Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)
1900-04-20 / 8. szám
Vendéglősök Lapja Schütz József, a ki úgy is mint a közügyekért buzgó polgár, úgyis mint fárad- hatlan, előrelátó üzletember, a „nagy sör- cscirnok jövőjét azzal is biztosította, hogy vezetésére oly kiváló vendéglőst szerződtetett, a milyen Tábory Ferencz. Tálborig Ferencz neve már régóta ismeretes és népszerű Budapesten. Ő, mint a hajdani „Népszínházhoz“ czimzett vendéglő tulajdonosa, műveltségével, üzleti szolidságával s humanitásával egész életére kedves emlékűvé tette magát a Budapesti közönség előtt. Az ő múltja is kezesség arra, hogy a „Schätz-féle nagy sőrcsarnolca-ban a zuglói kirándulók előzékenyen, jól lesznek kiszolgálva, biztosítva a zsarolások ellen. Meghívó. Nagypénteken mossa holló a fiát, Ausztria minden rosszat ránk diktált; Ezt az egyet nem az osztrák diktálja: Schütz-sörcsarnok a legjobb hely hiába! Vasárnapon, ha boldog is a magyar, Be nem térni, tovább menni nem akar. A „Tábory“ rezes-dobos bandája Fújja itt, hogy három a táncz, ki járja? A ki leány, a ki legény, járja mind, Pukkadjon meg a rossz sógor odakint. Hadd pukkadjon, csak lássa meg a világ Magyar vérnek fajulását nem látják. Schätz csarnokát el ne kerüld hát magyar, Itt a jó bor, hegyaljai s jó bakar. A ki issza, szomjuhozza holtáig : Csókban fürdik, rózsában jár bokáig! Fővárosi szülők! Kis gyermekeink a városi bérházak szűk szobáiban, füstös levegőjében süllődnek, tehát ne mulasszuk el, hogy a szegénykéket a szabadba vigyük. Erre igen alkalmas a Schütz-féle nagy sörcsarnok a Zuglóban, Gsömöri-ut 150. szám alatt, mert évpen előtte áll meg a 11 óráig közlekedő villamos ; mert itt tiszta mezei levegőt szívhatnak s nagy árnyas tereken kedvükre játszhatnak a kicsinyek; mert itt kellemetlen idő esetére 2000 személyt befogadó vendégszin s több terem áll a közönség rendelkezésére ; mert itt tiszta italokat, jó ételeiket jutányosán és legnagyobb figyelemmel szolgál ki a gyakorlott és fegyelmezett személyzet. Tánczkedvelőknek. A ki tánczolni óhajt, az ne kerülje el a zuglói „nagy sörcsarnok“-ot, — mert itt tágas, szabad és fedett tánczhelyek állanak a mulatók rendelkezésére, amelyeken a legjobb fúvó és vonós zenekar művészi játéka mellett lejthetik a szép magyar tánczokat. Tekézőknek gondozott, árnyas pályák kínálkoznak. Kerékpárosoknak útba eső pihenőhely, a melyet annál is inkább fölkereshetnek, mert itt van rendes állomása számos kerékpáros-egyesületnek. Telefon ingyen- áll a közönség rendelkezésére, úgy, hogy városbeli ismerőseit bármikor értesítheti. Egyesületek és műkedvelők figyelmébe. Az egyesületek és műkedvelők figyelmébe ajánljuk szakszerűen épített színpadunkat, a mely alkalmas bármily darab rendezésére. A m. t. közönség becses figyelmébe ajánlom új építkezésekkel emelt mulatóhelyemet, a zuglói „nagy sörcsarnok"-ot. Tisztelettel Schütz József, tulajdonos. Esedezem a n. é. közönség kegyes p ái fogásáért. Mély tisztelettel Tábori/ Ferencz, vendéglős. Az egészségügyi és rendőr- felügyelet. A belügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök által f. évi 78,543/V—c szám alatt kiadott RENDELET III. FEJEZET. 21. §. Az italmérési és italelárusitási jogengeclélylyel biró felek által használt palaczlcok és poharak megjelölése. 10. A hitelesítési kellékekre vonatkozó intézkedések e rendelet kiadása napjától fogva lépnek életbe. 11. Az ezen rendeltemmel ellenkező eddigi intézkedéseket ezennel hatályon kivid helyezem. 12. A hitelesített palaczkok és poharaknak a fentjelzett nyilvános helyiségekben való használatának kötelezettsége folyó évi julius hó 1-én lép életbe, kivéve a zárt sörös palaczkokat, amelyekre nézve a hitelesítetten való használat kötelezettségét 1901. évi julius hó 1-től állapítom meg. 13. A jelen rendeletben megjelölt üzlethelyiségek tulajdonosai, akik hitelesítetlen vagy a fentiekben megállapított feltételeknek meg nem felelő hitelesítéssel biró palaczkokat és poharakat üzletükben, illetőleg helyiségükben kimérésre és mértékként használnak, vagy ilyent — habár használatlánul — ott tartanak, kihágást követnek el és Magyarországon az 1879. évi XL. t.