Vendéglősök Lapja, 1903 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1903-12-05 / 23. szám

XlX-ik évfolyam.

23. szám.

Budapest, 1903. deczember 5,

(,.PINCZÉREK

A hazai szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek s kávéházi segédek érdekeit felkaroló szakközlöny.

Az első magyar orsz. pinczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „budapesti kávéházi segédek egylete“, a„Szatiuár-Németi pinczér-egylet,“ a „Székesf'ejérvár pinczér-egylet“, a „Szombathelvi pinczér betegsegelyző-egylet“, a .Győri pinczer-egylet*, a „Révkomaromi vendéglősök és kávésok ipartarsula“, az „Arad

pinczér-egylet“-nek, a „Szabackai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok

partársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a „Székesfejérvári vendéglősök kávésok és italmérők ipartársuiatá“-nak. az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és az országos pinczér-egyesület budapesti központi mozgalmi bizottságának, A „Budapesti főpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet, a „Győri vendéglősök, kávésoK, italmérők ipartársulatá“-nak a „Temesvári kávés és vendéglős ipartársulat“-nak

ípr- HIVATALOS KÖZLÖNYE

Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án.

Előfizetési ár;

Egész évre . 12 kor. I Félévre

Háromnegyed évre 9 „ ! Évnegyedre

6 ko1'- 3 „

Laptulajdonos és felelős szerkesztő:

IHÁSZ GYÖRGY.

VII

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

. kerület, Akáczfa utcza 7-ik szám.

Kéziratok és előfizetések ide intézendök.

A rendőri gyámságrólA rendőrség feladata, hogy megakadályozza a személy- és vagy on-biztonság ellen irányuló merényleteket, hogy megőrizze a mindennapi élet rendjét és csöndjét.

Ez nem könnyű feladat s a rendőrség, hogy megfelelhessen neki. nem egyszer kénytelen oly eljárást folytatni, oly eszközökhöz folyamodni, a milyeneket a törvény, ha nem is tilt, de nem is ir elő ; tehát csakis a rendkívüli körülmények és magasabb érdekek tesznek elfogadhatókká.

Szóval, a rendőrség működése preventiv, az-az megelőző jellegű, éppen ezért gyakran jár a személyes szabadság sérelmével.

Ez az oka, hogy a rendőrségtől minden igazi jogállamban szigorun elvonták a birói hatalmat, az ítélkezést : mert eljárása maga is igen gyakran független s érdektelen bi- róság Ítélkezését hivja ki.

A mely államban ez nem igy van, ott személyes szabadság nincs, vagy legalább is önkényesen változtatott határok között szoronkodik. A hol a rendőr itél és végrehajt, ott szibériai lánczcsörgés a leggyászosabb kiharangozás, mert ártatlan élő-halotiak temetését hirdeti.

Ha tehát muszkaállapotok után nem vágyakozunk, a rendőrség működési körét a gonosztevők világán túl terjesztenünk, kárhozatos lenne.

A politikai rendőrség gálád bűnökkel fertőztette meg a történelmet, ezért kellett törölni. A hol erkölcs-rendőrséget szerveztek a nők tisztességének ellenőrzésére, ott a legocsmányabb bosszú kényére dúlhatott a családi szentélyekben s a szív mindenek fölött álló jogait szennyes kezek fojtogatták. Ezért került az erkölcs-rendőrség is oda,

a hova az inquisició minden borzalma : a múlt szégyenházába.

Mindezt tudva, érthetetlen, hogy a pinczérség nevében az O. M. P. E. azzal a kéréssel lordult a kormányhoz, hogy a pinczérke- dés rendőri engedélyhez höttes- séh. Érthetetlen ez akkor, a mikor átalános a panasz, hogy a pinczér- kedést sokan még ma is megvetett foglalkozásnak tekintik, s a mikor még csaknem mindnyájan tanúi vagyunk annak, hogy mily nehéz volt a pinczéreket a cselédsorból ipari munkásokká emelni. Valóban érthetetlen, hogy minderre emlékezve, az O. M. P. E. a szégyen-iparral egy halap áld kívánkozhatott.

Csodáljuk, de az okát ennek a középkori óhajtásnak mégis ki tudjuk okoskodni.

Oka ennek egyrészt a tájékozatlanság az állami tevékenység egyes intézményeinek czéljáról és természetéről, azután pedig a kétségbeesett ember fühöz-fához való kapkodása.

A pinczérség, a mely régebben sem valami rózsás ágyon pihent, a mostani sanyarú viszonyok között meg éppen töviseken hány- kódik, a segítséget még az ördögtől is szívesen fogadná, egyrészt azért, hogy nagyobb, másrészt, hogy egyáltalán kenyérhez juthasson; tehát a nyomor a nyitja, hogy az O. M. P. E.-t miért fogta el a vágy a rendőrség lófarkas gyámkodása után.

Szerencse, hogy nálunk eleven az érzék a személyes szabadság iránt s így ez a botor kívánság nemcsak visszzautasitásra talált, hanem egyúttal meg is mutatták a pinczérségnek a czélt, melynek az eléréséből természetszerűn következik sorsuk jobbra-fordulása.

Ez a czél nem egyéb, mint a vendéglősiparnak képesítéshez _ kötése s a mód ennek a kivivására

az, a melyet Glück Frigyes hangoztatott, hogy t. i. a pinczérség ne a főnökök ellen, hanem a főnökökkel karöltve haladjon.

Ez az ut, nem pedig az, hogy a rendőri túlkapások áldozataivá dobjuk magunkat. Úgyis elég szomorú, hogy nálunk a rendőrség némi részben még mindig birás- kodhatik s hogy az ipari ügyekbe, mint másodfokú hatóságnak, a kelleténél nagyobb beavatkozása van ; sőt a bérkocsiság teljesen ki van neki szolgáltatva, ennek az iparnak nagy hátrányára.

A rendőrséget, mint ezt a törvényhozásban az ellenzék régóta sürgeti, vissza kell szorítanunk ; sőt még a szégyen-ipart is ki kell ragadnunk a kezéből, hogy ez is oda kerüljön, a hová való : az önállósítandó egészségügyi hatóság felügyelete alá.

Szükséges ez, mert nálunk a policzájtekintetek úgyis bénitólag hatnak a polgárak szabad működésére. Ugyanis, ha tekintjük Európa nyugoti országait, különösen Angliát, elmondhatjuk, hogy nálunk csak az éhenhalásra van korlátlan szabadságunk : mert a kenyérkeresetben az engedélyezés, a bürokratikus vaskalaposság lépten-nyomon akadályoz bennünket.

Ha csapás ér, nálunk nem állhatsz ki az utczára újságot, gyújtót árusítani a nélkül, hogy a rendőrség önkényüleg osztogatott engedélyét meg ne szerezd ; nem nyithatsz boltot, vendéglőt, nem kezdhetsz ipari foglalkozásba a nélkül, hogy 5—6 hatóság követelményeivel és huzavonájával le ne számolj.

Londonban, ebben a városrengetegben, nem ismerik a bejelentési intézményt, azért a rendőrség mégis számon tart mindenkit; ellenben nálunk óráról órára hajszolnak a bejelentési lapokkal, büntetnek, vonszolnak miatta csak