Vendéglősök Lapja, 1902 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1902-05-20 / 10. szám

XYIII-ik évfolyam. 10. szám. Budapest, 1902. május 20. „PSNEZEREli SiUM l” A hazai szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéházi segédek érdekeit felkarold szakközlöny. Az első magyar orsz. piaczemcsterek és pinczemunkások egylete“, a „budapesti kávéházi segédek egylete“, a„Szatmár-Németi pinczér-egylet“ a „Székesfejérvár pinczér-egylet“, a „Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a „Győri pinczér-egylet“, a „Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“, az „Arad pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nakj a „Miskolczi pinczér egyletének, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a “Székesfejérvári vendéglősök kávésok és italmérők ipartársulatá“-nak, az “Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és a létesítendő országos pinczér-egyesiilet budapesti központi mozgalmi bizottságának iPT* HIVATALOS KÖZLÖNYE. "Wl Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20 án. Előfizetési ár; Egész évre ... 12 kor. | Félévre .... 6 kor. Háromnegyed évre 9 „ | Évnegyedre ... 3 „ Laptulajdonos és felelős szerkesztő; IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII. kerület, Akáczfa utcza 7-dik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Láng Lajos. — Az uj kereskedelmi miniszter. — Osztatlan örömet keltett széles e hazában az a legíelsőbb kézirat, mely Láng Lajos miniszterré tör­tént kinevezését hoztatudomásunkra. Annyi viszontagság után végre szi­lárd kezekbe került a kereskedelmi tárcza! Annyi aggodalom után megnyugvás! Annyi kétség után a remény biztató sugara! Láng Lajos kormányra jutá­sával uj korszak veszi kezdetét a magyar kereskedelemügyi minisz­térium történetében. Mondhatjuk: uj és jobb korszak! — Bennünket, a vendéglős-ipar űzőit, kétszeresen érdekel a beállott változás, a mennyi­ben sorsunk intézőjét tiszteljük a kereskedelmi miniszter személyében. 0 a mi legfelsőbb fórumunk, tehát az érdekeltség bizonyos nemével fordulunk íeléje. Vájjon remény­kedjünk-e a sok csalódás után? Bizzunk~e abban, Logy végre vala- hára, megérdemelt pártolásban fog részesülni a mi magára hagyatott iparunk ? Erősen hiszszük és valljuk, hogy igy lesz. Eme hitünkben megerősít bennünket az uj miniszter eddigi közéleti szereplése, a melylyel ékes bizonyságát adta annak, hogy mindenkor hazája üdvét és polgár­társai boldogulását tartja szem előtt. Most tehát a hatalom polczán elér­heti azt a dicső czélt, melyet a köz­jó érdekében tűzött ki maga elé. Az a jelentős körülmény, hogy maga Láng Lajos magyar polgári családból származik, és pedig oly családból, melynek számos tag­ja ipari téren küzdötte fel magát az elsők közé, megszilárdítja az uj kormányférfiuba vetett reménysé­günket. Veleszületett fogékonysága és rokonszenve van az iparok iránt és ez már magában véve is a leg­jobb kvalifikáczió a kereskedelem­ügyi miniszterségre. Valljuk be őszintén a szomorú tényt, hogy a vendéglős- és a ve­le rokon kávésiparral nem igen törődtek ez ideig az illetékes ténye­zők. Vagy ha törődtek is, több volt Báró Wallburg Ernő. Szövege a 2-ik oldalon. abban a puszta látszat, mint a va­lódi jóakarat. Iparunk egész a mai napig valóságos mostoha gyermeke volt a minisztériumnak. Úgyszólván magára hagyták és alig-alig kegyes­kedtek észrevenni létezését. Sokszor kopogtattunk a kegyelmes urak ajtaján, de mindhiába! Nem egyszer kérelmeztük sérelmeink jogos orvos­lását, de hasztalanul! Az ipartársulat, valamint lapunk szerkesztősége is minden kínálkozó alkalmat megra­gadott, hogy panaszhangjaink ille­tékes helyen visszhangra találjanak. Ámde sajnos! azt kellett tapasztal­nunk, hogy odaadó buzgalmunk, valamint vezérférfiaink fáradhatatlan törekvése — ziziluszi munkának bizonyult. Kérelmeinket nem vették figyelembe, panaszaink elintézet­lenül maradtak, sérelmeink nem nyertek kellő orvoslást, szóval iparunk nem részesült abban a só­várgott oltalomban, mely méltán megilleti s a melynek kapcsán Magyarország vendéglősi karának boldogulását várhattuk. Mindazonáltal az uj miniszterrel szemben nincs okunk és jogunk bizalmatlankodni. Sőt ellenkezőleg teljes bizalmat előlegezünk műkö­désének és jóhiszemüleg látjuk őt a kereskedelmi kormányzat élére lépni. Bizton reméljük, hogy Láng Lajosban azt az államférfit köszönt­hetjük, a ki fölkarol bennü két és helyrehozza mindama mulasztásokat, melyekben a legutóbbi évtizedek során részünk volt. Minél nagyobb a reményünk Láng Lajos jövendő miniszter­ségében, annál inkább rajta leszünk hogy kérelmeinket újból és foko­zottabb mértékben terjeszszük föl hozzá. Lapunk szerkesztősége már is tervbe vette, hogy a vendéglősök mai helyzetén javítandó, alkalmas időben megújítani és sürgetni fogja bajaink orvoslását, miután immár Láng Lajos kinevezésével előre­láthatólag ki fog tisztulni fölöttünk az égbolt. A csaczai miniszter-képviselő, ki a mellett, hogy rendkívüli jó­indulattal viseltetik iparunk iránt, egyszersmind nagy műveltségű s finom modorú ember, bizonyára nem

Next

/
Thumbnails
Contents