Vendéglősök Lapja, 1903 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1903-05-05 / 9. szám
4 Vendéglősök Lapja 1903. május 5. orvos szerint meg kell tudnunk a betegség okát s ha ezt megtaláltuk, csak akkor gyógyíthatjuk a betegséget. A jó magyar közönségben hiába keressük az okot. mert annak legtöbb esetben tudomása sincs arról hogv ő külföldi sört iszik. Ellen ben az a vendéglős, aki a magyar sörnél gyengébb külföldi söröket hoz forgalomba, az egyedüli okozója annak a tarthatatlan állapotnak, melyet a külföldi sör beőzönlése okoz. Nincs okunk abban kételkedni, hogy a magyar fogyasztóközönség, midőn igy rámutatunk erre az anomáliára nem fogja engedni, hogy a magyar pénz külföldre vándoroljon Nem fogja tűrni, hogy tudta és beleegyezése nélkül a vendéglős holmi külföldi lőrét szolgáljon ki neki, hanem követelni fogja, hogy a vendéglős külföldi sör helyett magyar sört mérjen ki.“ Tehát bekövetkezett. Mi, vendéglősök a kik házasságunkkal nemcsak kérkedni, hanem elöljárni akartunk, ellenünk kondul meg a vészharang. És miért? Azért, mert hazai sörgyáraink túl mentek keserves tapasztalatuk és megengedett óvatosságok határán s még inkább azért, mert a inig sok jóravaló szaktársunk koldussá lett, addig sok dolgozni nem akaró szerencsevadászokból is vendéglősöket fabrikáltak a külföldi sörgyárak ügynökei. A „Vendéglősök Lapja“, a mely a képesítésnek legmakacsabb hirdetője volt es lesz, természetesen küzdött és küzd, nem a kis vendéglősök ellen, a kiknek szószólója és védője, hanem a „Kis \"endéglősu ellen, a mely német nyelven is megjelenik s a mely abból a csőcselékből toborozza a s. regét, a mely „álló borozókkal11 özönli el városunk utczáit, elrabolván hivatott szaktársaink kenyerét. Ezért tettük mégegyszer szóvá a „Kis Vendéglősek ügyét s hogy nem érdek beszél belőlünk, imitt közöljük laptársunk a „Magyar Vendéglős- és Kávés-ipar“ czik- kelyét : ..ElÖSkÖdÖ egyesület- Már lapunk múlt számában megemlékeztünk a bpesti kis- vendéglősök ipartársulatáról,melynek létezéséről eddig tudomást nem vettünk, de amelynek létesülését, mivel működése iparunk legkiválóbb férhainak demagog és aljas gyanúsítására és érdemekben gazdag, három évtizedes tisztes múltra visszatekintő ipartársulatunk legyalázásra szorítkozott csak, a vendéglős- és korcsmáros- iparra nezve nemcsak feleslegesnek és károsnak, hanem egyenesen megszégyenítőnek tartottuk. Nem emlékeztünk meg ezen egyesülésről, mert a magyar vendéglősök válságos viszonyok közt kipróbált hazafi- ságának egyenes arczulcsapásának tekintettük, hogy ezen egyesület az állítólagos sörkartell elleni mozgalom czimén nemzetgazdaságunk kimondhatlan kárára utat nyitott a külföldi sörök beözönlésének és ugyanakkor, mikor mi minden téren és minden eszközzel a magyarosodás szolgálatában állunk és iparunk terén is édes hazai nyelvünket igaz jogához és feltétlen tisztelethez igyekszünk juttatni : ez az egyesület német nyelvű lapjával kaput nyitott az iparunk teréről hál' Isten mar régen kiszorult germanizáló törekvéseknek. Most azonban, midőn ezen egyesület hivatalos lapja, melynek homlokára kétszeresen is oda van sütve a hazugzág bélyege. példátlanul verfíd hazugságainak valóságos özönéve 1 árasztja el tisztes ipartársulatunkat, és szédelgő vállalkozásai sikere biztosítására még a botrányos valótlaoságok légberöpitésétől sem retten vissza, csakhogy vezetői (?) az iparboldogitók szerepében tetszeleghessenek, élősdi szellemi kocsitolo- gatói pedig a