Vendéglősök Lapja, 1903 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1903-05-05 / 9. szám

XlX-ik évfolyam. 9. szám. Budapest, 1903. május 5-én, (..PINCZÉPEK LAPJA ‘1 A hazai szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéházi segédek érdekeit felkaroló szakközlöny. Az első magyar orsz. pinczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „budapesti kávéházi segédek egylete“, a„Szatmár-Németi pinczér-egylet“ a „Székesfejérvár pinczér-egylet“, a „Szombathelyi pinczér betegsegélvző-egylet“, a „Győri pinczér-egylet“, a „Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársula“, az „Arad pinczér-egylet“-nek, a „Szabackai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok partársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér egyletének, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a „Székesfejérvári vendéglősök, kávésok és italmérők ipartársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és az országos pinczér-egyesület budapesti központi mozgalmi bizottságának, A „Budapesti főpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet, a „Győri vendéglősök, kávésok, italmérök ipartársulatá“-nak, a „Temesvári kávés és vendéglős ipartársulat“-nak BW HIVATALOS KÖZLÖNYE5. -^tl Megjelenik havonként kétszer, minden hö 5-én és 20-án. Előfizetési ár; Egész évre ... 12 kor. I Félévre .... 6 kor­Háromnegyed évre 9 „ Évnegyedre ... 3 ,> Laptulajdonos és felelős szerkesztő: IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII. kerület, Akáczfa utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Megoldatlan kérdés. — A székesfővárosi tanács figyelmébe. — Budapest rohamosan a világváro­sok sorába emelkedett. Fekvése, természeti szépségei Ná- polylyal és Konstantinápolylyal teszik vetélkedővé ; építkezésének fényüzősége és modernsége pedig csillogónak mu­tatja, ifjúnak tünteti föl Európa régi nagyvárosai között. Azokat a vénség moha, múltjuk sötéten büszkélkedő emlékei teszik von­zóvá; a mi székesfővárosunkat inkább az ifjúság derűje különbözteti meg. Igaz, hogy az előbbit sem nélkü­lözi Budapest; mert hát Budavárról ezeréves dicsőségünk nyomai intenek felénk, Pestről pedig a halottaiból uj életre támadott nemzet fölpezsdült erejé­nek vérmes lüktetése ragad el. Mig amabból alig hagyott emlé­kül néhány avatag falat a századok vihara, csoda-e, hogy az újonnan föl­cseperedett Pest ragyogása szembe- ötlőbb: mintha kőbe vésett, kolossális hieroglyphje volna a legnagyobb magyar jósigéjénekj: „ Magyarország nem volt, hanem lesz !“ Nincs a világon város, a melyben a múlt és jelen úgy ölelkeznék, mint Budapesten ; nincs nagyváros, a mely geographiai előnyeinél és szellemi funk- cziójánál fogva annyira az ország szive volna, mint Budapest. S ha mindéhez még pótlólag meg­említjük azt, a mit mindjárt legelői kellett volna tennünk, vagyis, hogy Budapestet a természet legdldásosabb kincseinek tárházává tette, úgy méltán kérdhetjük, hogy Budapest miért nem a leglátogatottabb városa Európának? Ez az a kérdés, a mely még megoldásra vár; holott már régen megol- dothatták volna, ha székesfővárosunk köz­igazgatását kevesebb bürokratikus vas- kalapossággal intézik. Azon kezdjük, hogy városunk vezetőiben vagy a szép-érzék kevés, vagy a gyakorlatiasság hiányos. Bátran állíthatjuk ezt azért, mert ha az első, vagyis a szépérzék meg­volna bennük, úgy Buda elragadó völgyei, hegyei és erdei nem volnának a székesfőváros közönsége előtt is mind máig rejtett szépségek, a melyekről csak kisszámú touristáink beszélhetnek gyönyörűséggel ; ha pedig a szépérzé­ket náluk a gyakorlatiasság pótolná, úgy csodáserejü gyógyforrásaink ma világfürdők volnának, nem pedig elha­nyagolt, a helyi igényeket is alig ki­elégítő fürdőcskék, mint a Rudasfürdő vagy egyátalán föl nem használtak, mint az Artézi-, a Sáros- és Hungária- forrás. Ha ezeket a város minden fény­nyel és kényelemmel ellátott fürdőkké építette volna, vagy építtetné, úgy nem kellene gondolkodnia, hogy adósság- csinálással miként tömdösse be deficitje lyukjait. Ha ezek a csodahatásu gyógyforrá­sok a modern kívánalmakkal ellátott für­dőkké varázsoltatnak s a külföld figyelme rájuk tereltetik, úgy Budapestnek, mint Rómának, az idegenek forgalma kime- rithetlen s mindennél jövedelmezőbb kincsbányát ad. Minthogy az idegenforgalom foko­zásától függ Budapest kereskedelmé­nek és iparának fellendülése, a mi vendéglősiparunk törekvéseinek sikere, éppen ezért most — hogy a fürdő­kérdés foglalkoztatja a tanácsot — indítványozzuk, és kérjük a követ­kezőket : 1. A városi tanács, illetőleg a bi­zottság, a városi fürdők kiépítését a világigényeknek megfelelőleg rendelje el, mert ebbe mentői nagyobb tőkét fektet, annál busásabb jövedelemre tesz szert. 2. Hogy a mint a fürdők készen állanak, azonnal jövedelmezhessenek, az egészre kiható, folytonos reklámozás, ról gondoskodjék. 3. Hasson oda a székesfőváros s ha kell, megfelelő rekonpenzácziók ki­kötésével, adjon segélyt arra, hogy a Császár-fürdő az „Alhambra“ mintá­jára újjá építtessék; minthogy ez a hely, a környezet ezzel az immár rom­lásnak indult építmény utánzatával utolérhetlen bűbájt adna városunknak ; a fürdőnek pedig minden másnál ké­nyelmesebb beosztást engedne meg. Mi ezeket az indítványokat hivatásunknál fogva — első sorban a vendéglősipar föllendüléséért, de e mel­lett az egész közönség, az összes ipar­és kereskedelmi ágak érdekében ajánl­juk sürgetőleg a tekintetes székesfővá­rosi tanács figyelmébe. Szeretett székesfővárosunk fejlő­désért, polgárainak javáért, gazdagodá­sáért kérjük, hogy a mi ebben a czikkelyünkben arra méltó és méltat­ható, önöknél, tanácsos és bizottsági tag urak, megszivlelésre találjon, hogy Budapest mielőbb azzá legyen, a mire hivatott: a világ legszebb, leglátogatot­tabb, leggazdagabb városává. Hogy ezt gyorsan elérhessük, cse­lekedjünk habozás nélkül; határozzunk a szép és gyakorlatiság iránt való ér­zékkel, tegyünk, ha kell, a magunk pillanatnyi érdekeinek a mellőzésével is; igy lesz Budapestből hamarosan a Jókaitól megálmodott dicsőséges jö­vendő hatalmas városa. Városatyák önöktől függ, hogy igy legyen. Ihász György.

Next

/
Thumbnails
Contents