csak erre volna rendelve. Legkiválóbb borkereskedőink telepei s a legnagyobb kádárságok ott van­nak, tehát a termelőkre is előnyös lenne, ha a borpiacz oda helyeztetnék. Németország és a vörösbor. A német vörösbortermelők szövetsége emlékira­tot terjesztett a kormáuy elé, a melyben ki­fejti, hogy Németországban kellő minőségű vörösbor nem terem, ennélfogva a külföldi, különösen az olasz és magyar vörösborokra, a melyek a német borok javításához szük­ségesek, a bevitelt elősegitő vámtételek alkalmazandók. Sógorék: baja. Az osztrák borter­melők Bécsben tartott kongresszusán Giers- mayer tartománygyülési képviselő Magyar- országot mondotta az osztrák bortermelés legnagyobb kárositójának. Igaza lehet, mert a jobb ellensége a jónak, hát még a rosznak : az olasz borból s egyéb matériából össze­pancsolt osztrák lőrének. Igazi orvosságot, ue mérget! A mi az egész világon orvosság, a magyar bor, különösen a tokai, eddig száműzve volt a magyarországi gyógyszerkönyvből s e helyett a mesterségesen gyártott „Malaga“ szerepelt. Ennek a hivatalos betegmérgezésnek végre- valahára vége szakad. Ugyanis a Magyar- országi Bortermelők és Borkereskedők Országos Szövetsége még a tavaszszal meg­tartott közgyűlésén hozott határozatából ki­folyólag kérelmet terjesztett a belügyminisz­terhez aziránt, hogy a magyar borok a magyar gyógyszerkönyvbe felvétessenek, a külföldi gyógyborok pedig abból töröltes­senek. Ezen kérvényre 107813 sz. a. Buda­pest székesfőváros tanácsa utján arról ér­tesítette most a belügyminiszter az Orszá­gos Szövetséget, hogy az országos közegész­ségi tanácsnak a magyar gyógyszerkönyv átdolgozására kiküldött bizottsága megálla­podott abban, hogy a megbizhatlannak bi­zonyult vinum malagensét az nj gyógy­szerkönyvből kihagyja s megnevezve csapán a vinum tokayensét hagyja meg; nemkü­lönben, hogy a borról általában fog egy czikk- ben megemlékezni. Czég-jegyzés. Spitzer és Tihanyiné, budapesti borkereskedő ezég, törvényszékileg ^jegyeztetett. Czégtulajdonosok: Tihanyi Ignáczné és Spitzer Vilmos. No, aztán csak tiszta bort a kupába ! Figyelmeztetésül. A bor szállítása télen, különösen ha ez szigorú volt, a meg- íagyás veszélye miatt, koczkázatos volt. Fi­gyelmeztetjük tehát a szaktársakat, hogy a I m. kir. államvasutak igazgatósága elrendelte, hogy a télen feladott bor — a megfagyás veszedelmére való tekintettel — a fővona­lakon gyorsított tehervonattal szállítandó. A lefőzött viz. A víznek eddig azért voltak ellenségei, mert attól — némelyek szerint — béka nő az ember hasában; ezu­tán azért is lesznek ellenségei, mert a viz sokszor, nemcsak mint patikai „Aqua Destil- lata“ és külföldi mesterséges ásványvíz, csak­nem drágább abornál, amint ezt a következő jelentés bizonyitja: Hónapokon át tartott szá­razság következtében az idei őszön Dalmá- cziában nagy volt a vízhiány, úgy, hogy néha igen messziről kellett az ivóvizet szállí­tani. Spalato-kerületben, Trau vidékén, egy helységben nemrég búcsú volt, a hol — a jelzett okból — az ivóvíz literjét 