-cz. 136. §-a alapján az 1885. évi augusztus 17-én 38.547. szám alatt kiadott belügyminiszteri rendelet 8. §-ában megjelölt hatóságok által. Horvát-Szlavouorszá- gokban pedig az ottan fennálló törvényes szabályok szerint büntetendők. Budapesten, 1899. évi márczius hó 15-én Hegedűs s. k. IV. FEJEZET. Kihágások büntetése és az eljáró hatóságok. 22. §. Kihágások büntetése. Azok az engedélyesek, kik a jelen utasításban foglalt határozmányokat megszegik, kihágást követnek el s amennyiben az egyes szakaszok másként nem intézkednek, 290 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. Ezenkívül valahányszor az egyes engedélyesek oly kihágás miatt lettek jogerősen elmarasztalva, mely kihágás elkövetői- ! tői az 1899. évi XXV. t.-cz. értelmében az | italmérési, illetőleg italelárusitási engedély 3 is elvonandó, illetőleg elvonható az engedély elvonása iránti eljárás megindítása ózdijából a jogerős határozat a vonatkozó iratok kapcsán az illetékes m. kir. pénzügyigazgatósággal közlendő. Az ezen rendeletek alapján kiszabott pénzbüntetésekből befolyt összegek azon község pénztárába folynak, hol a kihágás elkövettetett és közegészségügyi czélokra fordítandók. A jelen rendeletbe ütköző kihágásokra a mennyiben ezen rendeletbbn eltérő intézkedés nem foglaltatik, az 1879. évi XL. t.- czikknek a kihágásokra vonatkozó általános szabályai alkalmazandók. 23. §. Kihágások felett bíráskodó hatóságok. A jelen rendeletbe ütköző kihágások felett az 1880. évi XXXVII. t-cz. 42. §-a, illetve az 1880. évi 38547. számú belügy-. miniszteri rendelet 8. §-a, továbbá az 1889. évi XLVI. t.-cz. és az 1893. évi XXXIII. t.-cz. 21. §-a értelmében a következő köz- igazgatási hatóságok bíráskodnak. Első fokulag : 1. kis- és nagyközségekben — kivéve az alábbi pontban megjelölt községeket — a főszolgabíró ; 2. azokban a községekben, melyekre a székes-fővárosi rendőrség hatásköre kiterjed, az illető kerületi kapitány; 3. városokban a kapitány vagy a tanács által e részben megbízott tisztviselő; 4. Budapesten mindenik kerületben az illető kerületi elöljáró. Másodfokulag: 1. kis- és nagyközségekben — kivéve az alábbi pontban megjelölt községeket — valamint r. t. városokban az alispán ; 2. azokban a községekben, melyekre a székes-fővárosi rendőrség hatásköre kiterjed ; a főkapitány; 3. törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács; 4. Budapesten a tanács. Harmadfokúkig: a belügyminiszter. Az eljárást az 1880. évi 38,547. sz. belügyminiszteri körrendelet szabályozza. (Vége.) A vigéczekröf. Irta és felolvasta Horváth Adám a Népkörben 1900. márcz. 4-én. Mélyen tisztelt közönség! Szórakozni, mulatni gyűltünk most egybe. Hiszem és remélem, hogy igénytelen felolvasásom után lesz részük a szórakozásban és a mulatásban. Engedjék meg hát nekem, hogy felolvasásom tárgyául nem mulattató dolgot választottam, hanem olyant, amelynek meghallgatása, megszivlelése hasznos. Farsang után vagyunk és most a böjti prédikáczióknak van az ideje. — Mielőtt mulatnánk, szálljunk egy kissé önmagunkba s nézzük, hogy azok a gondok, amelyek bennünket nap nap után környékeznek, nem olyanok-e, hogy azok előidézésében, annak el nem hárításában, meg nem szüntetésében mi vagyunk hibásak ? Régen volt az, amikor joggal mondhatták eleink, hogy Magyarország tejjel- mézzel folyó Kánaán. Ma már azonban több a baj, mint a vaj. — A régi hires gazdagságnak ma már csak az emlékén rágódunk. Hát régente mások is voltak a viszonyok. Mindenkinek betermett, amire szüksége volt. Egy-egy háztartásnál hónapokig 5
