Vendéglősök Lapja, 1902 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1902-08-20 / 16. szám

2

1902. augusztus 20.

Fél 11 órakor: Dejeuner a Svábhegyszállodában.

Fél 1 órakor: Gyalogséta a Normafáidon át a Zugligetbe.

2 órakor: Indulás villamosvasuttal a központi városházhoz.

5 órakor: Indulás különhajóval a Petőfi-téri állomástól Budafokra. Esti ünnepély a Törley kastélyban.

1902. szeptember 26-án (péntek):

Reggel 9 órakor: Találkozás az Erzsé- bet-téri kioszkban. Az uj országház és igazságügyi palota megtekintése. Kirándulás a földalatti villamos vasúttal a városligetbe. A Park-Club megtekintése.

12 órakor: Dejeuner a Gerbeaud-pavil- lonban.

4 órakor: A budapesti ipartársulat által a vendégek tiszteletére adott „Búcsú, ebéd“ a Royal-szállodában,

7 órakor: Színházi díszelőadás.

Az ünnepségek résztvevői kéretnek a programmban megjelölt időpontok pontos betartására.

A szeptember 24-iki disz- és a 26-iki bucsuebéden az urak frakkban, fehér nyakkendővel, a Törley-kastélyban rendezendő esti ünnepélyen hangverseny-öltözékben jelennek meg.

Jelentkezéseket és lakásmegrendeléseket a fogadó-bizottság irodája (Angol királynő szálloda) f. évi szeptember hó 19-ig bezárólag fogad el. A rendezőség azonban felkéri a t. jelentkezőket, hogy a Kellő számú vasúti igazolványoK beszerezhetése czéljából, lehetőleg minél előbb jelentkezzenek, mivel a nagymélt. m. kir. kereskedelemügyi ministerium, valamint a Kassa-oderbergi vasút igazgatósága a közgyűlés résztvevői s hozzátartozóik részére összes vonalaikra úgy Budapestre, mint vissza, valamint az esetleg rendezendő kirándulásokra 50 százaléK árKedvezményt engedélyezteK.

A szállodások nemzetközi egyesületének budapesti közgyűlését előkészítő bizottság.

Figyelmeztetés.

A „Szállodások Nemzetközi Egyesülete“ 1902. év szeptember hó 24-én Budapesten tartja közgyűlését.

Az egyesület közgyűlésén csak az egyesület tagjai és a hatóságok képviselői vehetnek részt.

Azonban a közgyűléssel összekapcsolt ünnepségeken a „Budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és a „Magyar Vendéglősök Országos Szövetsége“-nek tagjai, valamint a „Szállodások, vendéglősök, kávésok, pinezérek és kát'éssegé- dek országos nyugdíj-egyesületé“-nek önálló üzlettel bíró tagjai is, továbbá mindazok, a kik az ünnepségek költségeihez legalább 200 korona adománynyal hozzájárultak a rendezőbizottság által megállapított 30 'korona dij lefizetése mellett részt vehetnek.

A felsoroltakon kívül mások csak a rendezőbizottság hozzájárulásával és 100 korora dij lefizetése mellett vehetnek részt.

Vendéglősök Lapja

meghívó.

A Magyar Vendéglősök Országos Szövetsége“ 1902. évi szeptember hó 23-ik napján délelőtt 10 órakor, Budapesten az István főherczeg szálloda első emeleti termében tartja

II. évi rendes közgyűlését,

miről a szövetség t. tagjait, az alapszabályok 9. §-a értelmében, ezennel értesítjük.

Budapesten, az 1902. augusztus hó f -án tartott központi igazgatósági ülésből.

Gumiéi János, elnök.

NAPIREND:

1. A közgyűlés megnyitása.

II. A központi igazgatóság és igazgató-tanács előterjesztése

III. A szakosztályok jelentései':

aj a nyugdíj-egyesület jelentése; b) a tanonezügy, szakosztály jelentése; e) a közvetitésügyi szakosztály jelentése; d) az idegenforgalmi szakosztály jelentése;

IV. Számadás az 1001/902. szövetségi évről.

V. A felmentvény feletti határozat.

VI. Indítványok tárgyalása.*)

VII. Az 1903. évi közgyűlés helyének meghatározása.

VIII. A közgyűlés befejezése.

*) Indítványok irásbelileg a 8 nappal beküldendők.

meghívó.

Alulirt igazgatóság tisztelettel meghívja tiszteletbeli, alapitó, rendes és pártoló tagjait a Budapesten, 1902. évi szeptember 23-án, délelőtt 9 órakor, az István főherceg szálló I. emeleti termében tartandó

V. évi rendes közgyűlésre.

Budapesten, 1902. augusztus havában.