rágalom kenyerét ehessék : elmulaszthatlan kötelességünk a paraziták fészkébe bevilágítani és kertészeiket a maguk csúnya meztelenségükben szakiparosaink elé állítani- Hazudik, mert tudva valótlanságot állít a „Kisvendéglős“, midőn magát a „Magyarországi kisvendéglősök és korcsmárosok ipartársulata“ hivatalos lapjának mondja, mert ilyen nevű egyesület nincs és nem is volt soha és hazudik akkor is, mikor magát — a sajtószabadság szent jogának félremagyarázásával a I\ . évfolyamban járónak tünteti fel, holott szegényke élete alig egy esztendőre nyújtható vissza. Csoda-e azután, hogy egy ilyen állítólagos szaklap, melynek már a szülőanyja is a szemenszedett hazugság, válogatott valótlanságokból, egyesek hiúságának legyezgetéséből, mások jogtalan és alaptalan meggyanusitásából. botrányhajhászó fellépésből szedi a tápláló erejét? Nem? S igy nem csoda, hogy a „Kisvendéglős“ újra meg újra hazudik. Hazudik, mert czéltuda- tosan valótlanságot állít a „Kisvendéglős“, midőn azt állítja, hogy az ipartársulat évi mérlege 2464 korona veszteséggel záródik, mert e veszteség nem a „Budapesti szállodások. vándéglősök és korcsmárosok ipartársulatát“ érte, hanem az ennek aegise alatt működő, de tőle egyébként teljesen függetlenül működő temetkezési egyesületet. S itt sem a könnyelmű gazdálkodás, pazarlás okozták a szenvedett kárt, hanem ama sajnos körülmény, hogy a lefolyt egyesületi évben 25 elhalt egyesületi tag után kellett a temetkezési járulékot kifizetni. Hazudik végül a „Kisvendéglős“, midőn azt állítja, hogy a létesítendő Erzsébet-kilátótorony 20.000 korona alapját az egyesület alaptőkéjéből hasitotta ki az ipartársulat, mert ezen összeg túlnyomó részét az önkéntes adományok képezik, melyeket egyesek e czélra szántak s azon pénzösszeg, mely a nemzetközi egyesület rendezési költségeinek fedezésére indított gyűjtésből fenmaradt. A kisvendéglősök ipartársulata e hó 28-dikán tartja meg közgyűlését. E közgyűlés után szemébe fogunk nézni ezen egyesület tevékenységének s azután elmondjuk, hogy mit tett a szállodás- és vendéglősipar, a vendéglősök erkölcsi, ipari és anyagi érdekeiben a Budapesti szállodások és vendéglősök ipartársulata, és mit az uj úgynevezett Kisvendéglősök ipartársulata. Hazugságainak tengeréből a „Kisvendéglős,, úgy véljük — ennyi salaknak kiemelésevei egyelőre teljesen meg lesz elégedve“. Tehát a „Vendéglősök Lapja“ igazat mondott. Punktum! A ki ért bennünket, értsen és kövessen. HÍREK. A ki nem jön többé vissza, Csókkal, öleléssel eresztette el a mi Szik- szay bátyánk az ő Elemév fiát, a ki a földmivelési minisztérium fogalmazója volt. Szikszay Ferencz bátyánk, a kinek a neve annyira összeforrott az uj magyar közélet eseményeivel és szereplőivel, gyermekeit a vele érintkező nagy férfiak hatása alatt nevelte. Elemért hivatalnokká, Ferencz fiát festőművészszé képezte. Mindkettő kivált rendeltetésük utjain. Elemér azonban igyekezetének áldozatja lön. A túlfeszített munka megrongálta idegeit, annyira, hogy gyógyulást kellett keresnie. Elment tengert látni, enyhülést keresni. Édes atyja, jó édes anyja hogyne eresztette volna derék fiukat gyógyulni. Eresztették annál is inkább, mert mentora a család hűséges barátja, a legkiválóbb szellemű pap, Hock János volt. Elemér baja azonban sokkal elmérgesedet- tebb volt, a tengerben rámosolygó végtelenség sokkal vonzóbb, hogy sem költői lelkületű mentorának, a szavát megérthette volna. Ez csak homályosan zsongott a füleibe, induló