Vendéglősök Lapja, 1901 (17. évfolyam, 1-19. szám)
1901-08-20 / 16. szám
XYll-ik évfolyam 1901. Budapest, augusztus 20-án, 16. szám. LAPJA „PIMCZÉREK LAPJA44 A hazai szállodások, vendéglősök,-kávésok, pinczérek és kávéházi segédek érdekeit felkaroló szakközlöny. „Az első magyar orsz. pinczemcsterek és pinczemnnkások egylete“, a „budapesti kávéházi segéd egylet“, a ..Szatmár-Németi pinczér-egylet“ a „Székesfejérvári pinczér-egylet“, a „Szombathelyi pinczér hetegsegélyzö-egylet“, a „Győri pinczér-egylet“, a „Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“, az „Aradi pinczé egyletének, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávások egyesületé“-nek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér egyletének, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyleté“-nek, a „Székesfejérvári vendéglősök kávésok és italmérők ipartársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és a létesítendő országos pinczér-egyesület budapesti központi mozgalmi bizottságának, a „Szegedi pinczéregylet“-nek ß«S~ HIVATALOS KÖZLÖNYE. ^ Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Előfizetési ár : Egész évre ... 12 kor. I Félévre ................... Hár omnegyed évre 9 „ Évnegyedre . . . 6 3 IHÁSZ GYÖRGY. VII. kerület. Akáczfa-utcza 7-dik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Figyelmeztetés.. A „Magyar Vendéglősök Országos Szövetsége“ f. évi szeptember 'hó 3. és 4. napján tartandó közgyűlése alkalmából Gundel János szövetségi elnök közbenjárására a nagymélt. m. kir. kereskedelemügyi minisztérium a kongresszusra utazóknak a gyorsvonatokra is érvényes mérsékelt áru vasúti jegyeket engedélyezett, felhívjuk ennélfogva mindazon vidéki kartársakat, kik a szövetségi közgyűlésen részt venni óhajtanak, bogy ezen szándékukat a „Budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatánál (Budapest, IV., Himző-utcza 1. sz.) azonnal jelentsék be. Szeptember 3. Szeptember 3-ika rohamosan közeledik, amely elé kell, hogy a legmelegebb érdeklődéssel tekintsen minden szaktárs, kiben a nemesebb czélok, az emberséges törekvések iránti érzék és a jobb jövőbe vetett bizalom még ki nem veszett. Szeptember 3-ika az önvédelem legnemesebb, leghumánusabb harczának legszebb és legkomolyabb napja. Ekkor bontják ki újra azt a zászlót, amely alatt sorakozni, küzdeni és áldozni minden szaktársnak elodázhatatlan kötelessége, ki a maga és családja jövőjét, boldogulását és tisztességes kenyerét félti. Minden szaktársunk, aki munkaképtelen korában nem akar házról házra kilincselni és felpanaszlott koldus alamizsnáért a hatóságilag engedélyezett koldusoknak konkurencziát csinálni, tehát nem akar orvkoldus lenni, szeretett család ját, pedig nem szándékozik úgy szélnek ereszteni, mint ödzszel a fa sárga leveleit. Mórt ő is ember és tudja, mivel tartozik önmagának, becsületes nevének, jellemének és a köztisztességnek. Ez a körülmény teszi oly kiválóvá és nevezetessé a szeptember 3-ikát. Ez a megdönthetetlen ig-izsag avatja, oly fontossá, ipari életünkben oly kimagaslóvá és áldottál Szeptember 3-ikán lesz a leghumánusabb közgyűlés, az országos nyugdijegye- sület közgyűlése. Hányán vesznek benne részt, ki tudná azt előre megmondani, de hogy minden szaktársnak melegen érdeklődnie, — jobban mondva — érdekelve kell lennie e közgyűlésen, az oly bizonyos, mint a halál. Erre kötelezi saját jól felfogott érdeke, üzleti viszonyai és a kor szelleme. Ugyanis az országos nyugdijegyesület azon magasztos eszmétől vezetve, hogy iparunk egyetlenegy napszámosa se szegődjék 1 el — még rokkant korában sem — az iparlovagok nemtelen gárdájába, mely az emberbaráti szánalmat és könyörületet lelketlenül kizsákmányolja igyekszik őket összegyűjteni és nyilvántartani. Az országos nyugdijegyesület nem akarja, hogy iparunknak rokkantjai éhen veszszenek s gyermekeik a nélkülözés és nyomorúság iskolájában börtöntölteléknek nevelkedjenek fel, ép azért azon fárad, hogy áldozati fillérekből oly alapot teremtsen, amelynek kamataiból ezt az isteni gondvi- selésszerü munkáját végezhesse s a sorsüldözötteknek és nélkülözőknek legalább kenyeret adjon, hogy koldulásra, csalásra vagy lopásra ne legyenek kénytelenek vetemedni, ht valamikép munkaképtelenné válnak. az országos .nyugdijegyesület, nehogy valaki, ha segélyre szorulna s önérzete a kérés ellen fellázadhatna, vagy legalább is feszé lyezve érezhetné magát, rósz útra ne kényszerüljön térni, tagok gyűjtésével alkalmat és módot akar nyújtani minden egyes szaktárs- nuk, hogy jövőjéről bár szerényen, de biztosan gondoskodjék. Nemes mtencziójához nem fér még a gyanúnak árnyéka sem. Hivó szózata után oly bizalommal indulhat mindenki, mint a pusztán vándorló zsidóság ment a tüzoszlop után. Azt a segítő jobbot, melyet a nyugdijegyesület ígér és nyújt is, megragadhatja mindenki teljes bizodalomraal. Mert ez Önsegélyzőegylet abból a fajtájából, mely csak azért bocsát ki részvényeket, hogy a befizetett összegek mihamarább kámfor módjára eltűnjenek s a hatóságok post festa zárlatot vezessenek rá, a részvényesek meg keresztet vessenek a bennük elhelyezett pénzükhöz. A nyugdijegyesület humánus intézmény ! A nyugdijegyesület alapitói mind olyan I férfiak, akik szaktársaikon segíteni akarnak