A „Szállodások, vendéglősök, kávésok, pinezérek és kávéssegédek országos nyugdijegyesülete“ igazgatósága

Sokrog Károly elnök.

TÁRGYSOROZAT:

1. Közgyűlést megnyitó beszéd (tartja Rokros Károly elnök).

2. Határozatképesség igazolása, szavazólapok, meghatalmazások beszedése.

3. Jelentés az igazgatóság évi működéséről. (Előterjeszti dr. Solti Ödön, jogtanácsos.)

4. Felügyelő-bizottság jelentése és a felmentvény megadása. (Előterjeszti Francois Lajos, felügyelő- bizottsági elnök.)

5. Költségvetés és zárószámadások tárgyában határozathozatal.

6. Egy alelnök és egy igazgatósági tag választása.

/. Egy felügyelő-bizottsági tag választása.

8. Jövő évi közgyűlés helyének megállapítása.

9. Indítványok. — A közgyűlésen tárgyaltatni óhajtott indítványok legkésőbb f. évi szeptember hó 15-éig a központi irodába felterjesztendök.

10. Közgyűlés berekesztése.

Sartha Miklós az idegen sörök ellen.

A mi vészsipunk nyomán végre megszólalt a kuruez tárogatós is.

A mi alapos aggodalmaink visszhangot keltettek Bcirtha Miklós nagy hazánkfiában, a ki magáévá tette felfogásunkat, mely határozottan ellene van a külföldi sörök behozatalának.

Tudtuk, hogy nem soká leszünk egyedül. Szinte vártuk a nagy publicista megnyilatkozását, mert ő az, a ki minden téren, minden irányban íelemeli intő szavát, ha a nemzeti érdekek veszélyeztetve vannak.

A külföldi sörök elterjedése pedig szemmel láthatólag veszedelemmel jár saját érdekünk ellen. Ezt nem győzzük elég erősen hangoztatni, hogy még a süket fülek is megérthessék. íme, Bartha Miklós is hozzánk csatlakoz-k és gyönge szavunkat menydörgés gyanánt ismétli azoknak, a kiket illet.

Halljátok Zenta város nagynevű képviselőjének megszivlelésre méltó szózatot!

Értsétek meg belőle, hogy az idegen sörök, osztrák ásványvizek és bárminemű külföldi termékek pártolása egyértelmű az édes haza ellen elkövetett bűnnel, melyet nem enyhíthet semmiféle melléktekintet!

Sovinisztáknak kell lennünk a végletekig! Ha csak egy szemernyit is engedünk,- veszve vagyunk ! Erre tanít meg bennünket Bartha Miklós ékesszólása.

Különösen pedig azoknak szól ez a hazafias intelem, kik a sörkérdést a fülénél fogva előránczi- gálták, azt fölfujták és erőszakosan összezavarták, ugyannyira, hogy immár ki sem tudnak bontakozni belőle.

A sör kérdés tagadhatatlanul a a napi renden volt, sőt ott van ma is. De mindamellett kár volt a cserebogarat elefánttá nagyítani, a világot a mi élhetetlenségünkkel telelármázni s a nyakunkra csődi- teni a külföldi sörgyárak ügynökeit. Ez az elhibázott mozgalom helytelen útra terelődött, ennélfogva mi nem is helyeseltük, jóllehet igen üdvös tanulságokat eredményezett:

Először is bebizonyult, hogy a kóstolásra küldött hétféle idegen sör közül egyik sem felel meg igényeinknek, miután a világhírű kőbányai és promontori sörök kitűnősége elkényeztetett bennünket. Ezt rossz külföldi lével nem lehet velünk feledtetni.

Másodszor ezen idegen sörök árai tekintetében az a szomorú való állott be, hogy a leggyengébb külföldi sör többe kerül vendéglőseinknek, mint a legjobb kőbányai sör. Erre már megnyúlt a sörkóstolók orra, mert ez a körümény nem a hazafiaságukat érintette, hanem a — zsebüket.

Kellett ez a leczke akadékoskodó szaktársainknak! Legalább okulhatnak belőle a jövőre nézve és megtanulhatják, hogy a hajlithatat- lan és következetes hazafiság nem^ csak erkölcsi kötelessége minden magyar embernek, hanem anyagi javára is válik. Ebben az esetben legalább bebizonyosodott, hogy a hazafiatlanság pénzbeli vesztesség- gél jár.

Kétszeres okunk van tehát arra, hogy ezekután örömmel fogadjuk Bartha Miklós megnyilatkozását, mely a kötelesség ábécéjére tanít