Vendéglősök Lapja, 1902 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1902-03-05 / 5. szám
6 Vendéglősök Lapja 1902. marczius o. Gelléri Mór nem járul hozzá, hogy indítványába a „szakképzett egyén“ helyett „szakiskolát végzett egyén“ vétessék be. Hogy iparát tanulta, ebben benne van, hogy a szakirányú tanoncziskolát látogatta. Az iskola kötelező látogatását a törvényben kimondani nem lehet, mert ilyen iskola nincs i minden városban. Az erkölcsi garancziára J vonatkozólag a következő pont felvételét ajánlja : ' „A szállodaiparra való iparigazolvány kiadása előtt az illető folyamodó köteles igazolni, hogy a szálloda kellő vezetésére és ellenőrzésére erkölcsi tekintetben is messzemenő biztosítékot tud nyújtani". Gundel János köszönetét mond az előadónak, valamint az igazgatónak benyújtott indítványaikért. Nézete szerint téves argumentum a képesítéshez kötés ellen, hogy a vendéglős- és szállodásipar nem kézműves- ipar. Az iparág gyakorlásához szükséges, hogy azt a kellő tanulás nélkül elsajátítani nem lehet. Ezért joggal lehet a képesítés kimondását követelni. Most a más téren tönkrement exisztencziák ide tódulnak és ez által sülyesztik az ipar színvonalát. A képesítéshez kötés kimondása az idegenforgalom érdekében is nagy jelentőséggel bir. Kéri az Országos Iparegyesület végrehajtó bizottságát, hogy a képesítéshez kötés kimondása mellett foglaljon állást. Egyébként hajlandó belenyugodni az igazgató indítványába is, a mely mindenesetre haladást jelent. Stadler Károly szerint a képesítéshez kötés kimondásának főelőnye az volna, hogy ezáltal lehetővé válnék az iparág helyes irányítása. Ez az ipartestületi hatáskörrel felruházott ipartársulat által a társulati kényszer kimondása mellett lehetséges és ezért hozzájárul igazgató indítványához. Glück Ifrigyes újból hangsúlyozta a szállodai czégér alatt folytatott erkölcstelen üzelmek kiirtásának szükségességét, mert ezek az üzemek érzékeny kárára vannak az idegenforgalomnak. Gunszt József szerint az üzelmek orvoslásának útját nem a törvény revíziójában, hanem a végrehajtásban kell keresni mert a törvény úgyis megköveteli az engedélyhez kötött iparágakra nézve az erkölcsi garan- cziákat. A hiba tehát csakis a hatóságok * gyakorlatában lehet. Petánovits József felszólalása után Gelléri Mór az összes érdekeltek megnyugtatása végett ajánlja, hogy a kereskedelmi miniszter úrhoz intézendő felterjesztésbe felvegye azt a kérelmet is, hogy az uj ipartörvénynek a’ szállodás- és vendéglősipar gyakorlására és engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseinek végleges szövegezése előtt az ipartársulat véleménye is meg- hallgattassék. Az erkölcsi garancziákra vonatkozó óhajtás utólag formulázandó. Elnök végül összegezi az elhangzott felszólalásokat, a melyekből megállapítható, hogy a szakosztály úgy az előadó javaslatát, mint az igazgató indítványait,további tárgyalás és határozathozatal czéljából a végrehajtóbizottság elé kívánja terjeszteni. Konstatálja továbbá azt az egyhangú óhajtást, hogy erkölcsi garancziák követeltessenek attól, a ki a szállodai ipar gyakoidására engedélyt kap. Ezzel az ülés véget ért. Iparunk veszedelme. — Bezárt üzletek. — Az avatatlan közvéleménynek furcsa fogalmai vannak a vendéglősiparról mé0, napjainkban is. Sokan e szóban: „vendéglős“, megtestesülve látják e fogalmat: Tőke. Tőke és vendéglős ugyanaz. A vendéglős csak szaporodik, házat épit és telkeket vesz. A vendéglős úr. Az soha sem károsodik. Van neki mindenből könyökig elég. Van a vendéglősnek ! — szál ez az ige humoros és komoly variácziókban a közönség ajkán szanaszerte. Olyanok is akadnak, akik azt mondják, hogy a vendéglős olyan mint a „pinka sohasem bukhatik. Ez a fogalom azután meggyökeresedik, átmegy, beszivárog a köztudatba. így lehet csak, hogy a mi árva iparunkon mindenki nyargal. Ezzel a tudattal rakják iparunkra a legsúlyosabb, elviselhetlenlil túlrakott közterheket is. Iparunk pedig pang és napról napra hanyatlik. Hol itt, hol ott csukják le egy-egy vendéglő ajtaját. A görredöny robbajjal zuhan le és betemeti a lezárt helyiségbe sok törekvő embernek minden reményét, munkáját, vagyonát. Ismét három üzlet záródott le Budapest legélénkebb forgalmi helyén. így Bischof Imre József-körut 15 sz. Föglein I. Ferencz, Teréz-körút4 sz. és Wild József Teréz-körút 50. sz. alatti vendéglőjüket zárták le az ipari pangás következtében. Fel kellett hagyni az üzlettel e három derék kartársunknak, mert hát Budapesten szép az élet, a vendéglősnek mi baja sincs, jól megy dolga, gyarapodik és gazdagodik egyre-másra . . . Nem is csoda, ha első sorban a vendéglős ipart érik az ipari pangás megrázkódtatásai. A legtöbb adóval