24 fillérért, a bor literjét 28 fillérért mérték. Borvásár. A budapesti országos vá­sár keretében a központi vásárcsarnokban tartott borvásár elég élénk volt. 1400 hl. fe­hér bort, 90 hl. sillert és 140 hl. pálinkát hoztak föl. A fehér óbor ára 32—44 kor., az idei 24—32 kor., a törkölypálinkáé 80—140 k. volt. Homoki Aszúkor. Mathiász János kecskeméti szőlőbirtokos ez évben, a kedvező szölőérés folytán, a Furminton képződött aszúszemeket külön szedette és Tokaj-Hegy- aljai módra aszúbort készített. Ez a homoki bornak a legmagasabb vívmánya. Mathiász eddigi borai is ezukor, zamat, szesz stb. tekin­tetében kiváló minőségűek s bátran vetél­kednek a legjobb borokkal. — Csak aztán mazsola és spriritusz ne izetlenkedjék benne ! Az olasz kereskedelmi szerző­dés. „A magyarországi bortermelők és bor- kereskedők Országos szövetsége“ nevében Jálics Ferencz elnök és Molnár Lipót igaz­gató kérvényt intézett a képviselőházhoz az olasz kereskedelmi szerződés ügyében. Arra kérik a képviselőházat, hogy a szerződés­nélküli állapot elkerülése végett hatalmazza föl a kormányt arra, hogy Olaszországhoz való kereskedelmi viszonyunkat az uj, vég­leges szerződés megkötéséig oly provizórium­mal rendezhesse, mely, a borvam-kiauzula mellett, egyszerű legtöbb kedvezményi meg­állapodásnak megfelel. Azon esetre pedig, ha az olasz kormány ilyen megállapodásra lépni hajlandó nem volna, kormányunk ha- talmaztassék föl, hogy olasz árukra az uj autonom vámtarifajavaslat tételeit alkalmaz­hassa, Huszáj korcsmába menni ! A „Budapesti Hírlap“ közölte ezt a jóhirü ap­róságot : Kedves kis eset történt, mint ber­lini újságok Írják, egy kisebb porosz város­ban. A mértékletességi egyesület fölolvasó ülést rendezett. Az ülésen az egyesület el­nöke nagy előadást tartott a korcsmába já­rás ellen, élénk színekkel ecsetelte ennek a káros következéseit és végezetül kijelentette. hogy okos ember korcsmába nem mehet, mert ennek elfogadható okát adni nem tudja. A mint az előadásnak vége volt, egyszerre meglepő dolog történt. Fölállt egy erősen rezes orrú ur és szót kért. — Szólanom kell, mondotta, mert jogom van bizonyságot tenni róla, hogy nem vagyok bolond, ha korcs­mába járok is. Az előadó ur provokált erre, mikor kijelentette, hogy elfogadható ok a korcsmábajárásra nincs. Én meg azt mondom, hogy van. Az ember elmegy a korcsmába: 1. Mert nem lehet tudni, meddig él az em­ber, tehát, hogy holnap elmehet-é ? 2. Mert jobb, ha az ember a korcsmárosnak adja a pénzt, mint ha a patikusnak. 3. Mert az asszony otthon kényelmesebben takaríthat, ha az ura addig másutt van. 4. Mert az em­ber a korcsmában parancsol, mig otthon csak engedelmeskedik. 5. Mert a korcsmába nem megy el az emberrel a felesége. 6. Mert az asszony csak néha barátságos, a kiszolgáló leány mindig. 7. Mert az emberről nem mond­hatnak rosszat a barátai a korcsmában, ha ő is ott van velük. 8. Mert ilyenkor az asszony tiszta lelkiismerettel mondhatja az alkalmat­lankodó hitelezőnek, hogy az ura nincs otthon. 