Vendéglősök Lapja, 1902 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1902-12-05 / 23. szám

XVIIl-ik évfolyam. 23. szám. Budapest, 1902. deczember 5-én. „PINCZÉKEIi ÍjJLPJ1“ A hazai szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéházi segédek érdekeit felkaroló szakközlöny. Az első magyar orsz. pinczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „budapesti kávéházi segédek egylete*, a„Szatruár-Németi pinczér-egylet“ a „Székesfejérvári pinczér-egylet“, a „Szombathelyi pinczér betegsegélvző-egylet“, a »Győri pinczér-egylet“, a »Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartarsula“, az »Arad pinczér-egylet“-nek, a „Szabackai pinczér-egylet“-nek, az »Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az »Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok partársulatá“-nak. a „Miskolczi pinczér egyletének, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a „Székesfejérvári vendéglősök kávésok és italmérők ipartársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és az országos pinczér-egyesület budapesti központi mozgalmi bizottságának 09^ HIVATALOS KÖZLÖNYE» Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár; , u Egész évre ... 12 kor. Félévre .... 6 kor. U Háromnegyed évre 9 „ Évnegyedre ... 3 ,, f] Laptulajdonos és felelős szerkesztő: IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII. kerület, Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Előfizetési felhívás! <s) (ej 6 ® Vége felé közeledvén az 1902-ik évűek, — mely általában igen lanyha üzletmenetig egyesekre nézve pedig válságos esztendő volt — a jobb jövő reményében felhívjuk m. t. előfizetőinket, olvasóinkat s minden egyes szaktársunkat azon jelentős körülmény megfontolására, hogy a „VENDÉGLŐSÖK LAPJA" uj évtől kezdve immár Btizenkilencedik évfolyamába lép. A mely lap s különösen szaklap, tizennyolez esztendős múltra képes rámu­tatni, annak további fönnállását komoly szakérdek követeli. Tizennyolez éven ke­resztül nem tűrünk meg egy lapot valamely szakma keretében, ha az nem tud eredmé­nyes küzdelmeket felmutatni s az iparág érdekeiért önzetlenül síkra szállni. A „Vendéglősök Lapja“ szerény­telenség nélkül is hirdetheti magáról, hogy közel két évtizedes fennállása alatt a hoz­zája fűzött várakozásokat teljesen kielégí­tette s emberül megfelelt kötelességének. A nagyfontosságu vendéglős-iparnak tizen­nyolez éven át szerény, de bátor és minden­esetre nem meddő harezosa! A magyaroso­dás, a nemzeti szellem terjesztője! Iparos társaink anyagi boldogulását szivén viseli s tőle telhetöleg előmozdítja! Nem egy sikeres akcziót indított már a terhek könnyítése végett s nagy összeköttetései révén a jövő­ben sem marad tétlenül. Újabban pedig szorosabb kapcsolatot teremt a vendéglősök és bortermelők kö­zött, miáltal a bortermelőknek tisztessé­ges piaczot biztosit, vendéglőseinknek vi­szont könnyebben lehetővé teszi a tiszta, jó italok beszerzését. Szóval a „Vendéglősök Lapjali ala­posan rászolgált a pártolásra és — bátori­tásul a további küzdelmekhez, újabb, tö­megesebb pártfogást kér a t. szaktár­saktól. Mert a mi fönnállásunk súlyos pénz­áldozatokkal jár. Nemcsak szellemi erőnket áldozzak fel a közérdekért, hanem anyagi javainkat is koczkára teszszük érte. Ez az önzetlenség jele ! Ha nem volnánk önzetle­nek, talán mi is megépittethetnők újság­palotánkat, de igy bizony viskó is alig jut nekünk (amit korántsem panaszképpen em­lítünk fel). A ,, Vendéglősök Lapja“ csupán arra kéri előfizetőit, barátait s a magyar haza minden méltányosan gondolkozó vendéglősét, hogy bennünket nemes munkánkban előfize­téssel támogatni szíveskedjenek. Előfizetési ár: egész évre 12 korona. Ezt a csekély 12 koronát még a legszegé­nyebb vendéglős is nélkülözheti, különösen akkor, ha cserébe ezért az összegért maga mellett látja ügyének védelmezőjét, érde­keinek szószólóját: a legrégibb ipari szak­lapot. Mindamellett nemcsak egész évre lehet a „Vendéglősök Lapja“-ra előfizetni, ha­nem tetszés szerint: félévre 6 korona, negyedévre 3 korona. Aki 1903 január elsejére előfizetőink sorába lép, az a deczemberi számokat in­gyen kapja. Előfizetések a „Vendéglősök Lapja“ kiadó-hivatalának czimére: Budapest, VII. Akáczfa-utcza 7. küldendők posta- utalványon. Tisztelettel a „Vendéglősök Lapja“ ____szerkesztősége és kiadóhivatala_____ Eg yleti vagyon biztonsága. Az a közismert példázat, mely I szerint könnyű egy vesszőt ketté törni, de nem lehet száz vesszőt csak meg­hajlítani is, érthetően illusztrálja az egyesülések közhasznú voltát. Egy ember nem tudja kellően megvédeni minden oldalról veszélyeztetett érdekeit, ellenben összeállva, egyesületet alakítva, : száz, vagy annál is több ember hat­hatósan őrködhetik a közös érdekek fölött. Ez okból természetszerűleg igazi barátai vagyunk bármilyen egyesületek­nek, melyek embertársaink boldogulását különböző uton-módon megvédelmezik. Az egyesülés eszméje napról-napra jobban terjeszkedik. És igy van ez jól! Tekintsük csak a magunk társulatait, köreit és egyesületeit. Itt van például a budapesti szállodások és vendéglősök ipartársulata, a vendéglősök országos szövetsége, az országos nyugdíj egye­sület, a budapesti kávés ipartársulat, a pinczér egyesület, egyes jótékonyczélu asztaltársaságok, stb. melyek mind­egyike magasztos czél után törtet s a melyek nem egyszer oly eredményhez jutnak, a minőt egyes szállodás, ven­déglős, kávés vagy pinczér sohasem érhetne el. Az ipartársulat immár év­tizedek óta működik s aki ezt nem resteli figyelemmel kisérni, tapasztal­hatta, hogy számtalanszor megvédel­mezi jogainkat úgy fönn, mint alant. Az országos szövetség magához öleli az egész magyar haza vendéglőseit és oly hatalmas testületnek ígérkezik, mely hivatva van fontos közgazdasági ténye­zővé válni. A nyugdíjintézet viszont eloszlatja aggodalmainkat az esetleges kétes jövő iránt és gondtól mentes öregséget biztosit nekünk. A pinezér- egylet is igen számbavehető előnyöket nyújt tagjainak s a többi jótékony tár­_

Next

/
Thumbnails
Contents