őt nyomják, a legnagyobb házbérekkel őt terhelik, ő a társadalom éltetője, föDtartója és Budapest egyik légiiübb támasza. Azért hát méltó a terhekre minden oldalról, főként, mert jó maga sem mozdít egy ujjnyit sem a maga jóvoltáért. Mennyi kartársunknak kell még váljon minden reményét a görredőnyök mögé temetni Budapest legélénkebb forgalmi helyein, mig valakinek eszébe jut a vendéglős iparon is könnyiteni egyet? Isten tudja . . . ! CSARNOK. Érdekei étlap>gynjteinéuy. Miss Frank E. Buttolph, egy igen müveit amerikai hölgy, ki a newyorki Astor-könyvtár hivatalnoknője, egy ritkaságos étlapgyüjte- mény birtokában van, mely immár 8000-nél több étlapot foglal magában. A gyűjtemény túlnyomó többségét persze amerikai menükártyák képezik, melyeknek legváltozatosabb példányai vannak együtt. A többek közt érdekes egy papirmasé-fejsze, mely a nyelében rejtegeti az összegöngyölt étlapot. Szintoly érdekesek az indián nyelven fogalmazott étlapok, melyekhez szerencsére a fordítás is hozzá van csatolva, A gyűjtemény legújabb darabja a „kaliforniai Ohió-társaság“ étlapja, mely a köztársasági elnök (Mac Kinley) látogatásakor szerepelt 1901. május 16-án. Ez a történelmi becsű étlap egy valóságos levélmappában van elhelyezve, mely fehér bőrből készült és művészi rajzokkal van díszítve. Valóságos nyomdai és könyvkötészeti remekmű. A gyűjtemény humoros darabját a „Tizenhármasok Klubja“ szolgáltatja. Borjegyzéke koporsó formájú fekete papirosra van nyomtatva és ily ajánló szavak ékeskednek rajta: ,,Morituri te salutamus.“ Továbbá: „A mig a világon vagytok, élvez zétek az élet borát, mert a halál után úgy sem élvezhetitek!“ Eredeti e klub 200-ik lakomájáról való étlap, mely egy temetőfalat és akasztófát ábrázol, melyen varjak és baglyok ülnek. A külföldi államok közül Németország és a magyar-osztrák monarchia van leginkább képviselve. II Vilmos német császár ünnepi lakomáin a lehető legegyszerűbb étlapok kerülnek az asztalra, mig ellenben azon étlap, mely egy magyar huszárezred százéves fönnállásának emlékünnepén volt használatban, valósággal remekbe készült. Érdekes a lipcsei ,,Auerbach-pincze“ étlapja is. A gyűjtemény fődisze egy könyv, mely bekötve tartalmazza a newyorki „American Hotel“ étlapjait az 1848-ik évből. Az akkor létezett és a mostani ételek között alig van lényeges különbség, ellenben a borok már letűntek azóta a vendéglői asztalokról, mint például: egy tuczat különféle port-, sherry- és madeira-bor, vagy Montei- ros, Cantara és Sercial. Ezek a félszázados étlapok ötléle pezsgőt jeleznek: Schrei- der, Anchor, Hypericon, Geisler, stb. melyekről már rég megfeledkezett a világ. HÍREK. .Eljegyzés. Babies Anna kisasszonyt, Bubics György jó hírnevű komáromi vendéglős kedves nővérét a napokban jegyezte el Tóth Jenő győri lakos. Az ifjú jegyespárnak sirig tartó boldogság legyen osztályrésze. — A sertésközvágóhirf vendéglője. A sertésközvágóhidat még nem nyitották meg, a közvágóhidon lévő vendéglő bérletére már mégtartották az árlejtést. Nyolc ajánlatot adtak be. A legrosszabb ajánlat évi 8000, a legjobb ajánlat évi 24.500 korona bért igér a vendéglőért, Értesülé- I síink szerint a vendéglőre uj pályázati ha- I táridő fog kitüzetni. Szálloda-bérbeadás. Beretvás Pál ismert kecskeméti szállodatulajdonos f. évi április hó 1.-től kezdve bérbeadta szállodáját, vendóglőjét és kávéházát Millökker Lajos debreczeni vendéglősnek. Beretvás Pál ezentúl minden figyelmét, a szőlészetre és borkereskedésre fogja forditani és igy továbbra is tevékeny tagja marad iparunknak, melynek eddig is díszére szolgált. Halálozás. Zauber Károly főszakács, ki azelőtt a Drechsler-féle, azután mindvégig a Szikszay-féle nagyvendéglőben fejtett ki elismerésre méltó munkásságot, múlt hó 3-án elhunyt. A megboldogult hűlt tetemeit február hó 5-én helyezték örök nyugalomra. A végtisztességen megjelent a budapesti fő- szakácsok szine-java. Gjurkovics úrral az élükön, továbbá iparunk több jeles tagja, köztük Stettner és Drechsler uraa is. Utóbbi diszes koszorút helyezett a ravatalra, e fölirásssal : „Volt munkatársunknak — Drechsler Béla és családja.“ Koszorút küldtek még: Szikszay család, a Szikszay személyzete és a „Szakácsok — kartársuknak“ Áldás poraira. Nyugodjék békében! Hiúság és jótékonyság. A Rio de Janeiroban emelt egyik kórház homlokzatán a következő felirás olvasható: Az emberi nyomorúságnak az emberi hiúság. Ennek a felírásnak a története az, hogy don Pedro brazíliai császár felhívást intézett népéhez, hogy adakozzanak egy, a fővárosban emelendő közkórház építésére. E felhívásnak azonban vajmi csekély eredménye lett. Fogta magát tehát a császár s kihirdettette, hogy a ki a jelzett czélra