9. Mert a korcsmában lehet ököllel ütni az asztalt. 10. Mert az ember társas lény és az ökör iszik magában. 11. Mert . . . Ezt már nem mondhatta el a fürge elméjű szó­nok, mert az elnök, tekintet nélkül a ház­szabálynak arra a rendelkezésére, hogy beszé­det félbeszakítani nem szabad, hirtelen be­zárta az ülést. „Pinczérekmagyar asztaltársasága“ ala­kult f. hó 3-án Némethi Mátyás Setatér-utcza 7. szám alatt levő vendéglőjében. A társaság czélja a magyar szellem ápolása mellett a szegény, munkaképtelen pin- ezérek segítése A társaság e végből gyűjtött pénzét az ipartársulatnál külön alapként helyezi el. Az alaku­lás nagy lelkesedéssel történt meg s elnökül Gaál An­dort, társelnökül Linkner Lászlót és Dékány Sándort, pénztárosul Pántol Mártont egyhangúlag választották meg. A megválasztottak megköszönték a bizalmat s Gaál Sándor a társaság czélját és szükségét fejtegette, majd Ihász György üdvözölte a nemes czélu tár­saságot, a mely emelkedett hangulatban sokáig ünnepelte a megalakulást. A társaságnak eddig következők a tagjai : Gaál Andor, Fantol Márton, Elő József, Schuller Ferencz, Vertessi Ignácz, Beer Dezső, Dékány Sán­dor, Riesz Henrik, Blau A. Ignácz, Linkner László, Kállai Jenő, Stockinger Frigyes, Schlőgl József, Némethy Mátyás, Lipták János, Tapler József, Wirth József, Kolb Gusztáv, Gaál Andor, Kretschmár Ferencz, Leítgeb József, Gajárszky Károly, Gruber Lipót, Klecker Alajos, Ihász György, Szüts Lajos, Balika György, Freuenholz János, Sommer Antal és Ereth János, a kik mindjárt szépen adakoztak a jótékony czélra. Szerkesztői üzenet. H. D. Csaba. A „Makaróni“ sajátos olasz été lévén, szerintünk, legjobb a magyar étlapon is meg­hagyni a nevét, vaLmint a ,,Gu yás“ minden nyelven ,Gulyás“ legfölebh „<ío)lás“. Ha éppenséggel magyar^ néven óhajtják föltalálni, ugy-szerintünk-legjellemzöb ben s jó magyarsággal „Olasz tészta“ névvel szerepel­jen. Különben némely vidéktn „csöves tésztának“ mondják. — Az aranygaluska németből szó szerint van fordítva. F­Wl FOURNISSEUR BREVETÉ DE LA C0UR IMPÉRIALE ET ROYALE Lw* cs. és kir. udvari szállító — Frigyes főherczeg O cs. és kir. fensége szállítója. — Salvator Lipót főherczeg O cs. és kir. fensége szállítója. A nemzetközi hálókocsi és európai expressvonat társaság szállítója. CASINO EXTRA SEC. * PÉCS. kOOOOOOOOOOiiOIOIlOOOO OOOOOOOI Érmekkel kitüntetett tokaji korai mat ajánlom a t. vendéglős urak figyelmébe u. ni. 1889 és 1890 évi édes asszuimat 0.51. ü vegenként K 3 — 19U1 „ „ „ 0.G 1. „ K 2.— 1901 ,, Szamorodnimat 1.01. ,, K 2.— 1. üvegekben. Tükör feu\ükét fel­bontás után is állan­dóan megtartják. 2. Hordókban.| 1901 évi asszu, 130-140 1. hordókban, Hlje K 240 Palaczkol átok / 1901 „ Szamorodni „ „ 1902. évi hegyi asztalibor 130—140 1. bordókban Hlje K 140.- K 50.­Loeo, tokaji vasút. Edényekkel. A hordók ä 5 kor. utánvétL 1 — de frankirozva — vissza fogadtatnak. Rendel- mények utánvétellel. Mintákul 5 kg. posta-küldemény rendelendő. Benedek Pál, Tokaj. lOOOOOOOOOOlOIIOUOOOOOOOOOOOB

Next

/
Thumbnails
Contents