Vendéglősök Lapja, 1902 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1902-07-20 / 14. szám
2 Vendéglősök Lapja 1902. julius 20. dek óta zajtalanul, de annál sikeresebben működő ipartársulat? . . A személyek, kik ezen merész vállalkozás élén állnak, nem nyújtanak erre nézve garancziát. Tisztelet, becsület magán személyük iránt, de multjokban nem tudnak felmutatni valami kimagasló mozzanatot, (mivelhogy nagyobb részének nincs is egyáltalán vendéglősipari múltja, miután más iparágak köréből csöppentek közénk), nem fejtettek ki eddigelé különös figyelmet érdemlő, közhaszna tevékenységet, mely kilátásba helyezné mozgalmuk eredményes voltát. Szóval nekünk az a meggyőződésünk, hogy hét ipartársulat nem használ az ügynek. A belügyminiszter is tudja, hogy két belügyminisztérium fölösleges az országban. A mit az egyik el tud végezni, ott a másikra nincs szükség és a mit a régi ipartársulat sem tud keresztülvinni, azt az uj anndt hevésbbé fogja kivívni. Sokkal okosabb lenne a békés egyesülés, miután tudvalevő, hogy egy-egy vesszőt könnyű ketté törni, de száz vesszőt egy csomóban még csak meghajlitani sem lehet. Különben immár a küszöbön áll iparunk képesítéshez való kötése és ez lehetetlenné teszi a két ipartársulat fönnállását egymás mellett. Ez esetben a régi ipartársulat ipartestiiletté fog átalakulni és minden vendéglős kötelezve lesz annak kötelékébe belépni. Ez a körülmény mindenesetre nagy akadály az újonnan létesült kisipartársulat alapszabályainak jóváhagyására. A belügyminiszternek, mint jóváhagyónak nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy ilyformán akár tizenkét ipartársulat is alakulhat, mert a mit megenged a másodiknak, azt nem tagadhatja meg a többi tiztől. És ugyan hova vezetnek az ily állapotok? . . Az áldatlan széthúzásnak kétségkívül iparunk fogja kárát szenvedni, mivel sok bába között elvész a gyerek. . . . íme, mit eredményezett a sör-kartell és a vele járó elégedetlenség! . . . A sörgyárak is levonhatják ebből a tanulságot. Ha több méltányossággal viseltetnek vendéglőseink iránt és ha belátják, miszerint a súlyosan megadózott vendéglősök a legmesszebb menő kíméletet érdemlik, bizonyára nem fenyegetné őket a külföldi versengés réme. Senkinek sem jutna eszébe, külföldre fordulni. Mindenki megelégednék a világhírű kőbányai sörökkel. Reméljük, a sörgyárak megszívlelik a mondottakat és mielőbb intézkedni fognak a vendéglősök megnyugtatására. Amúgy is alkalom adódik erre a söradó-pótlék leszállításával. d essek a kedélyeket megnyugtatni és tessék bizonyítani, hogy nem kiszipolyázási szándék- bóf történt a sörárak drágítása. Ily módon aztán a legczélsze- rűbben lehet elejét venni a külföldi sörök aggasztó beözönlésének, melynek veszedelmes voltát nem győzzük eléggé hangoztatni. Mutassuk meg magyarországi vendéglősök, hogy olyan tényezői vagyunk a magyarságnak, kik nemcsak szóvirággal, de egyszersmind gyakorlatilag is a magyar ipar fejlesztésére törekszünk. Éppen azért felkérjük ama kartársainkat, kik az itt közölt olmützi körlevelet kézhez kapták, tegyék azt egyszerűen ad aeta — a jobb jövő reményében s a magyar ipar javára! * A becsempészett körlevél, melynek nincs meg a kötelező nyomdai jelzése, a következőképen hangzik : Hanna részvény sörfözö Olmützben (Morvaország). Kérdő-ir. 1. Yásárolna-e nálunk sört, ha mi Budapesten raktárt állítanánk fel, a honnan a nap minden órájában jégbe hütött (?) szállítanánk házhoz? 2. Minő árt fizethetne márcziusi és gránát sörért ? 3. Hány hektoliterre és milyen minőségre volna havonkint szüksége? 4. Yan-e jégverme? 