Vendéglősök Lapja, 1903 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1903-01-01 / 1. szám
1903. január 1. Vendéglősök Lapja 3 sága miatt folyamodik a pálinkához, minden kényszer nélkül cserélné föl a pálinkát a kedélyt nemesitő s lelket felvillanyozó boritallal. Dehogy is van szükségünk angol szigorúságra! Francziaországban már megtették a lépést — nyilván ugyanaz indokból — a boritaladó eltörlésére. Itt az ideje, hogy nálunk is hasonlókép cselekedjenek ! Nemén; Béla. (Mai képünkhöz.) Jeles szaktársunk, kinek jól sikerült, rokonszenves arczvonásait mai számunkban bemutatjuk, előretörő, szorgalmas és képzett vendéglőseink közül való. Nemény Béla minden ízében modern férfiú, ki elméleti és gyakorlati tapasztalatait iparunk javára értékesíteni tudja. Újabban is vakmerő újítást kísérlett meg, amennyiben a fényesen bevált külföldi minták után Caße-Restaurant-ot létesített látogatott Erzsébetköruti Gamb- rínus-sörcsarnpkából. Kívánjuk, hogy Nemény Béla ezen vállalkozása, mely a világvárosok nívójához alkalmazkodik, megérdemelt fölkarolásban részesüljön. Vállalkozó, tettrekész üzletemberekre van szükségünk, minő Nemény Béla is, akkor nincs mitől tartanunk. Nemény Béla életrajzi adatai itt következnek: Született 1869-ben Kelemenfalván (Turócz-vmegye.) Elemi iskolái végeztével a beszterczebányai főgimnáziumnak lett szorgalmas tanulója. Miután itt sikeresen levizsgázott, édesatyja vendéglőjében kezdte meg pályafutását, majd fölkerült Budapestre a hol a legelőkelőbb helyeken nyert alkalmazást, mert fölismerték benne a törekvő, ügyes és használható ifjút. A fővárosban először ifj. Ruscher György Andrássy-uti éttermében működött, később Reutter Nán- dorvendéglősnek letthasznos munkatársa. Időközben mint fizetőpinczér a nyugati pályaudvar éttermébe került, továbbá Dökker Ferencz London-szállojában és Schwach- nál, a Svábhegy szállóban fejtett ki példás működést. A Gambrinus-sörcsarnokban eleinte föpinczéri minőségben dolgozott, de később az üzletet átvette és — miként mindnyájan tudjuk — csakhamar föllenditette. Mondhatjuk, hogy nagyratörő, fiatal, nőtlen kollegánk már is népszerűségnek örvend a közönség körében, melynek pártfogására igazán rászolgált. A pinczér viselkedése és fellépése. Irta: Posch Gyula. II. A pinczér testtartása egyenes, könnyed, mozdulatai biztosak és előkelőek legyenek; járása pedig mindég kemény, határozott ; soha sem tipegős, csúszós, elhirtelenkedett vagy flegmatikus. A test tartását nem szabad elhanyagolni, ha nincs munkában vagy nem mozog a vendégek között, ellenkezőleg folytonos megfigyeléssel oda kell törekednie, hogy minden mozdulata, cselekvése és szava az illedelmességhez simuljon s ez által az illem szokásává váljék. Falakra, asztalokra stb. neki támaszkodni nagyon helytelen. Nem szabad a pinezérnek a karjait a mellén összefonva tartani vagy a vékonyán pihentetni, sem kezeit a nadrág vagy mellény zsebben tartani. Vakarni az arezban vagy a hajban babrálni, szalvétát rágni, körmöket tisztogatni, szájat kitátani, a kezekkel örökösen játszani, izzadtságot törülni, ruhát simítani, sőt pláne kiráspolni magát, oly ténykedések, amelyek ; semmi esetre sem a vendéglátó köréhez j tartoznak. Neveletlenségek, mint például orrot piszkálni, ujjal a szájpadlást tisztogatni, kiköpni, fogat piszkálni, mit különben meg sem szabadna említeni, de mivel — fájdalom — mégis -előfordulnak, nem hagyhatjuk felemlités nélkül. Ezek durva és otromba megsértései az illemszabályoknak, eltekintve attól, miszerint az illető egyén miveltsége fokát mutatják, mig a többi alkalmazottak tekintélyének is nagyon ártanak. Náthás, vagy köhögő pinezérek lehetőleg ne érintkezzenek vendégekkel, mindenesetre ne szervírozzanak. Olyan helyiségekben, hol megfordulnak vendégek, nem engedhető meg a pinezérnek, hogy az asztalnál helyet foglaljon, főképpen éttermekben teljesen kizárt legyen, hogy ott mint pinczér leüljön, mivel minden percz- ben beléphetnek vendégek, akikben ez a látvány rósz benyomást keltene az üzlet iránt. Leülni még akkor sem szabad, ha a vendégek —- bár csak egy is — hosszasan tartózkodnak az étteremben. (Folyt ttjuk.) Társas reggelik. A „Budapesti Szállodások Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata“ minden pénteken társas reggelit tart. A legközelebbi reggeliket a következő helyeken tartják: 1903. január 2-án: Glindel János elnök ur „István-főherczeg“ szállodájában, V. Aka- démia-uteza 1. 