volt neki ama „ismeretlen állomás“ felé. Elemér elment és nem jön vissza többé. Tiszta lénye elmerült a hullámokba, neve a mi emlékezetünkben. Hű barátja, mentora látta elmerülni és hulláinsirjára virágokat hintett, hogy azoknak a virulása, illata kisérje arra az útra, a honnan nincs többé visszatérés. Szikszay Elemér nem jön haza, nem gyönyörködhetünk az ő sok nemeset villogtató szellemében. Könnyet hullatunk az ő messze, fölfedezhetetlen sirlakára ; de a kiknek a mienkénél keservesebb a k-öny hűl látásuk : atyjának, testvérének, de különösen az őt hönszerető édes anyjának, legyen vigasztalója, enyhítője ebben a mi sorainkban megnyilatkozó részvétünk. llymen-liirek. Gerő József, a munkácsi Csillag szálloda főpiuezére eljegyezte Burg Janka kisasszonyt xUódosról. Élelmiszer haminitok. A fővárosi tápszervizsgáló intézet nagy óvatosságra inti a közönséget, mert vegyészeti utón megállapította, hogy leleményes élelmiszer- hamisitók disznózsírból és kókusz-oiajból csinálják a libazsírt, továbbá a liptói túrónak több mint a fele burgonya. A „Bellevue.64 Az Andrássy- és Arenai-ut sarkán levő hírneves mulatót, a mely oly kedves találkozóhelye volt Budapest elegáns közönségének, Hatvani Károly újból megnyitja. Hatvani neve bizonynyal oda vonza a „Városligetibe ránduló intek ligencziát. Vendéglő-átvétel. Budán az Iskola- utcza 44. szám alatt levő „Régi sörcsizmá“- hoz czimzett vendéglőt Bagyik József vette át. A budaiak eme kedvelt vendéglőjének üzletvezetője Bagyik Vincze, előnyösen ismert régi szaktársunk, ki legutóbb a tisztviselők orsz. kaszinójának volt vendéglőse. Üdvözöljük. Üzleti hírek. Ungváron a „Korona“ szálloda föpinezéri állását Nagy Lajos, kiváló jeles szaktársunk volté át. — Trümmer József átvette Budapesten a Hatvaniféle vendéglő föpinezéri állását. — Palugyai Károly átvette az Andrássy-uti, újonnan megnyitott „Belie-Vue* föpinezéri állását. Kőbányára megint mehetünk. Igaz, hogy Kőbányára mindig elröpit a villamos ; de azért szó-beszéd a székesfővárosban, hogy Kőbányán nincs hova mennünk. A sertésvész és a sertés-vágóhid elhelyezése óta holt világ van ott, a kirándulók kellemes helyre alig akadnak. Ezután megint másképpen lesz, mert Leyrer János, a „polgári“ és „király“ serfőzde volt kantinosa, az üllői nagy vendéglős, Liget-tév 4. sz. alatt díszes kerthelyiséggel és tekepályával ellátott vendéglőt nyitott. Hogy nála jó borokat ihatunk, erről az ö neve kezeskedik, hogy jó sört kapunk, arról meg sörfőzdéink kezeskednek ; hogy aztán jól is ehetünk, arról a háziasszony, Eeyrerné úrnő szakácsmüvészi hírneve biztosit. Mindezeknél fogva bátran mondhatjuk, hogy megint mehetünk Kőbányára. Társaságoknak igen alkalmas az ö kerthelyisége és tekepályája. mint két villamos vasút megállóhelye, sőt a nyugati vasúti pályaudvar is közvetlen szomszédságában van. A közlekedés tehát igen kényelmes. A hazárd-játék elleu. A belügyminiszter rendeletet intézett legújabban a vidéki városokhoz, mely a nyilvános helyen való kártyázás ellenőrzésére vonatkozik. Ugyanis állandó szokás, hogy egyik-másik vidéki vendéglős vagy kávéháztulajdonos a kártyázó társaságnak — mely tiltott nyereményjátékot íiz — oly szobát adott, a hova a rendőrség felügyelete be nem hathat. A belügyminiszter ennek megakadályozása végett elrendelte, hogy nyilvános helyen a kártyaszobák a főhelyiségben legyenek, hogy a kártyázókat a rendőrség ellenőrizhesse. A rendelet a külön szobákban való kártyázást szigorúan tiltja-