5. Megjegyzések és óhajok. Czim : Aláirás: (Ugyanez németül.) Szállótulajdoiiosok nemzetközi gyűlése. A szállótulajdonosok nemzetközi egyesülete az idén szeptember 24-én tartja meg Budapesten közgyűlését, a melylyel kapcsolatosan mindenféle ünnepségek lesznek. A budapesti rendező bizottság már megállapította a programmot, amely a következő : Szeptember 23-án a Bécs, Prága és Zsolna felöl érkező vendégeket a bizottság Kovácspatakon várja, honnan külön hajóval jönnek Budapestre. Itt a vendégeket Halmos János polgármester és a budapesti vendéglős- ipartársulat fogadja. Este ismerkedő-est lesz a f/ungária-szállóban. Huszonnegyedikén délelőtt lesz a Szállodások Nemzetközi Egyesületének közgyűlése az Akadémia dísztermében. A közgyűlés alatt a hölgyvendégek és a többi, az egyesületen kivül álló vendégek megtekintik a várost. Közgyűlés után reggeli lesz a Margitszigeten, azután megnézik a várat és a királyi palotát. Délután diszebéd lesz a \ igadóban, este pedig a székesfőváros hatósága a vendégek tiszteletére dunai ünnepet rendez. Szeptember 25-én a központi vásárcsarnok megtekintése, majd kirándulás következik a Széchenyi-hegyre, aztán villásreggeli a Svábhegy-szállóban, a honnan a vendégek a Zugligetig sétálnak. Innen villamossal mennek a Ferenc József-hid pesti hídfőjéig, honnan különhajó viszi a vendégeket Budafokra. Este ünnep lesz a Törley-kastélyban. Szeptember 26-án az Er- zsébet-téren találkoznak a vendégek s az uj országházat és igazságügyi palotát tekintik meg. Aztán a földalatti villámoson mennek a Városligetbe, a Gerbeaud-pavillonban reggeliznek és a Park-Klubot tekintik meg. Ezután a budapesti vendéglős-ipartársulat diszebédje következik a Royal-szállóban. Este díszelőadás az Operában. A budapesti ünnepségek sorozata után még tervezik, hogy szeptember 27-én az összes vendégek kirándulnak Szegedre az ottani vendéglős- ipartársulat és Gazdasági Egyesület által rendezett gyümölcs- és borkiállítás megtekintésére, a honnan azután csoportkirándulásokat rendeznek Fiúméba, Tokajba, a Magas Tátrába és a Vaskapuhoz. Alakítsunk ásványvíz részvény- társaságot! Irta: Hollefreund Ármin. Alig van ország a világon, amely ásványvíz-forrásokban oly dúsgazdag lenne, mint hazánk. Minden részében találunk kutakat, forrásokat ezer szám, melyeknek vize üditő és gyógyító hatásában nemcsak vetekszik a külföld általán ismert, hires vizeivel, hanem azokat messze túl szárnyalja. Kincses bányái ezek az egészségnek és az élvezetnek ; áldásai a szenvedő emberiségnek. Orvosaink és tudósaink lépten nyomon felhivják a közönség figyelmét s hébe korba erélyesebben is fellépnek, hogy a nagy közönyt megtörjék s hosszú évtizedek gyászos mulasztásait helyrehozzák. Pusztában kiáltó, szó volt eddig minden felhívás, minden törekvés, noha kézzel fogható eredmények bebizonyították a mozgalom üdvös és hasznos voltát úgy közgazdasági mint közegészségi szempontból. Egész vagyonok vándorolnak ki évről évre külföldi ásványvizekért, itt-ott talán csak külföldi czimkékért. Ezt a tarthatatlan állapotot meg kell szüntetni s a magyar föld eme áldásos termékét, az ásványvizet nemcsak itthon, hanem a külföldön is általán ismertté és közkeletűvé tenni. Faji, nemzeti és közgazdasági kötelesség ez! Ez elől senkinek sem szabad kitérnie, senki sem zárkózhatik el. A magyar ásványvizek forgalmi pangását mely magyar szív nem fájlalná ? Mely magyar nemzet gazdász nem sajnálná ? Mely magyar közegészségbarát ne nézné borult lélekkel, midőn a generácziók fokozatos és rohamos elsatnyulása s elcsenevészedése ellen ezekben az Isten adta vizekben tudja, tapasztalja a leghatásosabb és legbiztosabb gyógyszert? Mennyi küzdésébe, mennyi rábeszélésébe s olykor áldozatába kerül, mig különösen szegényebb sorsú betegeinek gyógykezelésénél ezt a természeti megbecsülhetetlen segítséget megkapja. Mi ennek az oka? Szegénység és drágaság ! A megélhetés nehézsége párosul az ásványvizek drágaságával, amely utóbbit fokozza a monopólium, a kartell s egyébb kinövések és természet-ellenességek. Ezeket kell valamikép megszüntetni. Parancsoló szükséggé teszi a nagy nemzeti érdek mellett ipari életünk, amely egyik válságból a másikba esik. Ezer meg ezer szaktárs exisztencziáját ragadja magával áldozatul. Itt az idő, hogy végre valahára necsak észrevegyük a mindnyájunkat fenyegető bajt, hanem félretéve a napi renden levő viszályt, torzsalkodást s egyéb kicsinyes személyi