1903. január 9-én: özv. KODMlBr Ferenczué „Virágcsokor“ vendéglőjében, V. József-tér 1. 1903. január 16 án: Mayer Ferencz vendéglőjében, V. Arany János utcza 8. Előfizetési felhívás. Jelen számunkkal kezdetét veszi lapunk mb? tizenkilenczedik évfolyama- w> Az évforduló alkalmából tisztelettel kérjük előfizetőinket s lapunk barátait, hogy az előűzetések megújításáról mielőbb gondoskodjanak. Mindazok, kik előfizetésükkel hátralékban vannak, szíveskedjenek tartozásukat haladéktalanul kiegyenlíteni, ne várjanak a költséges levélbeli felszólításokra. Föltételezünk hátralékosainkban annyd jóindulatot, hogy ezen figyelmeztető sorokat megszívlelik s a hátralékot beküldik nekünk. Már csak azok kapják rendesen a lapot, kik rá elößzettek, vagy ebbeli szándékukat a kiadóhivatallal levelezőlapon tudatják. A „Vendéglősök Lapja“ előfizetési ára egész évre 12 korona, felévre 6 korona, negyedévre 3 korona. Előfizetések a „ Vendéglősök Lapja“ kiadóhivatalának czimére: Budapest, VII. Akáczfa-utcza 7. küldendők postautalványon. Tisztelettel a szerkesztőség és kiadóhivatal. HÍREK. Szegény gyermekek íelruliá- zása. Múlt számunkban röviden hirt adtunk arról, hogy az előkelő polgárokból álló „Ehm János-asztaltársaságu a Kerepesi- ut 1. sz. alatti Ehm-íé\e vendéglőhelyiségben decz. 19-én tartotta gyermekfelruházó estélyét, mely alkalomból harmincz szegény gyermeket láttak el teljes téli ruházattal. Az ünnepi beszedet Guzelnigg Ernő elnök tartotta, majd Huber Antal sütődetulajdo- nos emelt szót, ki tartalmas, szép beszédben méltatta az est jelentőségét. Az élet folyamán — úgymond — sok változás esik az embereken, de a szív, az megmarad olyannak, a minőnek Isten megteremtette. Ennek bizonysága a mai jótékonysági ünnep, melyet a könyörületes sziveknek köszönhetünk. Huber Antal fenkölt gondolatai mély hatást gyakoroltak a nagyszámú jelenvoltakra, kik között ott láttuk. Hölgyek : Guzelnigg Ernőné, Keller Lajosné, Koch Kornélné, Goldberger S.-né, Mayer J.-né Huber An- talné, Seidl Vilmosné stb. Urak: Kriszt Ferencz, Francois Lajos, Skoupil József, Salacz Nándor. Rajágli Lajos, Horváth Nándor, Teasdale Ottó, Fischer N.. Deutsch L, Kelemen József, Bill, Förster Konrád, Bernhardt Ferencz, Keller Lipót, Bürger József, Givizer Károly, Linkner László, Kirchlechner László. F. Kiss Lajos, Dr. Solti Ödön, Ihász György, stb. A boldog gyermekeket a kitünően sikerült ünnepély végén a bőkezű házigazda, Ehm János fényesen megvendégelte. Kettős eljegyzés. Az általánosan tisztelt és becsült Gerencsér-család ritka szép kettős eljegyzési ünnepségnek örvendhetett nemrég, amennyiben özv. Gerencsér Károly né úrnő kedves Ninuska leánya és szakköreinkben elismerésnek örvendő József fia egyszerre választottak élettársat szivük vonzalma szerint. E kettős eljegyzés hírét a következőkben adjuk: Hlavatsch Arthur cs. és kir. tart. főhadnagy, a cs. és kir. északi vasút főtisztviselője, eljegyezte özv. Gerencsér Károlyné nagymüveltségü s bájos Ninuska leányát Gráczban. — Gerencsér József zombori vasúti vendéglős és a városi diszkért kioszk vendéglőse eljegyezte Uszody Sándor vörösmarti (baranyamegyei) nagybirtokos és vendéglős kellemdűs leányát Juliskát. — Az ifjú mátkapárok fogadják őszinte jó kivonatainkat! Az olasz borvám-záradék. Széli Kálmán miniszterelnök a képviselőház decz. 20-iki ülésén kijelentette, hogy a kormány 1903. január elsejével az olasz borvámzáradékot fel fogja mondani. Ez a kijelentés, melyet már régóta vártunk, hazánk bortermelői és vendéglősei körében megelégedést szült, mivel az olasz borvámklauzula íöl- mondása maga után vonja a bortermelés és értékesítés fejlődését. A bortermelő területek ugyanis egyre szaporodnak és különösen a magyar Alföldön lettek nagyobb területek szőlővel beültetve. Az alföldi homok szőlők terméke a legmesszebbmenő igényeknek is megfelel. Szesztartalma jelentékeny, zöldes- szinü és ezért a külföldön kedvelik és keresik. A termelési viszonyoknak e változása okozta azt, hogy a magyar borkereskedelem már nem annyira Fiúmén át bonyolódik le, hanem a magyar központokban, de leginkább a termelők pinezéiben. A szőlőfelujitás természetesen nincs még az egész országban befejezve, még nagyon sok ebben az irányban a teendő, de épen azért kell a szőlő- termelést az állam különös oltalmában részesíteni és a rendkívüli áldozatokkal elért eredményeket nem szabad a borvámzáradék fentartásával koczkáztatni. Ez az oka annak, hogy a magyar Ikormány a bor vámzáradék megszüntetését keresztül vitte
